//Az ukrán védelem összeomlott
Ukrán katonák BMP-1 gyalogsági harcjárművön Liszicsanszkban 2022. június 23-án #moszkvater

Az ukrán védelem összeomlott

MEGOSZTÁS

A Zolotoje-Gorszkoje katlan lezárásával a korábban jósolt módon Liszicsanszk déli védelme gyakorlatilag két nap alatt összeomlott. Az orosz csapatok már az inkább politikai, mint stratégiai fontosságú várost hadászati bekerítés alá vették, hamarosan az ostrom is elkezdődhet. Egyúttal a herszoni offenzíva még mindig csak papíron létezik, bár mint a Novosahtyinszk elleni támadás mutatja, nem fogytak még el Kijev kártyai. Viszont a vadkelet szele a háborút sem kíméli, és úgy tűnik az orosz félnek valamilyen módon sikerült a legmodernebb francia tüzérséghez hozzájutnia.

Ukrán katonák BMP-1 gyalogsági harcjárművön Liszicsanszkban 2022. június 23-án #moszkvater
Ukrán katonák BMP-1 gyalogsági harcjárművön Liszicsanszkban 2022. június 23-án
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP

Bár a háború ötödik hónapjához közeledve az ukrán offenzív kapacitások drasztikusan lecsökkentek, ez még nem jelenti azt, hogy egyes esetekben ne tudna érzékeny csapásokat intézni Kijev az oroszországi célpontok ellen. Ahogy ez történt a Rosztovi területen fekvő novosahtyinszki olajfinomítóval is. A keddi napon ugyanis két kamikaze drón – vélhetően az ukrán fejlesztésű PD-2 – csapódott be a finomító területén, kisebb tüzet okozva. Szerencsére nagyobb károk nem keletkeztek – mivel a találat egy hőcserélőt ért –, a helyi tűzoltó egységek hamar lokalizálták, és eloltották a nagyjából 50 négyzetméternyi égő területet.  Bár az kétségeket vet fel a légvédelem irányában, hogy ezek az eszközök képesek voltak mintegy 150 kilométer megtétele után sikeresen becsapódni a finomító területére, tudni kell, mennyire bonyolult az ilyen kategóriájú drónok detektálása. A probléma első részét az alacsony repülési magasság jelenti – akár 100 méter alatt – amely egyszerűen a Föld görbülete miatt is csökkenti az észlelési távolságot. Másik problémát pedig maga az eszköz kialakítása képezi, mivel egy ilyen, főképp polimerek felhasználásával készült drón radarkeresztmetszete rendkívül alacsony, és a meghajtó – a PD-2 esetében 100 cm3 hengerűrtartalmú – motor minimális hőt bocsát ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mind a radar, mind az infravörös felderítés csak viszonylag későn képes a beérkező eszközt észlelni. Az eset legfőbb tanulsága, hogy még nagyobb távolság mellett is mindenképp szükséges a határmenti kritikus infrastruktúra közeli légvédelmének megerősítése. Egyáltalán nem kizárt, hogy akár hasonló drónokkal, akár a már hivatalosan is Ukrajnába beérkező HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel további támadások érik az orosz területeket.

 Az egyik drón becsapódásának pillanata

„Ám nem kellett sokat várni az orosz válaszcsapásra sem”

Ugyanis még aznap többszörös támadás érte a nyikolajevi olajterminált, illetve a Szoljanie kerületben tartózkodó ukrán alakulatokat. Vitalij Kim kormányzó összesen hét cirkáló rakéta becsapódásáról írt Telegram csatornáján. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a támadások során találat érte a nyikolajevi „Okean” hajógyárat is, ahol a környező hangárakban elhelyezett mintegy 49 nagyobb üzemanyagtartály és közel 50 rakéta-sorozatvető, illetve egyéb páncélozott jármű semmisült meg. Egyúttal a támadások további három nyikolajevi javítóüzemre is kiterjedtek, ismeretlen mennyiségű M777 vontatott tarackot kilőve. Bár az állami Naftogaz vezetője, Jurij Vitrenko a hétvégi csapásokkal együtt az ukrán finomító kapacitás teljes leállásáról beszélt, érdemes mindezt kellő körültekintéssel fogadni. Ahogy az már többször nyilvánvalóvá vált, a valósnál nagyobb veszteségek bemutatásával Kijev sajátságos módon igyekszik a még javítható infrastruktúráját megvédeni a további rakétacsapásoktól. Ráadásul, mint azt legutóbbi jelentésünkben is leírtuk, egy olajfinomító kilövése viszonylag nagyobb erőket igénylő folyamat, és nem elképzelhetetlen, hogy az elkövetkező hetekben fű alatt ismét újraindul a termelés.

A nyikolajevi olajterminált ért támadás

„A frontok esetében Liszicsanszk védelme egyértelműen összeomlott, a herszoni ukrán ellentámadás megint csak virtuálisan létezik, és Harkov térségét folyamatosan tisztítja meg az orosz haderő”

Mindennemű nyilatkozat ellenére az ukrán erők semmilyen módon nem közelítették meg Herszont, sőt épp az orosz csapatok azok, amelyek Nyikolajevtől délre ki tudták szélesíteni az ellenőrzési zónájukat. A környékbeli harcok során készült videófelvételek alapján jelenleg nagyjából 12-15 kilométerre tartózkodhatnak az orosz csapatok a várostól, illetve szinte teljesen vissza is foglalták a múlt héten gazdát cserélt minimális nagyságú területeket. Ami pedig az Olekszij Aresztovics által említett, Herszontól 15 kilométerre nyugatra lévő Kiszeljovka települést illeti, az mindeddig inkább a front szürke zónájában feküdt, az orosz csapatok a napokban foglalták el permanensen. A nem létező herszoni offenzíva hangoztatása vélhetően arra szolgál, hogy elterelje a hazai közönség figyelmét az egyre súlyosabb donbasszi helyzetről, Zolotoje után Liszicsanszk elkerülhetetlen bekerítéséről. A nyikolajevi front többi szakaszát továbbra is jórészt tüzérségi párbajok jellemzik.

„A Moszkva ellenőrizte területek integrációjával párhuzamosan Kijev viszont épp Nyikolajev és Odessza orosz jellegét kívánja elvenni”

Az augusztus 1-jétől életbe lépő helyi szabályozás szerint ugyanis a Nyikolajevi és Odesszai területeken tilos lesz mind az orosz nyelv, mind az orosz irodalom bármilyen jellegű tanítása. Figyelembe véve, hogy az említett területek lakossága még ha etnikailag ukránnak is vallja magát, a mindennapokban jórészt az orosz nyelvet – vagy annak ukránnal kevert változatát – használja, így kérdés vajon mennyire tud hatékony lenni az intézkedés. Attól nem is beszélve, hogy még az sem biztos, Nyikolajev és Odessza ősszel egyáltalán Ukrajnához fog-e tartozni.

A nyikolajevi front állása 2022. június 23-án #moszkvater
A nyikolajevi front állása 2022. június 23-án
Forrás:Telegram/Rybar

Az ukrán lépésekkel párhuzamosan a befejeződtek a javítási munkálatok a kahovkai vízerőműben, így az teljes kapacitással képes termelni. Ezzel Herszon gyakorlatilag energetikai téren függetlenedett Ukrajnától, miközben aktívan zajlik a Krímmel összeköttetést biztosító gerinchálózat visszaépítése. A krími kapcsolat erősítéseként nyolc év után július 1-jétől a rendszeres személyforgalom is újraindul Melitopol és Szevasztopol között.

„A Donbasszban Liszicsanszkot napokon belül bekerítik az orosz-szakadár csapatok”

Ahogy korábbi jelentésünkben is megírtuk, a Zolotoje-Gorszkoje katlan fizikai lezárásával az ostromló csapatok északra fordulva Liszicsanszk ellen vonultak. Az ukrán védelem pedig gyakorlatilag olyan gyorsan omlott össze, hogy szinte alig lehetett a folyamatosan változó front vonalát követni. Sorra kerültek orosz kézre Mirnaja Dolina, Raj-Alekszandrovka, Usztyinovka és Podlesznoje települések. Ám a kulcsot Volcsejarovka jelentette, mivel így csütörtökre az utolsó ukrán utánpótlási vonalként működő Artyemovszk-Szeverszk-Liszicsank út is az orosz erők lőtávolságába került. Miután az orosz csapatoknak sikerül az út feletti tényleges kontrollt megszerezniük, a jelenlegi hadászati bekerítés gyakorlatilag teljes ostrommá válik. A Luganszki Népköztársaság vezetője, Leonyid Paszecsnyik szerint legfeljebb 3-4 napon belül további északi előrenyomulással bezárulhat a Liszicsanszk körüli ostromgyűrű, és megkezdődhet a nagyjából 5-7 ezer fős ukrán védelem felszámolása. Jelenleg a harcok a város déli külső iparterületein zajlanak.

A Liszicsanszk környéki harcok állása 2022. június 22-én, moszkvai idő szerint 17 órakor #moszkvater
A Liszicsanszk környéki harcok állása 2022. június 22-én, moszkvai idő szerint 17 órakor
Forrás:Telegram/Rybar

Bár a luganszki ukrán adminisztráció vezetője Szerhij Gajdaj az ukrán csapatok kivonását helyezte kilátásba Szeverodonyeckből és Liszicsanszkból, arra az egyelten visszavonulási útvonal blokkolása miatt vélhetően nemigen kerül sor. Helyszíni beszámolók alapján az orosz haderő minden elérhető eszközzel, precíziós fegyverzettel, tüzérséggel és a légierővel tartja tűz alatt a Liszicsanszkból kivezető utakat. Legfeljebb a személyi állomány rendezetlen kivonulása lehetséges – a haditechnika hátra hagyásával – a mezőgazdasági területeken keresztül, de a masszív orosz tüzérségi csapások következtében ez sem biztos. Bár a jelenség még nem öltött tömeges méretet, Zolotojével együtt Liszicsanszk térségében is egyre több ukrán alakulat adja meg magát. Szeverodonyeck esetében pedig egyes jelentések szerint az Azot vegyiüzemet ellenőrző szélsőjobboldali Ajdar zászlóalj tűzszünetért cserébe kész megadni magát. Viszont a liszicsanszki bekerítés fényében Szeverodonyeck és az Azot jelentősége immár minimális.

„Liszicsanszk bekerítése egyértelműen az ukrán politika kudarca”

Avagy megbosszulta magát a védhetetlen területek felesleges megtartására vonatkozóan a politikai vezetés által erőltetett taktika. Zelenszkij nem engedte Zaluzsnij vezérkari főnöknek a visszavonulást Szlavjanszk-Kramatorszk térségébe, ami végül a liszicsanszki bekerítéshez vezetett el. Ezután pedig hiába folytat az ukrán haderő részleges ellentámadási kísérleteket Ugledar térségében, vagy a zaporozsjei front mentén, azzal nem fogja tudni az orosz haderőt megosztani. Sőt, Herszonhoz hasonlóan egyelőre mindkét esetben sikerült a támadó ukrán alakulatokat visszaverni.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 23-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 23-án
Forrás:Telegram/Rybar

„Bár a frontvonal még mindig hullámzó, Harkov esetében nagyjából visszaállt az ukrán ellentámadás előtti állapot”

A front nyugati szakaszán Cupovka elfoglalásával Oroszország viszonylag stabilizálta az erőviszonyokat, miközben keleten Verhnyij Szaltov térségében zajlanak aktív harcok. Folyamatosak az orosz rakéta- és légicsapások Harkov illetve Csugujev ellen, utóbbi esetében a város repülőtere és az azzal összefüggő létesítmények élveznek prioritást. Csepel, illetve Pokrovszkoje térségében folytatódnak az ukrán átkelési kísérletek a Donyec folyón, amelyeket az orosz haderő egyelőre sikeresen visszavert. Utóbbihoz kapcsolódóan ukrán források szerint Kupjanszk-Uzlovaja térségében az orosz csapatoknak sikerült helyreállítaniuk a korábban felrobbantott hidat az Oszkol folyón, így Izjum térségébe – ezáltal az észak-donbasszi frontra – részben alternatív útvonalon is érkezhet utánpótlás.

A Harkov környéki harcok állása 2022. június 23-án #moszkvater
A Harkov környéki harcok állása 2022. június 23-án
Forrás:Telegram/Rybar

„A nyugati haditechnika esetében a francia segély kapcsán egy érdekes történet bontakozott ki”

Ugyanis az ismert francia politikus és jogász, Régis de Castelnau egyik bejegyzése szerint Oroszországnak sikerült két, viszonylag épségben lévő CAESAR önjáró tüzérségi löveget szereznie, amelyeket azóta már a harckocsikat, tüzérséget és egyéb páncélozott járműveket gyártó Uralvagonzavod mérnökei tanulmányoznak. Bár Castelnau forrást vagy fényképes bizonyítékot nem mellékelt az állításához, mindenképp beszédes, hogy a Telegram bejegyzésre egyenesen az Uralvagonzavod hivatalos fiókja válaszolt. Utóbbiban a gyártó szarkasztikusan személyesen Macron elnöknek köszöni meg a felajánlást, és bár úgy véli, a rendszer nem éri el az orosz 2Sz19 Mszta-Sz színvonalát, ám további eszközök felajánlását szívesen várja. Avagy a jelenlegi helyzetben az Uralvagonzavod üzenete egyszerre lehet beismerés, de akár mester szintű trollkodás is. Amennyiben a történet mégis igaz, kérdés, hogyan kerülhetett a világ egyik legmodernebb tüzérségi eszköze orosz kezekbe. Nos, két eshetőség jöhet számításba. Vagy valamilyen oknál/műszaki meghibásodásnál fogva a lövegek kezelői elhagyták járműveiket, vagy az egyes körökben keringő híresztelések szerint jó kelet-európai módra egyszerűen az ukrán alakulatok eladták azokat az oroszoknak. Utóbbi nem lenne példa nélküli, hisz épp jelen konfliktus során került nyilvánosságra egy olyan videó, amely során a Donyecki Népi Milícia tagjai vásárolnak meg rubelért egy csapatszállítót az ukrán csapatoktól. Egyúttal francia források szerint – ismerve az Ukrajnában uralkodó korrupciós állapotokat – a vezérkar minden erővel igyekezett a CAESAR lövegek küldését megakadályozni, ám végül a politikai akarat győzött.

Orosz karikatúra, ahol Ilja Repin híres festménye alapján a zaporozsjei kozákok levelét az Uralvagonzavod dolgozói írják meg Emmanuel Macron államfőnek #moszkvater
Orosz karikatúra, ahol Ilja Repin híres festménye alapján a zaporozsjei kozákok levelét az Uralvagonzavod dolgozói írják meg Emmanuel Macron államfőnek
Forrás:Telegram/Zastavnyii

„Ami pedig az amerikai MQ-1C drónokat illeti, hirtelen azok már Kijevnek sem kellenek”

A haditechnikai körökben elismert amerikai The Drive portálnak nyilatkozó ukrán pilóták szerint ugyanis a Bayraktar TB2-höz hasonló, ám annál nagyobb teherbírású Gray Eagle drónok gyakorlatilag használhatatlanok a jelenlegi konfliktus során. A pilóták jogosan állítják azt, hogy Ukrajna nem Afganisztán, avagy a tálibokhoz képest itt az ellenfél igenis visszalő. Sőt. Ahogy azt korábbi jelentéseinkben többször megfogalmaztuk, az oroszhoz hasonló, kiépített többrétegű légvédelem mellett a Bayraktar TB2 vagy MQ-1C eszközök gyakorlatilag használhatatlanok, mivel nagyjából csak gyakorló célpontként tűnnek fel a radarképernyőn. Az egyik pilóta pedig egyenesen úgy véli, 90 százalék feletti annak az esélye, hogy az orosz légvédelem leszedje az amerikai drónokat. Noha a megkérdezett repülőszemélyzet szívesebben látná az F-15 vagy F-16 vadászgépeket ukrán hadrendben, azt a kockázatot még Washington sem vállalná be.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.