„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az alaszkai csúcs lehetőség Ukrajnának is

2025. aug. 19.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Alaszkában találkozott Donald Trump és Vlagyimir Putyin, vagyis annak a két államnak az elnöke, amelyek a mai napig harcot vívnak ukrán területen e geostratégiailag fontos régió politikai és katonai uralmáért. Oroszország közvetlenül, az Egyesült Államok pedig közvetetten, Ukrajnát használva proxyként.

Michael von der Schulenburg írása a #moszkvater.com számára

Donald Trump amerikai elnök (jobbra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök pózolnak egy pódiumon a kifutópályán, miután megérkeztek az alaszkai Anchorage-ban található Elmendorf-Richardson közös bázisra 2025. augusztus 15-én #moszkvater

Donald Trump amerikai elnök (jobbra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök pózolnak egy pódiumon a kifutópályán, miután megérkeztek az alaszkai Anchorage-ban található Elmendorf-Richardson közös bázisra 2025. augusztus 15-én
Fotó:EUROPRESS/ANDREW CABALLERO-REYNOLDS/AFP

Erre a találkozóra akkor került sor, amikor Ukrajna egyre inkább egy megsemmisítő katonai vereség előtt áll, amelyet további fegyverszállításokkal vagy pénzügyi támogatással sem lehet már elhárítani. Ez fokozza a kísértést, különösen az európai NATO-államok körében, hogy egy veszélyes eszkalációval és a NATO egyre közvetlenebb beavatkozásával próbálják megakadályozni ezt a vereséget.

„Az ilyen eszkalációval járó veszélyek fényében a Trump-Putyin találkozó hatalmas jelentőséggel bír, méghozzá mindannyiunk számára”

A találkozó eredményeinek átfogó értékelése azonban még túl korai. Mindkét elnök érthető módon visszafogottan nyilatkozott a közös sajtótájékoztatón. Ennek ellenére a találkozó már most is négy rendkívül fontos fejleményt jelez előre, amelyek – bár nem szerepelnek a záró nyilatkozatban – mégis befolyásolni fogják a háború menetét a békés megoldás javára.

– Miután az Egyesült Államok a múltban Putyint nemzetközi páriaként kezelte, és az orosz-ukrán háborúban azt a célt követte, hogy Oroszországot egy kis regionális hatalommá fokozza le, most Putyint Trumppal egyenrangúként, egy globális nagyhatalom elnökeként fogadták Alaszkában. Ez már önmagában is talán az ukrajnai háború legdöntőbb eredményét szimbolizálja.

– Az Egyesült Államok és Oroszország elnökeinek közvetlen találkozójával jelentősen megnőttek a háború diplomáciai megoldásának esélyei. A veszély, hogy a háború az erőszak és az ellen erőszak örvényébe torkollik, egészen egy nukleáris összecsapásig, egyelőre elhárulni látszik.

– Majdnem bizonyosan feltételezhető, hogy az Egyesült Államok a találkozó után katonai értelemben kivonul a háborúból. Amerika nélkül az EU-államok és az Egyesült Királyság nem lesznek képesek a háború folytatására, nemhogy annak eszkalálására. Emiatt mélyülni fog a szakadék az Egyesült Államok és az EU/UK között.

– Az Egyesült Államok bár nem adta fel a tűzszünetre vonatkozó követelését, de jelzi, hogy megérti, először alapvető megoldást kell találni a háború okaira.

Pontosan a negyedik pont a legproblematikusabb, ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország, illetve Ukrajna és a legtöbb EU-állam között nincs egyetértés abban, hogy mik is ezek az okok. Alaszkában ezért nem születtek konkrét javaslatok a tűzszünetre vagy a tárgyalásos békére.

„Mivel azonban nem volt jele annak, hogy Trump továbbra is azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet követelne, kölcsönös hajlandóság mutatkozik a tárgyalásra az oroszok aggályairól. Putyin elnök számára ezek az előzetes döntések nagy nyereséget jelentenének”

Az orosz biztonsági aggályokat a NATO ukrajnai terjeszkedésével és az Egyesült Államoknak a Fekete-tenger régiójában tapasztalható előrenyomulásával kapcsolatban nagyrészt elismernék – még ha nem is oldanák meg. Ezzel egyidejűleg a nagyrészt oroszpárti lakosságú területek orosz szuverenitás alá kerülnének.

„Trump elnök számára ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok elkerülheti Ukrajna küszöbön álló katonai vereségének következményeit”

Amerika hasonlóan járt el korábbi konfliktusokban is – például Vietnámban, Trump elnöksége alatt Afganisztánban, de Irakban és Líbiában is. Ezzel eleget tehetne sok amerikai kívánságának, miszerint az Egyesült Államok többé ne avatkozzon be távoli háborúkba, hanem foglalkozzon többek között a belvárosokkal, utakkal, iskolákkal, munkahelyekkel, az ipari telephelyek megőrzésével. Így elkerülhetné a washingtoni politikai és katonai elit nyomását is, végtére is tudatosan anti-establishment elnöknek választották.

„Az európaiak – valójában csak az EU-tagállamokról van szó, és itt sem mindegyikről, valamint az Egyesült Királyságról (UK) – számára mindez teljesen másképp fest”

A Merz, Macron és Starmer vezetésével összeállított ötpontos ellen javaslatban ezek az európai államok továbbra is a saját háborús propagandájukba gabalyodnak. Kitartanak amellett, hogy az ukrán háború egy Oroszország által indított, provokáció nélküli, a nemzetközi jogot sértő agressziós háború, ezért semmi esetre sem szabad engedni. A NATO bővítéséről továbbra sincs szó. A háború fejleményeit is teljesen figyelmen kívül hagyják.

Ezzel az állásponttal az ukrán háború mostantól ezeknek az európai országoknak a felelősségévé válik. Csakhogy ezek az országok sem katonailag, sem pénzügyileg nem lesznek képesek a háborút folytatni. A saját hadseregek tervezett felfegyverzésére szánt hatalmas összegek, Ukrajna újrafelfegyverzésére és újjáépítésére, valamint Ukrajna esetleges EU-tagságára fordítandó pénzek, egyidejű gazdasági stagnálás mellett tovább terhelik az EU-tagállamok amúgy is törékeny szolidaritását. Akár szét is eshet az EU emiatt.

„Az ukránok számára most már világosnak kell lennie, hogy Európa nem fogja és nem is tudja őket megmenteni”

Amikor Merz, Macron és Starmer folyamatosan azt suttogják a fülükbe, hogy jobb folytatni a háborút, mint beleegyezni egy „igazságtalan” békébe, ezek a politikusok elfelejtik, hogy nem az ő vérük, vagy a gyermekeik vére folyik itt. Az a kijelentés, miszerint továbbra is katonailag támogatni kell Ukrajnát, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerüljön, egyszerűen nonszensz. Ukrajna tárgyalási pozíciója mindeközben folyamatosan csak romlott.

„Ukrajnának nem szabad hagynia, hogy hadserege összeomoljon, és meg kell akadályoznia további területek elvesztését. Be kell fejeznie a polgárai mérhetetlen szenvedését és az ország fokozódó pusztulását. Ukrajnának ezért békére van szüksége, hogy megőrizze az ukrán államot”

Az Egyesült Államok és Oroszország elnökei közötti tárgyalások ezért lehetőséget kínálnak Ukrajnának, hogy maga is kezdeményezzen, és csatlakozzon ezekhez a megbeszélésekhez. De ez csak akkor lesz lehetséges, ha Ukrajna hajlandó elfogadni a háborúból eredő realitásokat, és a jövőjére összpontosít. Ehhez Ukrajnának jó kapcsolatokat kell kiépítenie minden szomszédjával. Egy ilyen hozzáállás megtérülhet, például az újjáépítés finanszírozásán, a megnövekedett állami és magánbefektetéseken, a kereskedelmi útvonalak megnyitásán, és a jobb biztonságon keresztül. Különböző okokból mind Oroszországnak, mind Amerikának szüksége van a békére. Ez mozgásteret teremt, amelyet Ukrajnának ki kellene használnia.

„Az Oroszország által ma igényelt keleti területeket csak 1922-ben csatolták Ukrajnához, a Krímet pedig csak 1954-ben”

Elvesztésük nem semmisítené meg Ukrajnát. Épp ellenkezőleg, Ukrajna koherensebb állammá válhatna általuk. Nem éri meg feláldozni fiatal emberek egész generációit ezekért a keleti területekért, amelyek lakossága nagyrészt ellenségesen viszonyul Ukrajnához, vagy kockáztatni az elnéptelenedést a menekülés és elvándorlás miatt. Nem éri meg beletörődni az ország további pusztulásába sem.

„Sajnos igazságos béke soha nem létezik, csak arról lehet és kell szólnia, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a tárgyalásokon az ukránok jövő generációi számára”

Még e keleti területek nélkül is Kijev továbbra is Európa egyik nagy kulturális metropolisza marad, gyökerei a Bizánci Birodalomig nyúlnak vissza. Odessza továbbra is fontos európai kikötőváros marad, amely összeköti Ukrajnát Ázsiával, a Közel-Kelettel, Afrikával és Dél-Európával. Harkiv békésebb időkben kapcsolatot teremt majd a nagy szomszéddal, Oroszországgal, és Lviv marad az Európai Unió kapuja.

Ukrajna biztosított békés jövőjének mindenki érdeke kell, hogy legyen, legyen szó az Egyesült Államokról vagy Oroszországról, vagy az Európai Unióról, Kínáról és Indiáról.

(Köszönjük a szerzőnek a felajánlást, a cikket magyarra Péli Éva fordította.) 

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “Putyint Trumppal egyenrangúként, egy globális nagyhatalom elnökeként fogadták Alaszkában.”

    Ez igaz, viszont Putyin külön gépe lépcsőjéhez gurított vörös szőnyeg mégiscsak keskenyebb volt, mint amit Trump elé toltak, hogy lekászálódjon a number one-ról, és utána Putyint fogadja azon – tessék megnézni a cikkben a képet, ami nem érzékcsalódás, tényleg így volt.

    Erre az orosz protokoll huszároknak még jobban beszűkült az agya, és már most fenik azt az ollót, amivel Trump szőnyegét keskenyítik Moszkvában. Petropavkoszk-Kamcsatkán lép majd rá egy eszkimó jurta tornácán serényen söpörve előtte a frissen lehullott havat nehogy hanyatt vágja magát, és úgy nézze a fölötte elhúzó orosz vadászokat, mert az nagyobb ciki lenne, mint mikor Macron zakójáról pöckölte le Washingtonban a bolhákat.

    • De tovább lapozva a híreket, mit nem látok az Indexen ebédelés közben, ugyanis a frissen közzétett cikke arról szól, hogy Putyin egészségi állapota megromlott, mert húzta a lábát Alaszkában.

      Nekem ugyan nem tűnt fel, amikor a vörös szőnyegen lépdelt az ottani repülőtéren, de biztos a dublőre lehetett, csak a brit féjk nyúz elaludt, és vele én is a cikken, mert ebéd után a szieszta jár nekem!

      De most, hogy linket kitenném, miszerint hamarabb utolérik az orosz elnököt mint a sánta kutyát,
      az Indexen ugyanazon a helyen “Halálos vírust terjesztő új kullancsfaj bukkant fel Magyarországon”, el sem olvasom, nehogy felriradjak álmomból, és bejezzem a kommentem. Azért a vírusokkal még kicsit riogatok, ha már koviddal nem tudok, de ahogy olvasom ugyanazon a portálon, most tértek haza magyar turisták külföldről dögrováson, úgyhogy már uncsi lene a riogatásom.

    • Ja bocs, most értem oda a Trump-Zselé tájékoztatóban, hogy Trump szerint “a sajtó hitelessége a mélyponton van”, amiben véletlenül igaza van, bár a fene tudja, hogy most mire reagáltam, mert már nem emlékszem korábban mit írtam. Hisz az már rég a süllyesztőben van, talán egy másik cikkben, már nem emlékszem, úgyhogy itt csak produkálom magam.

    • Ezért most, hogy túl vagyunk a washingtoni találkozó(kon) is, Alaszka nemcsak Ukrajnának adott lehetőséget, hogy a háborút túlélje, hanem Oroszországnak is az ambíciói kielégítésére. Mármint hogy az időt húzza, és a háborút folytathassa, mert azt a hablatyot, amit Washingtonban tegnap levágtak az ún. szövetségesek másként értelmezni nem lehet. De nemcsak értelmezni, hanem komolyan se venni, hisz az USA vazallusai is háborúra törekednek, ezért az amerikai elnök feje felett kezet fogtak az ellenségek, akik erre még sok pénzt költenek, úgyhogy Trump is elégedett lehet.

      Nem is értem, mi ezzel a probléma, hisz az újságíróknak is odalökték a jól megérdemelt táplálékukat, csemegéznek is belőle, hogy csillapítsák az éhségüket, sorra jelennek meg a cikkek. Már csak a segélyeket kell eljuttatni Ukrajnába, hogy éhen ne halljanak az ottani emberek, de az is bele fog férni médiába, kevésbé a pénztárcánkba, az enyémbe aligha.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Németország új világháborút erőltet

2026. nov. 12.
Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

„Az ukrajnai háború hamarosan véget ér”

2026. nov. 11.
Minszk, mint az új biztonsági rend színpada. A IV. Eurázsiai Biztonsági Nemzetközi Konferencián november 3-án és 4-én mintegy 50 ország több...

Pénz nincs, de hajrá, Ukrajna!

2026. nov. 11.
Az Európai Unión kívüli szövetségesek Ukrajnának szánt pénzügyi támogatása a 2026-os 19 milliárd euróról jövőre mindössze 4 milliárdra zuhan...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater