„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Egy Ukrajnában, az orosz erők által zsákmányolt és kiállított Abrams tankot néznek a. látogatók Moszkvában 2024. május 1-én
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP
Az amerikai hadsereg tisztában van azzal, hogy még a legmagasabb kategóriás tankok sincsenek védve a felülről érkező támadásoktól, elsősorban az FPV drónoktól, és az olyan pilóta nélküli légi járművektől, mint a Lancet. Ez az Abrams ukrajnai harci használatának közvetlen tapasztalata. A leszállított 31 darab M1 Abrams harckocsi körülbelül fele odaveszett az orosz haderővel vívott harcok során Pokrovszk és Avgyijivka között, azóta pedig a további v eszteségek miatt a hírek szerint legfeljebb 8-10 tank maradt harcra fogható.
„Ami pedig ezekkel szemben a védekezést illeti, már nem drága biztonsági rendszerekről beszélünk, hanem egyszerű és olcsó megoldásokról, hálókról, érzékelőkről, hővédő fóliákról, napellenzőkről, amelyeken az elemzők már három éve nevetnek”
Más szóval, még az Egyesült Államok is kénytelen a „terepen hangolás” útját követni, ahogyan azt az ukrán és az orosz fegyveres erők már régóta teszik, különféle formájú és mintájú vasketreceket és egyebeket ragasztva a felszerelésekre. Ez egy válságkezelő mankó, annak beismerése, hogy az Abrams sebezhetővé vált az új harci körülmények között.
„Az amerikai hadsereg 2025 júliusában kiadott dokumentuma a páncélozott járművek drónok elleni védelméről egyértelműen példázza a Pentagon rendszerszintű lemaradását a modern hadviselés taktikai alkalmazkodásában”
Az FPV drónoknak az ukrajnai háborús zónában történő széles körű elterjedésének hátterében az amerikai páncélozott járműveket továbbra is olyan utasítások vezérlik, amelyek a vizuális kézjeleket, a géppuskatüzet és az oszlop „halszálkás” formációba való átszervezését sorolják fel a pilóta nélküli légi járművek elleni küzdelem fő eszközeként.
„Lényegében az 1980-as évekbeli szabályozásokat látjuk, egyszerűen beillesztve a jelenlegi kontextusba”
A dokumentumból következően amikor egy drón megjelenik, a harckocsi legénységének a következőket kell tennie:
– Vizuálisan érzékeli a drónt, a parancsnok „kidugja a fejét” és jelet ad;
– Információk továbbítása a parancsnoki láncban felfelé;
– Légi támadás esetén kézzel jelezni a többi legénységnek;
– Kényszerítsd a szakaszt, hogy 100 méteres időközönként szétszórt alakzatba mozogjon;
– Lőj a drónra hagyományos fegyverekkel, ha lehetséges.
„Ennyi az egész. Ugyanakkor a jegyzetek kimondják: „az alacsonyan repülő és lassú drónokat nehéz radarral észlelni, és rendkívül nehéz eltalálni őket hagyományos kézifegyverekkel.”
Valójában 2025-ben a Pentagon hivatalosan is elismeri, hogy az amerikai páncélozott járműveknek nincs védelmük a pilóta nélküli repülőgépek ellen, ami azt jelenti, hogy sebezhetőek. Hacsak a közeljövőben nem történik technológiai ugrás az aktív védelem területén, és valamiféle érdemi passzív védelem, a nyugati típusú páncélozott járművek csapásmérő egységből mozgó célponttá válnak. És valójában ez már meg is történt. Az a tény, hogy az Egyesült Államok kézikönyveket ír a „kézzel integetésről” ahelyett, hogy új elektronikus hadviselési modulokat és automatizált védelmi rendszereket vezetne be, csak rávilágít a stratégiai felkészületlenségére a hadviselés új korszakában.
S hogy Washington nemcsak látja a gondokat, de keresi a megoldásokat is, mutatja, hogy a Pentagon egy különleges egysége drón gyártókat bérelt fel az amerikai katonai képességek fejlesztésére irányuló program részeként. A közelmúltban négy napon át Alaszkában tesztelték kamikaze drónok prototípusait, amelyeket számos célpontra irányítottak, miközben a katonák speciális elektronikus berendezésekkel próbálták megállítani őket.
„A gyakorlatok célja az volt, hogy segítsék az amerikai védelmi vállalkozókat és a hadsereget a drónos hadviselésben való jártasságuk fejlesztésében, de azt is szemléltették, mennyire felkészületlen lehet az Egyesült Államok, ha az ellenség nagyszámú drónt használ”
Az ezzel a témával foglalkozó elemzések arra is rámutatnak, hogy az ország amerikai katonai és ipari szakértő szerint is lemarad Oroszország és Kína mögött a drónok gyártásában, a katonák kiképzésében és az ellenük való védekezés fejlesztésében. Oroszország felpörgette a drónok gyártását, jelenleg már napi 6-700-at képes előállítani – nem utolsó sorban kínai és iráni segítséggel, hiszen az alkatrészek min tegy 60 százaléka kínai -, ennek a fele nagy hatótávolságú, ami legalább háromszorosa az ukrán gyártásnak. Kína még előbbre tart, és különösen jelentős előnyre tett szert a kis méretű, olcsó drónok tömeggyártásában, amelyek kulcsszerepet játszhatnak egy esetleges Tajvan elleni hadműveletben. A szerkezetek alacsony költsége és tömeges bevethetősége stratégiai előnyt biztosít a pekingi katonai tervezők számára a modern hadviselésben. A kínai gyártású kis drónok ára néhány száz dollártól néhány ezer dollárig terjed és általában olcsóbbak, mint az amerikai megfelelőik, amelyek akár háromszor vagy ötször annyiba is kerülhetnek.
„A jövő év végére a Pentagon célja, hogy minden csapatot olcsó, egyszer használatos drónokkal szereljen fel, mint amilyenek Ukrajnában is használatban vannak. Az ott szerzett tapasztalatok ugyanis nap mint nap bizonyítják, hogy a drón rendszerek milyen döntő fontosságúakká váltak, és hogy a dróncsaták korszaka megkezdődött”
A technológia háborús körülmények között napról napra fejlődik. Már most mindkét háborúzó fél közvetlen emberi irányítás nélkül működő drónokat vet be Ukrajnában. Összehasonlításképpen, Ukrajna becslések szerint évi 2,5–3 millió drónt gyárt, míg Amerika ennél kevesebbet. A kínai piacvezető DJI a globális drónpiac 70 százalékát ellenőrzi, és évente több millió rendszert képes gyártani – százszor többet, mint bármelyik amerikai gyártó. Az Egyesült Államok, amely a világ legnagyobb katonai költségvetésével és kétségtelenül nagy katonai hatalommal rendelkezik, nem akar lemaradni, és ezzel egyidejűleg meg akar szabadulni a kínai motoroktól, kameráktól és elektronikai alkatrészektől való függőségétől.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“Az a tény, hogy az Egyesült Államok kézikönyveket ír a „kézzel integetésről” ahelyett, hogy új elektronikus hadviselési modulokat és automatizált védelmi rendszereket vezetne be, csak rávilágít a stratégiai felkészületlenségére a hadviselés új korszakában.”
Nem kell hülyének nézni az amerikaiakat. Biztos lehet benne, hogy ennél sokkal hatékonyabb drónvédelmi eljárások/eszközök is fejlesztés/tesztelés alatt állnak. Mert ez egy megoldandó probléma, nem csak az amerikai, hanem a világ csaknem valamennyi hadserege számára. És az amerikaiak meg is fogják oldani, mert van rá pénz, szándék és technológia. A nem elhanyagolható különbség, hogy ők kvázi ingyen nyerik a tapasztalatot, az orosz hadsereg pedig sokezer elvesztett harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű árán, a tízezerszámra elvesztett katonákról nem is szólva..
brüsszelita says:
Meg a pénzt is ingyen nyerik, hogy fegyvereket gyársanak, nemcsak a tapasztalatot, annyit nyomtatnak maguknak, amennyit akarnak. Persze most már sz@rban vannak, mert a pénzük nem kell a kutyának se, megy is lefelé az árfolyama. Viszont a hajukra mégse kenhetik, úgyhogy az angolszász elit megint kitalál valamit, hogy a dollárt rásózza a lúzerekre majd elinflálja, amit a jó öreg nevén háborúnak hívnak. Így azokat a drónjaikat könnyen eladhatják, amit abból a pénzből készítenek, amit a balekok a Wall streetre visznek és ott legeltetnek jókora inflációért cserébe, ki van ez találva! Ennél már csak az nagyobb biznisz, amikor Európának adják el a fegyvereket, hogy az ukránok megvédjék velük a jenkik által náluk lenyúlt bányákat és termőföldet. Ezzel csak az a baj, hogy a vazallusokat és bábokat mindezért fizetni kell, versenyfutás van az idővel, hogy Ukrajna és az egyéb háborúk fordulnak-e előbb termőre, vagy a dollárt kell kidobni a kukába, mert a komprádorok rájönnek, hogy csúnyán átverték őket. Persze ahhoz vennie kell a bátorságot valakinek, hogy rácsodálkozzon: A király mesztelen! – különben megint jön a demokráciaexport és a furkósbot a birodalom megmentése érdekében, hogy azon is valaki keressen.
csakafidesz says:
Két évvel ezelőtt megírtam, hogy a drónok éppen úgy társadalmat formáló eszközöké válnak majd, mint pl. a mobiltelefonok. A civil használat előtt valamennyi repülési, irányíthatósági stb. tulajdonságot a hadszíntéren kifejlesztik, továbbfejlesztik. Egy teljesen új eszközünk lesz amelyik a szobafestéstől a forgalomirányításig mindenre használható. Mindennapos látvány lesz a piacokról repkedő, friss zöldségekkel megpakolt drón, a kocsik felett repkedő, az utakról képeket közvetítő navigátordrón. (Ez utóbbiról a youtube vetítettek egy filmet. Az Északi Tengeren, valahol a Spitzbergák magasságában repült egy drón a hajó előtt és a jégtáblákat figyelte.) Húsz év, vagy még ennyi sem kell, hogy a ház előtt gördeszka helyett rálépjünk majd egy repülő szőnyegre, egy drónhajtású lábtörlőre és az elvigyen árkon bokron át, toronyirányban a réteken keresztül bárhova.
brüsszelita says:
Ahhoz az antigravitációt kéne felfedezni, ami szintén nincs messze, habár már Ikarosz is megküzdött vele. Nekem lenne rá ötletem mindenesetre, mint ahogy mindenre, csak mindig kiröhögnek vele, úgyhogy juszt se írom le. Még csak az kéne, hogy Kína ellopja, és a perzsaszőnyegből lábtörlő legyen, elég nekem a Temu is gagyinak, hordja csak drónokkal a cuccokat, azt is a fejemre ejtheti, nem kell rá egy egész taxi!
csakafidesz says:
Hmm. A gravitáció. Ez a teremtés titka és ereje. Gravitáció hozza létre a gázhalmazokat., préseli termonukleáris csillaggá (nap) és a kilökődött anyagok (bolygók) a gravitáció miatt keringenek. A mindenség a gravitációs fekete lyukban semmisül meg. (Visnu a teremtp, Brahma a fenntartó, Siva a pusztító. Ez mind egy személyben.. Oppenheimer rájött, hogy a hinduk ismerték a titkot.)
Antigravitáció nincsen, nem lehetséges.