Amerika háborúja Oroszország ellen

Harald Kujat, a német fegyveres erők volt főfelügyelője egy interjúban kifejti, hogy az Egyesült Államok irányítja az ukrán hadsereg hadvezetését. Eszerint egy amerikai tábornok most Kijevben van, hogy ott stratégiaváltást kényszerítsen ki.

Péli Éva írása a #moszkvater.com számára

„Kujat azzal vádolja a Nyugatot, hogy Ukrajna esetében lemondott a politikáról a kívánt katonai megoldás javára”
Fotó:EUROPRESS/PETRAS MALUKAS/AFP

„Az Egyesült Államok pénzügyi és anyagi támogatása nélkül Ukrajna nem tudna helytállni ebben a háborúban.” Harald Kujat volt Bundeswehr-tábornok ezt a svájci Zeitgeschehen im Fokus című lapnak adott interjújában jelentette ki, hozzátéve, hogy

„ráadásul az amerikai fegyveres erők döntő szerepet játszanak az ukrajnai háborúban”

A volt tábornok rámutat, hogy az ukrajnai hadműveleteket amerikai, brit és ukrán tisztek közösen tervezik a németországi Wiesbadenben működő amerikai vezérkarban: „Security Assistance Group-Ukraine”. Ott tervezték az amerikai tisztek az ukrán csapatok frontális áttörését az orosz vonalakon keresztül, ami azonban nem valósult meg. Emellett azt is követelték, hogy az ellentámadás 2023 júniusánál jóval korábban kezdődjön.

Kujat többek között a német fegyveres erők főfelügyelője, a NATO Katonai Bizottság és a NATO-Oroszország Tanács elnöke volt. Megállapításai szerint az amerikai-ukrán együttműködésben ismételten félreértések és zavarok vannak. Az együttműködés kiegészül az ukrán katonai személyzet nyugati fegyverrendszerekre való kiképzésével.

Emlékezés Vietnamra

A tábornok elmondja, hogy a médiajelentések szerint az Egyesült Államok Antonio Aguto altábornagyot a sikertelen ellentámadás után állandó jelleggel Kijevbe vezényelte egy tanácsadói csapattal. Ott az amerikai tábornok feladata az volt, hogy az ukrán parancsnokok „körmére nézzen”. Mint Kujat megjegyezte,

„könnyen megjósolható, hogy a tanácsadói misszió növekedni fog. Ez nagyon emlékeztet a vietnami háború kezdetére”

Aguto feladata, hogy stratégiaváltást („hold and build”) hajtson végre az ukrán csapatok számára, akiknek védekező állásba kell vonulniuk, és tartaniuk kell a frontvonalat („hold”). Ugyanakkor a jelentések szerint új katonákat kell toborozni, kiképezni és nyugati fegyverekkel ellátni („build”).

A Bundeswehr egykori tábornoka kérdésesnek tartja, hogy a stratégiaváltás meg tudja-e a helyzetet Kijev javára változtatni. Emlékeztet, hogy

„az orosz csapatok már megkezdték a támadásokat a frontvonalon, és minden bizonnyal folytatni fogják azokat egészen addig, amíg Oroszország el nem éri a céljait”

Kujat arra is rámutat, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben az amerikai villámlátogatása után leszállt Wiesbadenben. Ott meglátogatta a közös amerikai-ukrán vezérkart, és feltehetően beszélt Aguto amerikai tábornokkal.

Korea-modell?

A stratégiaváltásra a tábornok szerint azért került sor, mert az Egyesült Államok szemszögéből világossá vált, hogy Kijev célja, miszerint az 1991-es határokon belül visszaszerezze az egész ukrán területet, irreálisnak bizonyult.

„Ez a konfliktus befagyasztását jelenti a front menetének megfelelően, és védekezésbe vonulást a nagy veszteségek csökkentése érdekében”

Példaképül szolgál Korea felosztása az 1950-es években a 38. szélességi körnél a háború után. Kujat azonban nagy különbségeket lát a koreai megoldáshoz képest, ahol minden érintett fél – Kína, az Egyesült Államok és közvetve a Szovjetunió – a háború befejezését akarta. „Ukrajnával kapcsolatban nem ez a helyzet” – teszi hozzá a nyugalmazott tábornok.

„Kujat azzal vádolja a Nyugatot, hogy Ukrajna esetében lemondott a politikáról a kívánt katonai megoldás javára”

Mint fogalmaz, még egy legitim védelmi háborúban sem szabad felfüggeszteni a politikát, hanem arra kell törekedni, hogy a háborút elfogadható politikai feltételek mellett fejezzék be. Egy háború végén ugyanis mindig van politikai végkifejlet.

„Eddig mind Oroszország, mind az Egyesült Államok mindent megtett, hogy megakadályozza a közvetlen konfrontációt” – mutatott rá Kujat arra figyelmeztetve, hogy minél tovább tart a háború, annál valószínűbb az eszkalálódás.

„A tábornok határozottan cáfolja a nyugati politikusok azon állításait, miszerint Oroszország egy ukrajnai katonai győzelem után más államokat, köztük NATO-tagállamokat is megtámadhatna”

„Az orosz fegyveres erők most sokkal erősebbek, mint a háború előtt, de véleményem szerint nem elég erősek ahhoz, hogy egy Európára korlátozódó hagyományos háborúban legyőzzék a NATO-t. Másrészt a NATO sem elég erős ahhoz, hogy a jelenlegi körülmények között hagyományos vereséget mérjen Oroszországra” – magyarázta a nyugalmazott tábornok. Kujat ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a két fél egyike esetleg másként is értékelheti a helyzetet, és egy ilyen téves számítás katasztrófális következményekkel járna az európai kontinensre nézve. Egy ilyen fejleményt azonban a tábornok nem tart valószínűnek.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com