„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A drón hadviselés kísértései

2023. aug. 16.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Egy nemrégiben készült felmérés szerint az amerikaiak harmada úgy véli, amerikai csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. Főleg a katonáskodni nem akaró „Z generációs” fiatalok támogatják a belépést a háborúba. Bill Astore amerikai alezredes ennek kapcsán „A drón hadviselés kísértései” című írásában arra figyelmeztet, nem jó, ha a háború egyre kevésbé lesz szörnyű számunkra, mert túlságosan is kezdjük megszeretni. Az írást Vukics Ferenc ismerteti.

Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on

„távolról, teljes biztonságban gyilkolni veszélyesen csábító, és ennek gondolata veszélyes módon átértékeli a háború lényegét” #moszkvater

„távolról, teljes biztonságban gyilkolni veszélyesen csábító, és ennek gondolata veszélyes módon átértékeli a háború lényegét”
Fotó:Wikipédia

A 18 és 26 év közötti válaszadók mindössze négy százaléka mondta azt, hogy határozottan ellenzi az amerikai csapatok küldését.

Közülük sokan gondolják azt, hogy a háború a „gamer székből” (videójáték-ülésből) is megvívható. Bill Astore amerikai alezredes szerint

„távolról, teljes biztonságban gyilkolni veszélyesen csábító, és ennek gondolata veszélyes módon átértékeli a háború lényegét”

A drón hadviselés kísértései című írásában Astore arról beszél, hogy az emberek többsége miután teljesen elszigetelődik a háború borzalmaitól, valószínűleg túlságosan is megszereti az erőszakot , és a halálos erő alkalmazásának kísértését többé nem fogja visszatartani az általa kiváltott borzalmak ismerete.

Robert E. Lee tábornoknak tulajdonított híres mondás a következő igazságot közvetíti felénk az amerikai polgárháború idejéből: »Jó, hogy a háború olyan szörnyű – különben túlságosan megkedvelnénk«. Szavai jól érzékeltetik azt a gondolatot, hogy a háború elemi dolog – és egyben csábító is. A háború, akárcsak a viharral teli óceán, könyörtelen és kíméletlen. Káoszos, önkényes és halálos. Nem lehet vele alkudozni, csak elviselni lehet.

„Tekintettel kegyetlenségére, erőszakosságára, pazarlásának és pusztításának óriási méretére, a háborút jobb elkerülni”

A háborúnak is megvan a maga vonzereje, különösen mivel a háború maga is mámorító lehet, ahogy a Lee-idézet is sugallja, és ahogy Anthony Loyd boszniai háborúról szóló remek könyvének címe, Az elmúlt háború, ami annyira hiányzik nekem (1999) is jelzi. „De mi történik, ha a háború szörnyűségét függetlenítjük mámorító erejétől? Mi történik, ha az egyik fél büntetlenül és teljes biztonságban gyilkolhat?” – teszi fel a kérdést Bill Astore.

„Lee szavai azt sugallják, hogy az a nemzet, amelyik leválasztja a háborút annak borzalmairól, valószínűleg túlságosan is megszereti azt. A halálos erő alkalmazásának kísértését többé nem fogja visszatartani az általa kiváltott borzalmak ismerete”

Az ilyen gondolatok elsötétítik a valóságot, hogy Amerika egyre jobban kedveli a drón háborút. Szárazföldi drón pilótáik teljes biztonságban járőröztek idegen országok, például Afganisztán egén. A pilóták biztonságos helyekről indítják Hellfire rakétáikat, hogy lesújtsanak ellenségre. A pilóták videón látják az általuk okozott mészárlást; az amerikai nép semmit sem lát és nem tapasztal. Ritka esetekben, amikor az átlag amerikaiak drón felvételeket látnak a televízióban, valami olyasmit látnak, ami a ‘Call of Duty’ videojáték és egy snuff-film kombinációja.

„Háborús pornó, ha úgy tetszik”

Úgy tűnik – fejtegeti Bill Astore –, sok amerikai örül annak, hogy az Egyesült Államok kockázat nélkül lecsaphat külföldi ‘harcosokra‘. Bíznak abban, hogy az amerikai hadsereg (és a CIA) ritkán azonosít félre egy terroristát, és a „járulékos kár” – ez az agyzsibbasztó eufemizmus, amely elhomályosítja a valóságot -, a rakéták által megsemmisített ártatlan férfiak, nők és gyerekek sajnálatos ára annak, hogy Amerika biztonságban legyen.

„A valóság azonban az, hogy a hanyag hírszerzés és a háború ködössége és súrlódása együttesen olyan <fertőtlenítésnek> tűnő drón háborút eredményez, mint a háború minden más formája: véres, pazarló és szörnyű. Szörnyű, mármint azok számára, akik az amerikai tűzerő fogadó oldalán állnak. Az amerikaiak számára nem szörnyű”

Reális a veszélye annak, hogy a mai drón háború az Erő sötét oldalának megfelelőjévé vált, ahogyan azt Yoda leírta A Birodalom visszavágban. A terror gyorsabb, könnyebb, csábítóbb formája. Valóban csábító. Darth Vader torokszorító erejének technológiai megfelelőjét láthatjuk biztonságos távolságból bevetni.

„Még tapsolhatunk is magunknak a tudásunkért, miközben megtesszük. Azt mondogatjuk magunknak, hogy csak a rossz embereket öljük meg, és hogy a célkeresztbe került néhány ártatlan a véletlen, de mégis elkerülhetetlen ára Amerika biztonságának”

 – fogalmaz Bill Astore. Tekintettel arra, hogy Amerika egyre jobban kedveli a drón hadviselést, ugyanakkor elhatárolódik annak szörnyű eredményeitől, az alezredes leírja Lee tábornok intelmének módosított változatát: „Nem jó, ha a háború egyre kevésbé lesz szörnyű számunkra, mert túlságosan is kezdjük megszeretni”.

(A cikk eredetileg a szilajcsiko.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Csak addig ad előnyt a Drohn-fegyver amíg az ellenfél nem rendelkezik felette.

    • Elolvastam az idézett írást. Vannak benne dolgok amikkel nem értek egyet.
      “Lelőtték volna az oroszok ugyanezt a repülőeszközt ha a sofőrjét amerikai zászlóval letakarva kellett volna visszaküldeni Washingtonba?
      Valószínűleg nem.”
      Lelőtték volna! Anno a légtérsértő Dél-Koreai utasszállítót is lelőtték, mert nem reagált a pilóta a kapcsolatkeresésre. Az sincs kőbe vésve, hogy egy termetes drón nem repülhet emberrel. Háborús helyzetben biztos ami biztos alapon minden repülő eszközt lelőnek amit nem tudnak azonosítani. Az izraeli katonák lelőttek egy kamaszfiút aki kövekkel dobált. Mikor egy zsidó barátomnak felhoztam az esetet azt mondta, hogy jogos. Mi van, ha a harmadik kő után kézigránátot dob? Így is meg lehet közelíteni a dolgot. Ellenséges a szándéka? Akkor lelőjük.

  2. Ideje elgondolkodni a gépek háborúján. Valahol korábban írtam, hogy a legdrágább halott a ‘hősi halott’. Ki lehet számítani, hogy a korszerű haditechnika milyen költséges, és egy elejtett ellenséges katona mibe kerül vele. Amíg lóhátról karddal harcoltak addig a háború még humánus vonásokat mutatott. Akkor nem lesből, fedezékből ölték meg a másik embert és nem volt ‘térkép a táj’. Régen a háborúhoz pénz-paripa-fegyver kellett, és ezt a földesurak is ki tudták gazdálkodni. A mai hadsereg felfoghatatlanul drága, és nem is részletezném mennyi értelmesebb helye lenne a pénznek.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Németország új világháborút erőltet

2026. nov. 12.
Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

„Az ukrajnai háború hamarosan véget ér”

2026. nov. 11.
Minszk, mint az új biztonsági rend színpada. A IV. Eurázsiai Biztonsági Nemzetközi Konferencián november 3-án és 4-én mintegy 50 ország több...

Pénz nincs, de hajrá, Ukrajna!

2026. nov. 11.
Az Európai Unión kívüli szövetségesek Ukrajnának szánt pénzügyi támogatása a 2026-os 19 milliárd euróról jövőre mindössze 4 milliárdra zuhan...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater