A Belaruszban zajló tiltakozások 2020 augusztusában a rendőrség kemény fellépése miatt kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába. Az elmúlt napokban pedig Roman Protaszevics és barátnője letartóztatása, valamint annak körülményei miatt háborodott fel a világsajtó. Jóval kevesebb figyelem jutott egy másik hírnek, amely éppúgy sokat elárul a belarusz tiltakozások természetéről.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Néhány nappal a Protaszeviccsel történtek előtt, május 17-én a korábban Russia Today néven ismert RT orosz állami televízió YouTube-csatornáján megjelent egy felvétel, amelyen a két ismert orosz pranker, Lexus (Alekszej Sztoljarov) és Vovan (Vlagyimir Kuznyecov) magukat Szvetlana Tyihanovszkaja (!) külföldön élő belarusz ellenzéki vezetőnek és asszisztensének kiadva Zoom-beszélgetést folytattak az amerikai kormányzati demokrácia export egyik központi intézményének számító National Endowment for Democracy (NED) nevű amerikai alapítvány vezetőivel.

„A beszélgetés során a NED elnöke, Carl Gershman, és egy sor más, az alapítvány európai ügyeiért felelős vezető részletesen beszámolt arról, milyen jelentősen hozzájárult a támogatásuk a tavaly nyáron kirobbant belarusz tiltakozásokhoz”

De elmondták azt is, hogy az orosz ellenzékkel is kapcsolatban állnak. Gershman büszkén hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok NED-re vonatkozó tiltásának nincs jelentősége, annak ellenére kiterjedt hálózattal rendelkeznek Oroszországban, és még Leonyid Volkovval, Navalnij stábjának emigráns vezetőjével is kapcsolatban állnak. A NED-esek akkor sem léptek ki a beszélgetésből, amikor a kamu-Tyihanovszkaja arról kezdett panaszkodni, hogy a svéd vezetők szerint szegényesen öltözködik, így pénzre lenne szüksége Gucci ruhák vásárlásához. A végső (ön)leleplezés ezután következett. A prankerek bejátszottak egy Lukasenko-hangfelvételt, majd egyikük önmagát a KGB őrnagyának nevezve mindenkit „letartóztatott”.

A NED kapcsolatait persze a belarusz ellenzékkel korántsem szabad túlértékelni, hiszen az, hogy bedőltek egy fake-Tyihanovszkajának, ezen a vonalon kapcsolataik korlátozott jellegére utal. Az azonban igaz, hogy számos olyan kisebb-nagyobb szervezet támogatásában vettek részt, amelyek aztán a tiltakozásokhoz csatlakoztak. A NED 2016 óta összesen kb. 10 millió dollárt költött el Belaruszhoz kapcsolódó projektek támogatására, többek között a „demokratikus eszmék és értékek” vagy az „NGO-k megerősítése” témakörében.

„A NED vezetőinek letartóztatása még poén volt, Roman Protaszevics és barátnője, Szofija Szapega elfogása viszont már korántsem. Protaszevics igazi ajándék a belarusz KGB-nek, letartóztatása pedig szinte a rendszer tiltakozók felett aratott győzelmének a zárókövévé válhat”

A tiltakozások korai lendülete után ugyanis a rendőrség durva fellépése, az ellenzéki vezetők letartóztatása és emigrációba vonulása, illetve ezen vezetők megmaradt részének alapvető tanácstalansága kifullasztotta a tüntetéseket, azok szépen lassan elhaltak. Az újjáélesztésükre irányuló tavaszi kísérlet pedig látványos kudarcba fulladt. A rendszerellenes erők és emigráns vezetők ma már csak azt a közeget tudják érdemben megszólítani, azaz valamilyen akcióra bírni, amely a tulajdonképpeni mozgatója és szervezője volt az eseményeknek. A választások utáni többé-kevésbé spontán megmozdulások pedig egyre ritkábbak – ha egyáltalán még vannak.

„A gyári dolgozók, oktatók, hivatalnokok általános munkabeszüntetésére minden ellenkező remény ellenére nem került sor, a szélesebb tömegek a szürkébb, de kiszámíthatóbb és stabilabb <ismertet> választották a <színes forradalmi> lendület ismeretlenjével szemben. Ami persze Ukrajna vagy Grúzia után már nem is volt annyira ismeretlen”

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a megmozdulások már csak a nacionalista és liberális nézetek furcsa keverékét képviselő szubkultúra tagjait mozgatják meg, a rezsim teljes ellentámadásba ment át. De facto, majd de iure is betiltották a „bcsb”, azaz fehér-vörös-fehér zászló használatát, államcsínyszervezés vádjával letartóztattak egy sor, Lukasenko likvidálásáról álmodozó értelmiségit, lekapcsolták a legnagyobb ellenzéki hírportált, a TUT.by-t, majd pedig letartóztatták a tüntetések koordinációjában kulcsszerepet vállaló NEXTA egykori főszerkesztőjét, Roman Protaszevicset.

„Protaszevics sokkal inkább nevezhető a tüntetések magját alkotó közeg tipikus képviselőjének, mint a háziasszonyból önjelölt elnökké vált Szvetlana Tyihanovszkaja”

Protaszevics személye tökéletesen illusztrálja azokat az állításokat, amelyeket Lukasenko és támogatói a tüntetők kapcsán tettek. Külföldről támogatott? De még mennyire! Kapott amerikai és cseh ösztöndíjat, dolgozott a prágai központú, amerikai finanszírozású Szabadság Rádiónak (magyar „testvére” a Szabad Európa), és a lengyel központú, de nemzetközi támogatásból fenntartott Euroradionak is. Ezután került a NEXTA-hoz, amelyet a szintén Lengyelországban tanuló Sztepan Putyilo alapított, aki korábban a szintén lengyel támogatású Belsat munkatársa volt.

A NEXTA Telegram-csatornái a tüntetések „forró” napjaiban a rendkívüli gyorsasággal érkező operatív információiknak köszönhetően váltak kiugró népszerűségűvé a belarusz ellenzékiek körében, azonban számos kétes eredetű információt is közzétettek. Arról nem is beszélve, hogy részt vettek a rendőrök, valamint később tulajdonképpen minden, kormánypártinak tartott személy adatainak gyűjtésében és nyilvánosságra hozatalában. Protaszevics barátnőjét, az orosz származású, de a litvániai European Humanities University-n tanuló Szofija Szapegát éppen azzal vádolják, hogy az egyik ilyen adatszivárogtató csatorna adminja volt.

„Protaszevics a másik <klisének> is megfeleltethető, amelyet a tüntetők kapcsán gyakran hallani a belarusz médiában. Szélsőséges nacionalistákkal való kapcsolatai letartóztatását követően hamar napvilágra kerültek”

Ráadásul itt is fennáll a nemzetközi szál, Protaszevics ugyanis ott volt a kijevi Majdanon és a kelet-ukrajnai konfliktust is megjárta, utóbbit a szélsőjobboldali Azov kötelékében. Így a belarusz propaganda állítása, miszerint külföldről finanszírozott radikálisok a Majdan technológiáit akarták alkalmazni Minszkben, Protaszevics személye révén megalapozottá vált.

A propaganda értéken túl persze gyakorlati haszna is van a rendszerellenes blogger és barátnője letartóztatásának. Ha ugyanis valóban ők álltak az olyan, személyes adatokat szivárogtató oldalak mögött, mint a Csornaja knyiga Belaruszi (Belarusz Fekete Könyve), akkor telefonjuk, számítógépük és személyes emlékezetük is nagyban hozzájárulhat a belarusz állami adminisztráció soraiban megbúvó ellenzéki szimpatizánsok kiszűréséhez.

„Ezzel pedig Lukasenko végleg elvarrhatná a szálakat, és komolyabb megrázkódtatások fenyegetése nélkül készíthetné elő a rendezett hatalomátadást egy általa kiválasztott személy részére”

A helyzet hasonló Oroszországban is. Miközben mindkét ország komoly társadalmi és politikai kihívásokkal küzd, amelyek a protest hangulat megnövekedéséhez vezettek – gondoljunk csak a tavalyi habarovszki tiltakozásokra –, az erre a hangulatra rátelepedni kívánó nemzetközi kalandorok törekvései elbuktak, a nyugati sajtó és egyes politikusok támogatása mellett lezajlott akcióik pedig éppen az ellentétes eredményt érték el. Akárcsak Belaruszban, Oroszországban is jóval szigorúbbá és keményebbé vált a rendszer az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.

„Az orosz rendszeren kívüli ellenzék sorait már jóval a nagy reményekkel várt szeptemberi alsóházi választások előtt szétzilálták”

A nyugati szankcióháború, a diplomáciai tiltakozások és az olyan kijelentések, mint például Biden „gyilkosozása” Putyin kapcsán pedig kiváló aláfestő zeneként szolgáltak a Kreml számára a rendszeren kívüliek elleni fellépés során.

Grúziában is „csupán” egy általános elégedetlenség és érdektelenség övezte féléves politikai válságra futotta az ellenzékiektől, a katartikus, rendszerdöntő pillanatok elmaradtak. A „színes forradalmak” iránti fogékonyság tehát úgy tűnik, elmúlt. Hogy meddig, azt persze a jövő dönti el, hiszen a Protaszevicshez hasonló nemzetközi kalandorok vélhetően még jó ideig jelen lesznek a térség politikai életében – legalábbis ameddig támogatóik kitartanak.

(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)