Kezdőlap » Történelem » Vonatok királya, királyok vonata
1883. június 5-én indult első útjára az azóta is közlekedő Orient expressz #moszkvater

Vonatok királya, királyok vonata

136 évvel ezelőtt, 1883. június 5-én indult első útjára az azóta is közlekedő Orient expressz, melynek története tulajdonképpen a 19. és 20. század Európájának története.

1883. június 5-én indult első útjára az azóta is közlekedő Orient expressz #moszkvater
1883. június 5-én indult első útjára az azóta is közlekedő Orient expressz

A 19. század második felében a nyugat-európai országok érdeklődése kelet felé fordult és a meggyengült Oszmán Birodalom által még megszállt balkáni országok függetlenségi törekvései felerősödtek. A krími és balkáni háború után az érdekelt nagyhatalmak tevőleges szerepet játszottak a kelet-európai vasúthálózat kiépítésében, valamint a nyugat-európai vasúti összeköttetés megteremtésében. Hosszas politikai csatározások és kétoldalú konvenciók megkötése után végül 1889-ben jött létre az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly (a mai Isztambul) között, a Budapest–Belgrád–Szófia útvonalon. Az isztambuli végállomása a sirkeci pályaudvar volt.

Amíg a kelet-európai vasúthálózat kiépítése folyt, Georges Nagelmackers belga bankár amerikai mintára megszervezte az első európai hálókocsi- és étkezőkocsi-társaságot. 1872-ben alapította meg a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), melyet 1876-ban azonos néven átszervezett. A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesnek megszereznie, ezért az uralkodó hozzájárult a társaság vasúti kocsijainak oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához. A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas kocsijait utánozták, díszítésükben és belső kialakításban azonban felülmúlták azokat.

Nagelmackers nagy álma az Európát átívelő Orient expressz volt. 1882-ben tartották az első próbautat „Train Eclaire”elnevezéssel Párizs és Bécs között. Az 1350 km-es utat 27 óra 57 perc alatt tette meg a nevéhez méltó kísérleti expressz. A sikeren felbuzdulva 1883. június 5-én elindult Párizsból az első Orient expressz Konstantinápoly felé. Ekkor még csak a Bukarest–Ruszcsuk (ma: Rusze)–Várna vasútvonal készült el, Várnától Konstantinápolyig hajóval kellett az utat megtenni. A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt tette meg, ebből 15 óra hajóút volt. Az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük, valamint még ennek az összegnek a 20 százalékát az ellátásért, ha végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Az Orient expressz luxusvonat volt, kizárólag I. osztályú jegyet lehetett váltani.

„A „Roi des Trains, Trains des Rois”, azaz a vonatok királya, királyok vonata elnevezéssel méltán illették. Az első vonatok összeállítása általában öt kocsi. A vonat elején és végén poggyászkocsi, közepén két hálókocsi és egy étkezőkocsi. A több napig tartó utazás során az utazók több élményt és kalandot élhettek át, mint az amerikai transzkontinentális expresszek közönsége”

Az első öt évben 1883 és 1888 között a Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalon közlekedett az Orient expressz. A magyar szakaszon 689 km hosszban eleinte teljesen az Osztrák Vasúttársaság vonalain közlekedett, keleti-expressz elnevezéssel. Később, amikor 1888-an elkészült a Belgrád-Szófián keresztül vezető közvetlen útvonal, belépett a MÁV által a konvenciók alapján 1884-ben épített Budapest-Zimony-Belgrád vasútvonal 359 km hosszban. Innen kezdve az Orient expressz útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, így összesen 1048 km hosszban közlekedett magyar területen, ez a teljes útvonalnak körülbelül egyharmada. A közvetlen összeköttetéssel az expressz a Párizs-Bécs-Budapest-Belgrád-Nis-Szófia-Konstantinápoly útvonalat 1889-ben 67 óra 35 perc alatt tette meg.

„Az 1889-től-1914-ig tartó időszak az Orient expressz fénykora, és ehhez az évtizedekhez számtalan anekdota kapcsolódik. Ferdinánd bolgár fejedelem volt a balkáni uralkodók közül a legnagyobb vasútbarát, az expressz mozdonyát többször vezette a bolgár szakaszon, majd a nagyobb nemzetközi botrány elkerülése miatt a fejedelem végül megelégedett azzal, hogy szalonkocsiját az expresszhez csatolja. Ezzel aztán szinte divatot teremtett, hiszen II. Freidrich badeni nagyhercegtől Daniló montenegrói hercegig sokan utaztak saját kocsival az Orient expresszen. Egyszer a Ranai maharadzsa hét feleségével Párizsból Konstantinápolyba utazott. Külön lefüggönyözött hálókocsit és étkezőkocsit rendelt a társaságtól, amit külön mozdony kapcsolt az expresszre az után, hogy egy félreeső vágányon titokban felszálltak rá.

„Természetesen többször kirabolták a vonatok királyát. Legelőször 1883-ban a bolgár szakaszon támadták meg, míg az egyik legnagyobb port felvert eset 1891-ben történt, amikor Athanasos görög rablóvezér és bandája kisiklatták az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon”

A bűnözők mellett a balesetek és a természeti csapások sem kímélték, ráadásul már az első, 1883. június 5-i útján Varciorova közelében árvíz késleltette az előrehaladást, majd jött egy földcsuszamlás, míg 1901-ben az Ostende-Wien Orient expressz mozdonya 1901-ben túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján és a falat ledöntve, a vendégek legnagyobb megdöbbenésére a vasúti étteremben állt meg. 1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban akadt el a luxusvonat. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni, és tizenegy napos hófogságot követően tudta folytatni az útját az Orient Expressz.  A legendás vonat és ez az eset Agatha Cristie-t is megihlette, ez lett az alapja a híres angol krimi író egyik legismertebb regényének, a „Gyilkosság az Orient expresszen” című könyvének. A magyar vonatkozású anekdotái közül a legismertebb az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarának története. Egy gróf az állomási restiben a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amiben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott. A gróf hálából alapítványt tett, a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, míg a vonat vízvételezés miatt áll. Így vált hagyománnyá az érsekújvári cigányzenekar, állítólag Trianon után nem játszottak tovább. A hagyomány felélesztése érdekében manapság a nosztalgia Orient expressz utasainak néha játszik egy fizetett zenekar.

„Az első világháború kitörése véget vetett az Orient expressz első aranykorának, míg a háborút lezáró békék, különösen a trianoni békeszerződés aláírását követően az Orient expressz egy ideig elkerülte a vesztes hatalmakat, így Magyarország területét is”

Az Orient expressz szerepét a Simplon-Orient expressz vette át, és 1924-tõl ismét eredeti útvonalán Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly útvonalon közlekedett. Noha az 1939-ben kitört második világháború megszüntette az európai expresszvonatok közlekedését, ám 1948-tól Budapesten keresztül újból közlekedett már ismételten az Orient expressz, míg Stockholmtól Szófiáig a Balt-Orient expressz is. De az az igazság, hogy a legendás vonat szerencse csillaga ekkorra leáldozott, képtelen volt felvenni a versenyt a légi közlekedés kínálta lehetőségekkel, és az 1950-es években addig elképzelhetetlen dolog történt: másodosztályú kocsikat csatoltak a szerelvényhez. Az Orient Expressz dicsősége minden erőfeszítés ellenére hanyatlásnak indult, míg 1977 májusában végleg megszüntették.

„A híres vonatot egy amerikai vasútbarát vállalkozó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben megvásárolta az Orient Expressz két hálókocsiját és újraélesztette a legendát”

Harmincöt hálókocsit, ülőkocsit és étkezőt újíttatott fel, és valóra váltotta álmát, 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient Expressz elindult első útjára Londonból Velencébe. A vonat ma is régi pompájában ragyog, ugyanakkor teljesen megfelel a jelenlegi biztonsági előírásoknak, és biztosítja a mindenkori kényelmes utazást. A legendára természetesen nem vonatkozik semmilyen menetrend, és a Párizs-Budapest-Isztambul utat évente egyszer, augusztus végén, szeptember elején teszi meg. A hatnapos utazásért 6580 eurót kell kifizetni fejenként, amiért cserébe teljes ellátását kap, minden második éjszakát egy ötcsillagos szállodában tölthet, és exkluzív programokon vehet részt. A vonaton 40-fős személyzet szolgálja ki az utasokat. A főszakács francia, aki 20 éve dolgozik az Orient Expresszen. A pincérek olaszok, a kocsikísérők pedig többnyire angolok.

CÍMKÉK: