A Párizsban semleges színekben induló, Kaliforniában élő Jevgenyij Szomov volt az egyetlen orosz úszó a párizsi olimpián. Az extravagáns sportolót megtalálta egy-két csipkelődő, anonim ukrán a világhálón, és beszólogattak neki az olimpiai faluban, de a szentpétervári születésű versenyző könnyedén túltette magát ezen. Habár tehette volna, Szomov nem kezdeményezett országváltást, és ezt a gesztust nagyra értékeli az oroszországi sportirányítás. Persze nem hátrány, ha Szomov a Los Angeles-i olimpiáig bejut egy-egy döntőbe világversenyen. Párizsban ez nem jött össze neki.

Szilágyi László írása a #moszkvater.com-on

Megoszlanak a vélemények Oroszországban a sportolók országváltásáról. A háború kirobbanása óta volt olyan, aki nem értett egyet az ország katonai és politikai céljaival, de ragaszkodott az olimpiai részvételhez, ezért új hazát választott magának. Olyan is akadt, aki csendben tette a dolgát, csupán egy cél lebegett a szeme előtt, nem akart lemaradni az olimpiáról. Ezért élt a szabályok adta lehetőséggel, és a párizsi játékok előtt még időben kért és kapott új útlevelet.

„Jevgenyij Szomov külön kasztot képvisel. A 25 éves szentpétervári születésű úszó nem politikai, hanem sportszakmai és tanulmányi okok miatt költözött el Oroszországból. És nem az orosz-ukrán háború kirobbanása óta, hanem már 2017-ben”

Az ifjúsági világ-, és Európa-bajnok úszó középiskolás korában az édesapja unszolására vett részt angol nyelvű nyári programokon az Egyesült Államokban. Tizennyolc évesen kapcsolatba lépett egy orosz edzővel a Louisville-i Egyetemen, ahol kiélvezte az amerikai egyetemi sportrendszer valamennyi előnyét. Kommunikáció szakon szerzett diplomát, és rendszeresen szerepelt az egyetemek közötti bajnokságokon. Louisville-ből 2022-ben nyugatabbra, jelenleg Oaklandben él. A média helyett továbbra is az uszoda világa vonzza, edzőnek állt. Nem rajongott különösebben a versenyzésért, 2022-ben abbahagyta a versenysportot, csak hobbi szinten úszott egyszer-kétszer a Berkeley Egyetemre járó klasszisokkal.

„Az orosz-ukrán háború sportpolitikai következménye azonban új távlatokat nyitott Szomov pályafutásában”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kijelentette, hogy legfeljebb tizenöt orosz sportoló vehet részt a 2024-es párizsi játékokon, és ők is semleges színekben állhatnak rajthoz. Szomov a fejébe vette, hogy újra kezdi a versenyszerű sportot, az idei atlantai olimpiai válogatón megúszta a párizsi nevezési szintet, egyben orosz rekordot (58.72) repesztett 100 méter mellen, és 50 gyorson is teljesítette az induláshoz szükséges időeredményt.

„Szomovnak Párizsban nem jött ki a lépés. Pedig ha megússza az atlantai idejét, akkor övé lett volna az arany 100 mellen”

Végül csak a 13. helyen végzett, 50 méter gyorson csak egy futamon vett részt, összesítésben a 44. helyen fejezte be a versenyt. Az extravagáns külseje, az édesanyjához fűződő ellentmondásos kapcsolata és az ellenszenv, amellyel az ukránok részéről találkozott témát szolgáltatott a sajtónak.

A semleges színekben induló orosz testét huszonnégy tetoválás borítja. Az uszoda világában ma már nem ritka a gazdagon tetovált sportoló, de Szomov még rajtuk is túltesz. Megtanult együtt élni azzal, hogy vannak, akik a külseje alapján ítélik őt meg. „Néztem egy-két hozzászólást az interneten. Mit mondjak? Szólásszabadság van, hadd ítélkezzenek az emberek. Hozzáteszem, anyám sem szereti az összes tetoválásomat. Az egyikre azt mondja, hogy ez még elmegy, de azt is mondta már, hogy ez nem olyan jó…” – mesélte Szomov. Az édesanyja kritikájával megtanult együtt élni, fel sem vetődött benne, hogy ne utaztassa ki őt az olimpia helyszínére.

„A Yahoo Sports írta meg, hogy Szomov és a hozzá hasonlóan szintén semleges színekben induló, orosz sportolókkal szemben volt némi ukrán hangulatkeltés, ellenséges érzület az olimpiai faluban”

Szomov túltette magát ezen, és egyértelművé tette, hogy soha nem akart más ország színeiben versenyezni. „Én szentpétervári vagyok, oda tartozom, Oroszország a hazám, az Egyesült Államokban élek. Lehet, hogy egyeseknek ez utóbbi nem tetszik, de ez van. A jövőben szívesen úsznék az orosz váltóban” – tette hozzá Szomov.

Az Orosz Úszószövetség alelnöke, Viktor Boriszovics Avgyijenko is meghallotta a hazafias szólamokat. A sportvezető tárt karokkal várja vissza az oroszországi versenyekre Szomovot, lábjegyzetben tette hozzá, hogy abban az esetben érvényes a meghívás, ha az úszó valóban komolyan gondolja az orosz identitását, és nem zárja be maga mögött az ajtót. Márpedig Szomov komolyan gondolja – a patrióta érzést feltétlenül.

Az élsportot egyszer már abbahagyta…