//Vándor a világok között
„Érdekes lenne tudni, mit mondana ma Scholl-Latour”

Vándor a világok között

MEGOSZTÁS

Száz éve született Peter Scholl-Latour. „Peter Scholl-Latour a Német Szövetségi Köztársaság elsősorban Washington felé irányuló külpolitikai főáramával szemben úszott, olyan leplezetlenül, amely ma aligha lenne összeegyeztethető egy média karrierrel, különösen a közszolgálati médiában.” Manuel Rouff írja ezt a Preußische Allgemeine Zeitungban a francia-német újságírólegenda születésének századik évfordulóján.

Péli Éva írása a #Moszkvatérnek

„Érdekes lenne tudni, mit mondana ma Scholl-Latour”
„Érdekes lenne tudni, mit mondana ma Scholl-Latour”
Fotó:Europress/AFP

Az újságíró, riporter és publicista 1924. március 9-én született. „Scholl-Latour ellenszegült annak a propagandának, amely Oroszországot, mint agresszív, támadó felet, a Nyugatot pedig védállásban festi le. Emellett bírálta a Nyugat Szíria-, valamint Ukrajna-politikáját és a NATO gyors keleti terjeszkedését is. A belpolitikában is az árral szemben úszott, amikor az úgynevezett klímavédelmet <divatos témának> bélyegezte” – írja a Preußische Allgemeine Zeitung.

„Scholl-Latour 2007-ben megjelent <Oroszország harapófogóban> című könyve klasszikussá vált, és egyre aktuálisabbá válik”

Erről tanúskodik az előszóból vett idézet: „2006-ban még merész feltételezés volt a fehéroroszországi Minszkben ‚a hidegháborúhoz való visszatérésről‘ beszélni. Ma ez már általános a közbeszédben. Természetesen nem áll fenn annak a veszélye, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció között valaha is nagyszabású konfliktus alakulna ki. Ez a félelem a kubai rakétaválság óta nem valós. Ma, ha szélsőségessé válna a helyzet, a nukleáris patthelyzet fennállása késztetné az egykori ellenfeleket, a Keletet és a Nyugatot, arra, hogy ésszerűen cselekedjenek.”

„Érdekes lenne tudni, mit mondana ma Scholl-Latour”

A 2007-es müncheni biztonsági konferencia alkalmából ezt írta: „2007 tavaszán Münchenben különös felfordulás támadt a nyugati táborban, amikor a sajnálatos módon átnevezett ‚védelmi konferencián‘ Vlagyimir Putyin öklével az asztalra csapott, és nevén nevezte a dolgokat. Vajon az amerikaiak és a németek tényleg azt hitték, hogy a KGB kemény iskoláját megjárt orosz elnök tétlenül végignézi, ahogy Washington és Brüsszel politikai ‚bekerítést és elszigetelést‘ folytat országával szemben, és ezt engedelmesen elfogadja? A közép-ázsiai, kaukázusi, lengyelországi és Balkánon lévő amerikai katonai támaszpontok a Kreml szemszögéből önmagukért beszélnek.”

Scholl-Latour ihlette Ramon Schack nemrég megjelent könyvét: „Az idiotizmus kora – Hogyan játssza el Európa a jövőjét”. A szerzővel 2014-ben készített interjúban a nagy krónikás így fogalmazott:

„A tömeges ostobaság korát éljük, különösen a média tömeges ostobaságát”

Milyen nyomasztóan aktuálisan hangzik ez! Azzal kapcsolatban, hogy a helyi média mennyire egyoldalúan tudósít Ukrajnáról, de Szíriáról és más problémás területekről is, azt mondta: „Valóban eluralkodott a dezinformáció.” Schack kérdésére, hogy veszélyesnek tartja-e ezt a fejleményt, a híres riporter így válaszolt: „Igen, különösen az EU számára. Vajon mit remél az Európai Unió az Ukrajnához közeledéstől? Brüsszelben inkább a központosításra és a konszolidációra kellene összpontosítani, s nem a keleti terjeszkedésre.”

„Kijev felvételével az Európai Unióba a törékeny Európai Unió felduzzadt területe háromszáz kilométerre kerülne a Sztálingrád néven híressé vált csatatérhez. Vajon a németek elvesztették minden érzéküket saját történelmük tragédiája iránt?”

„Scholl-Latour a Nyugaton honos, de a <világok közötti vándor> volt” – emlékeztet a Preußische Allgemeine. Édesanyja zsidó volt. Ez nem akadályozta meg abban, hogy a Német-Arab Társaság elnöke legyen, és kiváló kapcsolatokat ápoljon az iszlám világban. Ez utóbbiról tanúskodik, hogy elkísérte Khomeini ajatollahot, amikor az 1978-ban diadalmasan visszatért Iránba.

„A híres riporter tíz éve halott, az általa leírt korszak azonban folytatódik. Scholl-Latour, mint a pluralizmus mintaképe, minden eddiginél jobban hiányzik a Német Szövetségi Köztársaságban” – hangsúlyozza a lap.

MEGOSZTÁS