„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Péli Éva írása a #Moszkvatérnek
„Érdekes lenne tudni, mit mondana ma Scholl-Latour”
Fotó:Europress/AFP
Az újságíró, riporter és publicista 1924. március 9-én született. „Scholl-Latour ellenszegült annak a propagandának, amely Oroszországot, mint agresszív, támadó felet, a Nyugatot pedig védállásban festi le. Emellett bírálta a Nyugat Szíria-, valamint Ukrajna-politikáját és a NATO gyors keleti terjeszkedését is. A belpolitikában is az árral szemben úszott, amikor az úgynevezett klímavédelmet <divatos témának> bélyegezte” – írja a Preußische Allgemeine Zeitung.
„Scholl-Latour 2007-ben megjelent <Oroszország harapófogóban> című könyve klasszikussá vált, és egyre aktuálisabbá válik”
Erről tanúskodik az előszóból vett idézet: „2006-ban még merész feltételezés volt a fehéroroszországi Minszkben ‚a hidegháborúhoz való visszatérésről‘ beszélni. Ma ez már általános a közbeszédben. Természetesen nem áll fenn annak a veszélye, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció között valaha is nagyszabású konfliktus alakulna ki. Ez a félelem a kubai rakétaválság óta nem valós. Ma, ha szélsőségessé válna a helyzet, a nukleáris patthelyzet fennállása késztetné az egykori ellenfeleket, a Keletet és a Nyugatot, arra, hogy ésszerűen cselekedjenek.”
„Érdekes lenne tudni, mit mondana ma Scholl-Latour”
A 2007-es müncheni biztonsági konferencia alkalmából ezt írta: „2007 tavaszán Münchenben különös felfordulás támadt a nyugati táborban, amikor a sajnálatos módon átnevezett ‚védelmi konferencián‘ Vlagyimir Putyin öklével az asztalra csapott, és nevén nevezte a dolgokat. Vajon az amerikaiak és a németek tényleg azt hitték, hogy a KGB kemény iskoláját megjárt orosz elnök tétlenül végignézi, ahogy Washington és Brüsszel politikai ‚bekerítést és elszigetelést‘ folytat országával szemben, és ezt engedelmesen elfogadja? A közép-ázsiai, kaukázusi, lengyelországi és Balkánon lévő amerikai katonai támaszpontok a Kreml szemszögéből önmagukért beszélnek.”
Scholl-Latour ihlette Ramon Schack nemrég megjelent könyvét: „Az idiotizmus kora – Hogyan játssza el Európa a jövőjét”. A szerzővel 2014-ben készített interjúban a nagy krónikás így fogalmazott:
„A tömeges ostobaság korát éljük, különösen a média tömeges ostobaságát”
Milyen nyomasztóan aktuálisan hangzik ez! Azzal kapcsolatban, hogy a helyi média mennyire egyoldalúan tudósít Ukrajnáról, de Szíriáról és más problémás területekről is, azt mondta: „Valóban eluralkodott a dezinformáció.” Schack kérdésére, hogy veszélyesnek tartja-e ezt a fejleményt, a híres riporter így válaszolt: „Igen, különösen az EU számára. Vajon mit remél az Európai Unió az Ukrajnához közeledéstől? Brüsszelben inkább a központosításra és a konszolidációra kellene összpontosítani, s nem a keleti terjeszkedésre.”
„Kijev felvételével az Európai Unióba a törékeny Európai Unió felduzzadt területe háromszáz kilométerre kerülne a Sztálingrád néven híressé vált csatatérhez. Vajon a németek elvesztették minden érzéküket saját történelmük tragédiája iránt?”
„Scholl-Latour a Nyugaton honos, de a <világok közötti vándor> volt” – emlékeztet a Preußische Allgemeine. Édesanyja zsidó volt. Ez nem akadályozta meg abban, hogy a Német-Arab Társaság elnöke legyen, és kiváló kapcsolatokat ápoljon az iszlám világban. Ez utóbbiról tanúskodik, hogy elkísérte Khomeini ajatollahot, amikor az 1978-ban diadalmasan visszatért Iránba.
„A híres riporter tíz éve halott, az általa leírt korszak azonban folytatódik. Scholl-Latour, mint a pluralizmus mintaképe, minden eddiginél jobban hiányzik a Német Szövetségi Köztársaságban” – hangsúlyozza a lap.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
Scholl-Latour-t nyugodtan lehet iszlámspecialistának is nevezni (pl. “Das Schwert des Islam”).
Szaddam Husszeinel is tudott személyes kapcsolatot kiépíteni. A lényeg, hogy tőle származik
az örök érvényű mondás: A békés iszlám mint olyan NEM (kiemelés tőlem) létezik.
Egy német gondolkodó aki ennek megfelelően megelőzte a korát. Jócskán méghozzá.
Krötinger says:
Scholl-Latour annak a kb. 5 valaha elt es elö szemelynek az egyike, aki elött levennem a nemletezö kalapomat. Ha jol emlekszem, töle szarmazik az 1. sz. geopolitakai szabaly: “Geographie ist Schicksal” (a földrajz sors). Ha Ukrajna bölcs vezere vagy az EU es az USA meg bölcsebb vezetöi ezen akar ket masodpercig elgondolkodtak volna, akkor nem allna ma Europa közel egy nuklearis összecsapashoz. Hat bizony, Oroszorszag nem fog elkotrodni Ukrajna szeleröl, ott lesz am az idök vegeig, meg akkor is, ha a Nyugatnak sikerül közben az utolso ukrant is felaldoznia. Es akkor, hogyan tovabb?
Tulajdonkeppen jo, hogy Scholl-Latournak ezt a galaktikus idiotizmust mar nem kellett megelnie.