„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A világjárvány talán legsokkolóbb következménye a bezárkózás, a határok, ezzel a kereskedelmi útvonalak lezárulása”
Fotó:EUROPRESS/Frederic J. BROWN/AFP
A világgazdaság jelen állapotában a szereplők szoros együttműködését feltételezi. A politikai barométer ugyanakkor a verseny éleződését jelzi, a koronavírus-járvány veszélye pedig a bezárkózás felé löki a nemzeteket. Hol van a széttagoltság határa? Lehet-e „nemzetiesíteni” a termelési láncokat? Vissza lehet-e állítani a globális termelési kapcsolatokat? A jelenlegi válságra a globalizáció visszaerősödése, avagy a fragmentáció lehet a válasz? Ezek a kérdések foglalkoztatták a Valdaj Klub gazdasági paneljének résztvevőit, akik megállapították, hogy
„a globalizáció komoly nehézségekkel találta magát szemben”
A globalizáció már korábban is mutatkozó válságát mutatja a müncheni gazdasági kutatóintézet (IFO) felmérése is, amely szerint a nyugati országok társadalmainak mindinkább elegük van a globalizációból. Az Európai Unió lakosságának 56, míg az Egyesült Államok lakóinak 70 százaléka nem támogatja a globalizáció további kiterjesztését. Ezen belül a leginkább kritikusak a franciák (85 százalék), a németek (64 százalék) és az osztrákok (70 százalék)
„A szankciók, a kereskedelmi-, és a vámháborúk eddig is korlátozták az áruk szabad mozgását”
De más változások is kibontakoztak. Az elmúlt húsz évben érezhetően keletre tolódott el a világgazdasági súlypontja is. Míg 2000-ben Kínára, Indiára és Oroszországra a világ össztermelésének csupán a 15 százaléka esett, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán triójának háromszor ekkora (47 százalék) volt a súlya. Mára ez az arány kiegyenlítődött, és mindkét blokk a világ GDP-jének harmadát állítja elő.
„A világjárvány talán legsokkolóbb következménye a bezárkózás, a határok, ezzel a kereskedelmi útvonalak lezárulása”
Még a migráns tömegeket is megfogta ez a helyzet, sőt megérezte a globális pénzmozgás is. Komoly korlátokba ütközött, így lelassult a tőke, az áruk és a munkaerő mozgása is. A járvány felerősítette a már korábban megjelent protekcionizmust. Szenved a munkaerő piac. Még a fejlett országokban is fogy a munkaerő.
„Ráadásul a kereskedelmi kapcsolatok katasztrofális összezuhanása minden korábbinál jobban megvilágította egyrészről az egymásrautaltságból adódó kiszolgáltatottságot, másrészről szolidaritás hiányát”
A járvány felgyorsította az eddigi folyamatokat. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetre nem adható globális válasz. A világgazdaságot óriási sokk érte, a helyzet globális kezelést kívánt, ám csak lokális válaszok érkeztek. Makszim Oreskin, az orosz elnök tanácsadója értékelt eképpen, megállapítva, hogy az országok nem hajlandók összehangolni a lépéseiket. Pedig a sokk olyan mértékű, amely Európától Amerikáig mindenhol különleges intézkedéseket kíván. Mint az orosz politikus hozzátette, azok államok vannak most előnyben, amelyeknek elég fejlett és szuverén a pénzügyi rendszere.
„Miközben a kibontakozó válság közös, depolitizált fellépést, globális reformokat kíván, a gazdasági rendszerek háborúját látjuk”
A koreai előadó ugyanígy a protekcionizmus erősödését és az összefogás hiányát emelte ki. Külön szólt a Kína és az Egyesült Államok között a technológiai hegemóniáért folyó versenyről. Mint leszögezte, Peking mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a függőségét. Korea kapcsán azt emelte ki, hogy a nemzeti termelés erősítésén van a hangsúly. Mint fogalmazott,
„a járványnak előbb-utóbb vége lesz, a többi probléma, így például klímaváltozás gondjai azonban maradnak”
Az egyik vezető kínai egyetem professzora, Wang Wen a deglobalizáció folyamata kapcsán azt emelte ki, hogy a nagy cégek hatékonyabban kezelik a mostani válságot, mint az államok és a kormányok. Mint rámutatott, a világ országainak kétharmada kisebb méretű gazdasággal bír, mint a transznacionális cégek listáján az első százban lévők piaci értéke külön-külön. Ezek némelyike, így a top öt tagjai akkorák, hogy inkább helyük lenne a G20-ak között, mint néhány országnak. Mint fogalmazott,
„manapság egyre több a hatékonyan működő cég, és egyre kevesebb az ilyen állam”
A mostani válságkezelés gyengeségét a vezetők és a modellek gyengeségében látja. A kínai professzor azt ajánlotta, hogy az államok vegyenek példát a nagy korporációk irányítási modelljeiről, és hasznosítsák azok tapasztalatait. Wang Wen Kínát nem féltette, szerinte megőrzi a vezető helyét a globális fogyasztási piacokon. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az államoknak is van életkoruk, és egyszer lejár az idejük. Így volt ez Jugoszláviával, a Szovjetunióval vagy Csehszlovákiával. A következő hullám szerinte elsodorhatja Nagy-Britanniát, Spanyolországot, sőt még akár az Egyesült Államokat is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater