„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Válságban a globalizáció

2020. okt. 24.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A határok lezárása, a mozgás szabadságának korlátozása a globalizáció alapjait rengette meg. Ugyan a digitális technológiák révén a fejekben nyitva maradt a világ, ám joggal merült fel kérdésként a Valdaj Klub találkozóján, hogy a deglobalizáció csupán politikai mítosz, avagy immár gazdasági realitás. Hogy alakul a gazdasági együttműködés a pandémia után?

„A világjárvány talán legsokkolóbb következménye a bezárkózás, a határok, ezzel a kereskedelmi útvonalak lezárulása” #moszkvater

„A világjárvány talán legsokkolóbb következménye a bezárkózás, a határok, ezzel a kereskedelmi útvonalak lezárulása”
Fotó:EUROPRESS/Frederic J. BROWN/AFP

A világgazdaság jelen állapotában a szereplők szoros együttműködését feltételezi. A politikai barométer ugyanakkor a verseny éleződését jelzi, a koronavírus-járvány veszélye pedig a bezárkózás felé löki a nemzeteket. Hol van a széttagoltság határa? Lehet-e „nemzetiesíteni” a termelési láncokat? Vissza lehet-e állítani a globális termelési kapcsolatokat? A jelenlegi válságra a globalizáció visszaerősödése, avagy a fragmentáció lehet a válasz? Ezek a kérdések foglalkoztatták a Valdaj Klub gazdasági paneljének résztvevőit, akik megállapították, hogy

„a globalizáció komoly nehézségekkel találta magát szemben”

A globalizáció már korábban is mutatkozó válságát mutatja a müncheni gazdasági kutatóintézet (IFO) felmérése is, amely szerint a nyugati országok társadalmainak mindinkább elegük van a globalizációból. Az Európai Unió lakosságának 56, míg az Egyesült Államok lakóinak 70 százaléka nem támogatja a globalizáció további kiterjesztését. Ezen belül a leginkább kritikusak a franciák (85 százalék), a németek (64 százalék) és az osztrákok (70 százalék)

„A szankciók, a kereskedelmi-, és a vámháborúk eddig is korlátozták az áruk szabad mozgását”

De más változások is kibontakoztak. Az elmúlt húsz évben érezhetően keletre tolódott el a világgazdasági súlypontja is. Míg 2000-ben Kínára, Indiára és Oroszországra a világ össztermelésének csupán a 15 százaléka esett, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán triójának háromszor ekkora (47 százalék) volt a súlya. Mára ez az arány kiegyenlítődött, és mindkét blokk a világ GDP-jének harmadát állítja elő.

„A világjárvány talán legsokkolóbb következménye a bezárkózás, a határok, ezzel a kereskedelmi útvonalak lezárulása”

Még a migráns tömegeket is megfogta ez a helyzet, sőt megérezte a globális pénzmozgás is. Komoly korlátokba ütközött, így lelassult a tőke, az áruk és a munkaerő mozgása is. A járvány felerősítette a már korábban megjelent protekcionizmust. Szenved a munkaerő piac. Még a fejlett országokban is fogy a munkaerő.

„Ráadásul a kereskedelmi kapcsolatok katasztrofális összezuhanása minden korábbinál jobban megvilágította egyrészről az egymásrautaltságból adódó kiszolgáltatottságot, másrészről szolidaritás hiányát”

A járvány felgyorsította az eddigi folyamatokat. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetre nem adható globális válasz. A világgazdaságot óriási sokk érte, a helyzet globális kezelést kívánt, ám csak lokális válaszok érkeztek. Makszim Oreskin, az orosz elnök tanácsadója értékelt eképpen, megállapítva, hogy az országok nem hajlandók összehangolni a lépéseiket. Pedig a sokk olyan mértékű, amely Európától Amerikáig mindenhol különleges intézkedéseket kíván. Mint az orosz politikus hozzátette, azok államok vannak most előnyben, amelyeknek elég fejlett és szuverén a pénzügyi rendszere.

„Miközben a kibontakozó válság közös, depolitizált fellépést, globális reformokat kíván, a gazdasági rendszerek háborúját látjuk”

A koreai előadó ugyanígy a protekcionizmus erősödését és az összefogás hiányát emelte ki. Külön szólt a Kína és az Egyesült Államok között a technológiai hegemóniáért folyó versenyről. Mint leszögezte, Peking mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a függőségét. Korea kapcsán azt emelte ki, hogy a nemzeti termelés erősítésén van a hangsúly. Mint fogalmazott,

„a járványnak előbb-utóbb vége lesz, a többi probléma, így például klímaváltozás gondjai azonban maradnak”

Az egyik vezető kínai egyetem professzora, Wang Wen a deglobalizáció folyamata kapcsán azt emelte ki, hogy a nagy cégek hatékonyabban kezelik a mostani válságot, mint az államok és a kormányok. Mint rámutatott, a világ országainak kétharmada kisebb méretű gazdasággal bír, mint a transznacionális cégek listáján az első százban lévők piaci értéke külön-külön. Ezek némelyike, így a top öt tagjai akkorák, hogy inkább helyük lenne a G20-ak között, mint néhány országnak. Mint fogalmazott,

„manapság egyre több a hatékonyan működő cég, és egyre kevesebb az ilyen állam”

A mostani válságkezelés gyengeségét a vezetők és a modellek gyengeségében látja. A kínai professzor azt ajánlotta, hogy az államok vegyenek példát a nagy korporációk irányítási modelljeiről, és hasznosítsák azok tapasztalatait. Wang Wen Kínát nem féltette, szerinte megőrzi a vezető helyét a globális fogyasztási piacokon. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az államoknak is van életkoruk, és egyszer lejár az idejük. Így volt ez Jugoszláviával, a Szovjetunióval vagy  Csehszlovákiával. A következő hullám szerinte elsodorhatja Nagy-Britanniát, Spanyolországot, sőt még akár az Egyesült Államokat is. 

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Bábuk, harangok és a hamisítatlan orosz lélek

    2026. okt. 9.
    Ha az embernek egyetlen este alatt kellene elmagyarázni, mitől olyan zseniális, kiszámíthatatlan és érzelmileg túlfűtött az orosz kultúra, n...

    Miért sietne Putyin Ukrajna térdre kényszerítésével?

    2026. okt. 6.
    Bármi is legyen az oka annak, hogy Putyin eddig várt ezzel, mostanra vélhetően legalább részben az a csábító lehetőség motiválja, hogy a kon...

    A „volgai mániákustól” az „angarszki rémig”

    2026. okt. 6.
    „Mi sorozatgyilkosok vagyunk a fiaitok, férjeitek, ott vagyunk mindenhol” Ez a hátborzongató mondat abból a Ted Bundyval készített interjúbó...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater