„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
– Ez a hatalmas lendület Alekszandar Vucsics elnöknek is kitűnő lehetőséget ad, hogy külföldön jó pontokat szerezzen – mondja Marko a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Kara előtt, ahol most egy egész sereg hallgató verődött össze a Jovan Ilics utcában. Szerbiában ugyan az oktatás a felsőoktatásban online történik, azonban vizsgázni már személyesen kell, így senki nem kerülheti el, hogy szemtől szemben adjon számot a tudásáról. Marko és barátja, Bojan a vizsgára várnak, igaz cseppet sem tűnnek izgatottnak. A vizsga nem lesz nehéz. Ők már beoltatták magukat mindketten, ami után csak egy papírt kaptak, védettséget igazoló kártyát még nem nyomtattak errefelé. A két egyetemista mégis biztos abban, hogy ebből nem lesz semmiféle probléma, rövidesen ezt is megoldják, mert a kormánynak hatalmas ambíciói vannak.
„Nálunk fogadták el először Európában a Szputnyik V-t és a Sinopharmot, nálunk oltottak be a legtöbb embert, ide járnak már a külföldiek is”
– hangsúlyozza Bojan, aki láthatóan jól ismeri a szerb oltásprogram eredményeit.
Ezek közül kiemelkedik, hogy a 7 millió lakost számláló országban már közel 4,5 millió embert beoltottak, akik közül közel 2 millióan már a második adagot is megkapták a vakcinából. Ugyan kezdetben azt ígérték, hogy szabadon lehet választani majd az oltóanyagok közül, eleinte inkább csak az orosz és a kínai vakcinával oltottak, mostanra viszont változott a helyzet. Ma már szinte az összes oltóanyag rendelkezésre áll, ami lehetővé tette Szerbiának, hogy külföldi állampolgárokat is fogadjanak az oltópontokon – méghozzá ingyen. Marko azonban figyelmeztet, hogy éppen emiatt csalókák lehetnek a számok.
„Szerbiában ugyanis nem a beoltott szerb állampolgárok számát közlik, hanem a beoltottakét, amiben rengeteg külföldi is benne van”
Az elmúlt hónapokban rengetegen jöttek át Észak-Macedóniából, Montenegróból, Boszniából, sőt Magyarországról is, mert ezekben az országokban óriási hiány alakult ki oltóanyagokból. Hogy mindez megtörténhetett, az elsősorban annak köszönhető, hogy Szerbia mostanra minden korábbinál erősebb kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, ahonnan valószínűleg áron alul kaphatott oltóanyagot a balkáni ország. – Így lettünk vakcina-nagyhatalom, most már csak azt kellene kitalálnunk, mit kezdjünk ezzel! – mondja Bojan, aki szerint egyelőre nem látszanak annak az eredményei, hogy a szerb kormány ezzel akarja javítani a renoméját külföldön.
„Az egyetemista szerint ez a mostani nagylelkűség nyilvánvalóan nem lesz elég ahhoz, hogy a régi sebeket begyógyítsa, azonban kétségkívül hasznos lesz abból a szempontból, hogy Vucsicsot külföldön jobban elfogadják, ha nem is a balkáni legfontosabb vezetőjeként, de legalább együttműködésre kész szereplőként”
Szerbiában persze mostanra mindenki tudja, hogy az országuk nagyszerű eredményeket produkált a koronavírus elleni harcban. Ebben óriási szerepet játszott a kormányközeli média is, ami nap mind nap öles betűkkel hirdeti az új eredményeket. Tegyük hozzá, nem is ok nélkül.
A Balkánon ugyanis Szerbia valóban kitűnő statisztikákat produkált. Ami a számokat illeti, a térségben a legrosszabb számok Boszniában vannak, ami a 4. ország a világon az egymillió főre eső halálesetek tekintetében. Nincs sokkal lemaradva Észak-Macedónia (6. hely), Bulgária (7. hely) és Montenegró (8. hely), ahonnan rengetegen utaztak Szerbiába az elmúlt hetekben felvenni az oltást. Valamivel jobb a helyzet Szlovéniában és Horvátországban (12. és 15. hely), amihez képest Szerbia 60. helyezése ezen a szomorú ranglistán hatalmas eredmény.
Érdemes megjegyezni, hogy Szerbia külön-külön is felajánlotta a segítségét több balkáni országnak, ahol vakcina hiány alakult ki, egy ország azonban nem akarta elfogadni az adományt – ez volt Koszovó. Szerbia egykori déli tartományában így nagyrészt csak a szerbek oltatták be magukat, az albán lakosság inkább a Covax-rendszeren keresztül történő szállításokra várt.
„Koszovóban így rengeteg áldozatot szedett a koronavírus, hiszen ez volt az utolsó európai ország, ami hozzájuthatott az oltóanyag-szállítmányokhoz”
Szerbia persze más fronton is felvette a harcot a koronavírus ellen. Belgrádi utunk során derült ki, hogy az oroszok megfelelőnek találták a Szerbiában legyártott Szputnyik V vakcinák minőségét, így már csak néhány hét, és szállítják is már az oltópontokra a belgrádi gyárban készített vakcinákat. A Torlak Intézetben egyébként a próbaüzem még április közepén kezdődött, így Szerbia az első európai ország, amely Szputnyik V-t gyárt az egész világnak.
„A szerbeket azonban mintha inkább az érdekelné, hogy végre szabadon mozoghassanak mindenfelé”
Az utcákon ma már nem kell maszkot hordaniuk az embereknek, zárt térben azonban még mindig kötelező használni. A belgrádiak persze már megszokták ezt, így nem is okoz gondot a szabályok betartatása.
Ami viszont jól látszik, hogy az emberek meglehetősen lemondóak. Attól függetlenül, hogy Szerbia az elmúlt hónapokban kitűnő pontokat szerzett külföldön, az emberek biztosak abban, hogy ebből csak politikusok fognak profitálni, nem pedig az ország. Így a szerb állampolgárokkal szemben is ugyanazokat a szigorú szabályokat fogják majd alkalmazni a beutazások alkalmával, mint másokkal, arról nem is beszélve, hogy ezzel semmit sem sikerült javítania Belgrádnak a külföldi megítélésén.
„Az ország 2025-ös európai uniós csatlakozását a legtöbben hamis illúziónak tartják, de azt is, hogy az ország ezzel megnyeri még néhány ország jóindulatát, hogy azok vonják vissza Koszovó függetlenségének elismerését”
Vagyis egyelőre nem tudni, mit kezd az ország azzal a státuszával, amit Bojan is említett, vagyis hogy Szerbia most már ténylegesen is vakcina-nagyhatalom lett. Belgrád előtt még számos akadály áll, hogy elérje külpolitikai céljait. Ezek ma talán még a koronavírus-járvány leküzdésénél is nehezebb feladványnak tűnnek.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
