„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Litván politikusok szerint Volkov megalázta Ukrajna védelmezőit és a szabadságért küzdő harcosokat”
Fotó:EUROPRESS/INA FASSBENDER/AFP
Leonyid Volkov nem maradhat az országban. Az orosz ellenzéki politikusnak az ukrán katonai vezetéssel és tisztviselőkkel kapcsolatos kijelentései elfogadhatatlanok, és egy ilyen személynek nem szabadna Litvániában maradnia. Az Állambiztonsági Hivatal vizsgálatot folytat, majd ezt követően a Bevándorlási Hivatal értékelést ad. Őszintén remélem, hogy a vizsgálat alapos lesz, és a jövőben el tudjuk kerülni az ilyen eseteket.” Erről Inga Ruginienė litván miniszterelnök beszélt a minap, és ez is mutatja, hogy milyen szintre jutottak az eredetileg nem is a nyilvánosságnak szánt levelezésben leírtak.
„Jelenleg az ügyben az Állambiztonsági Hivatal folytat vizsgálatot, amelyet követően a Bevándorlási Hivatal dönt majd Navalnij közeli munkatársa, az Orosz Önkéntes Hadtest vezetőjét, Gyenyisz Kapusztyin (Fehér Rex) nácinak nevező Leonyid Volkov tartózkodási engedélyének visszavonásáról”
A vizsgálatot egy Volkovval folytatott személyes levelezés indította el, amelyet előző nap Anna Tiron, az FBK volt alkalmazottja, aki jelenleg az Orosz Önkéntes Hadtestet képviseli, tett közzé. A december végi beszélgetésben Volkov ünnepelte az Orosz Önkéntes Hadtest parancsnokának feltételezett halálát, még mielőtt kiderült volna, hogy azt az ukrán katonai hírszerzés (HUR) rendezte meg. Később kiderült, hogy a parancsnok „halálát” az ukrán katonai hírszerzés rendezte meg, méghozzá annak érdekében, hogy egy oroszok által ellene tervezett merényletet meghiúsítsanak. Egyes állítások szerint az ukránoknak még a Kapusztyin fejére kitűzött félmillió dolláros vérdíjat is sikerült megszerezniük.
„Az Orosz Önkéntes Hadtest Ukrajna oldalán harcoló orosz önkéntesek katonai-politikai szervezeteként pozicionálja magát, és közvetlenül az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének felügyelete alá tartozott. Oroszországban rendszeresen szabnak ki hosszú távú börtönbüntetéseket a szervezettel fennálló kapcsolatok miatt”
„Ezúttal végre megtörtént a nácimentesítés. Meghalt egy náci, akinek a puszta létezése is ajándék volt a Kreml propagandájának. Ő és bohóckodó „csapata” a sunyi és provinciális politikai stratéga, Budanov zűrös feladatait valósította meg. Remélem, Kapusztyint a haverjai is követni fogják. Börtönbe kerül Jermak, Podoljak, Budanov és az összes többi képmutató propagandista. És akkor Ukrajnának lehetősége lesz a győzelemre. Ám amíg a Kapusztyinokra épít, addig esélye sincs” – írta Volkov a volt kollégájának írt privát üzenetben. Tiron közzétette az üzenetet, ami botrányt kavart. Aligha meglepő ezek után, hogy Vilnius mellé hamar felzárkózott Kijev is.
„Litván politikusok szerint Volkov megalázta Ukrajna védelmezőit és a szabadságért küzdő harcosokat”
Aligha meglepő ezek után, hogy Vilnius mellé hamar felzárkózott Kijev is. Az ukrán főügyészség büntetőeljárást indított ellene – írja egy dokumentumra hivatkozva a Sota. Volkovot, a Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) politikai projektjeinek vezetőjét az „Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának igazolása, jogosnak elismerése és tagadása” cikkely alapján vádolták meg.
Volkov nem tagadta a levelezés hitelességét, és hangsúlyozta, hogy az üzenet erős érzelmi töltöttségű és kemény volt. A hangnem miatt elnézést kért – ezt azzal magyarázta, hogy Anna Tiron az önkéntes hadtesthez történt csatlakozása óta folyamatosan hazugságokat terjeszt” róla és a Navalnij alapította szervezetről -, a tartalmát azonban vállalta.
A litván hatóságok reakciója azonnali volt. A litván migrációs hivatal felvette a kapcsolatot az Állambiztonsági Szolgálattal, és kérte őket, hogy értékeljék Volkov kijelentéseit. A litván törvények lehetővé teszik az ideiglenes tartózkodási engedély visszavonását, ha a tartózkodás veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a közrendre vagy az egészségre.
„Azért azt tisztázzuk, hogy Kapusztyin olyan szélsőjobboldali nézeteket vall, amelyeket egyes európai kutatók és az ukrán média is neonácinak tart”
Még a háború előtt a Der Spiegel „A neonáci harcos” címmel írt róla cikket, miután Németországban szervezett szélsőjobboldali küzdősportos-verekedős eseményeket. Az észak-rajna-vesztfáliai belügyminisztérium az ilyen típusú szélsőséges csoportok egyik legbefolyásosabb tagjaként írta le Kapusztyint. Az is közismert, hogy ukrán oldalon, az Orosz Önkéntes Hadtest soraiban harcolnak nyíltan neonáci oroszok, mint például Levkin, a <Hitler kalapácsa> csoport alapítója.
Emiatt az Orosz Önkéntes Hadtestet gyakran kritizálja az orosz liberális ellenzék, amely azt állítja, hogy egy ilyen helyzet hiteltelenné teszi a Putyin-ellenes mozgalmat, és érveket szolgáltat a Kremlnek arra, hogy azt állítsa, a „nácik ellen harcol”. Az Orosz Önkéntes Hadtest és az ukrán hatóságok vagy figyelmen kívül hagyják ezt a kritikát, vagy azt válaszolják, hogy Kapusztyin hadteste az egyetlen orosz, aki valóban fegyverrel a kézben harcol Putyin ellen.
„A történet jól illusztrálja, hogy különösen a balti államok, de általában véve az európai fősodor teljesen az ukrajnai konfliktus túszává vált. Ebben a helyzetben a cél szentesíti az eszközt alapon sutba vágta sokat hangoztatott értékeit, és teljesen abszurd lépésekre képes”
Így nemcsak szemet huny az Ukrajnában azért komoly befolyással bíró neonáci szervezetek – lásd Azov és társai – ténykedése, a neonáci eszmék állami szintre emelése, így például Sztepan Bandera nemzeti hősként kezelése felett, de adott esetben meg is védi ezt a jelenséget. E tekintetben az orosz liberális ellenzék jóval elvszerűbb, bírálja az Orosz Önkéntes Hadtestet is. De a botrány azt is megmutatja, hogy orosznak lenni ellenzékiként sem egyszerű a nyugati blokkban. Lám, a litvánok még azt sem tűrik el Putyin esküdt ellenségétől, hogy bírálja a cél érdekében a fronton a nyíltan neonácikat is befogadó és nagy becsben tartó ukrán viszonyokat.
„Arról már nem is beszélve, hogy az emigrációba szorult orosz ellenzék mennyire megosztott”
Egyrészt ideológiai alapon, másrészt pedig a belső hatalmi harcoktól sem mentes. Az ellenzéket valójában csak a Putyin ellenesség köti össze. Hodorkovszkij és Navalnij például – azon kívül, hogy ideológiai értelemben is különböztek – sokáig riválisok voltak az orosz ellenzéken belüli meghatározó szerepért. Navalnij a „régi ellenzék” leváltását, egy új, hatékonyabb ellenzéki együttműködést szeretett volna összehozni, az oligarchából nyugatos rendszerkritikussá lett Hodorkovszkij pedig maga testesítette meg ezt az óellenzéket.
Mindezek eredőjeként a Volkov nemcsak a szélsőséges Orosz Önkéntes Hadtesttel került szembe, de emlékezzünk arra, hogy korábban megverette Mihail Hodorkovszkij köre is. Még 2024-ben a vilniusi kalapácsos támadás állítólagos megbízója Leonyid Nyevzlin lehetett, Hodorkovszkij alatt a Jukosz olajtársaság alelnöke és az oligarcha közeli barátja volt. Nyevzlint – aki Navalnij csapata szerint 250 ezer dollárt fizetett azért, hogy Volkovot megnyomorítsák – további támadások megszervezésével is vádolják. Ivan Zsdanovra, Navalnij alapítványának igazgatójára Genfben, míg az ellenzéki közgazdász Makszim Mironov feleségére Buenos Airesben támadtak rá.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater