//Ukrajna törésponton?
Kijevi lakosok az egyik helyi közkútból vételeznek vizet 2022. november 24-én #moszkvater

Ukrajna törésponton?

MEGOSZTÁS

Bár az elmúlt hetekben úgy tűnt egy átmeneti hadműveleti szünet állt be az ukrajnai háborúban, mindez csak a harcászati összkép felét mutatja. Ugyanis a heti rendszerességgel beérkező orosz rakétatámadások hullámai egyre nagyobb léptékben fejtik ki hatásukat az ukrán energetikai hálózatra. Immár Kijev sem titkolja, hogy csak idő kérdése az egységes áramhálózat összeomlása, miközben a Nyugat érdemben aligha tud e téren segíteni. Az ország a tél és a hideg beálltával egy rendkívül nehéz időszak előtt áll, amelyet nem biztos, hogy át tud vészelni.

Kijevi lakosok az egyik helyi közkútból vételeznek vizet 2022. november 24-én #moszkvater
Kijevi lakosok az egyik helyi közkútból vételeznek vizet 2022. november 24-én
Fotó:EUROPRESS/ Genya SAVILOV/AFP

E sorok írásakor Moszkva utoljára november 23-án támadta tömegesen az ukrán stratégiai infrastruktúrát, ám egyre több forrás szerint az elkövetkező napokban hamarosan újabb orosz művelet várható. Akárhogy is legyen, a legutolsó művelet után egy héttel annak hatásait Ukrajna még mindig nem volt képes kiheverni.

„A november 29-én még Kijev mellett még Zaporozsjében, Lvovban és Dnyepropetrovszban került sor rendkívüli áramszünetekre kapacitásprobléma következtében”

Mostanra már a „békés” hétköznapokat nem az zavartalan energiaellátás, hanem a tervezett áramszünetek jelentik. A város katonai adminisztrációjának előző napi adatai alapján csak Kijevben a fogyasztók 55 százaléka esetében volt érvényben rendkívüli lekapcsolás, ami naponta hivatalosan öt – de a valóságban jóval több – órányi áramszünetet jelent. Még Gyenyisz Smigal miniszterelnök optimista becslései mellett is legalább a 20 százalékos folyamatos kapacitáskiesés tapasztalható, amely így nagyjából a város negyedét érinti folyamatosan. Ám az áramhiány a város egészére kihatással van, kezdve az akadozó – de inkább nem működő – távhő vagy vízszolgáltatással, de olyan alapvető áruk is hiánycikké kezdenek válni, mint a kenyér. Az internet- és mobilszolgáltatás szintén problémás, ám a kommunikációs csatornák működésének helyreállítását Kijev kiemelten kezeli.

A november 23-i ukrajnai rakétacsapások térképe
A november 23-i ukrajnai rakétacsapások térképe
Forrás:Readovka

„A DTEK áramszolgáltató közleménye szerint az elkövetkező időszakban Kijevben naponta legfeljebb 4-6 órára lehet áramszolgáltatás, az is egy reggeli, illetve egy esti turnusban”

Az állami Ukrenergo rendszerirányító utasítása szerint ugyanis Kijev térségében 60 százalékkal kell csökkenteni még a jelenlegi szinthez képest is az áramfelhasználás mértékét, különben azt a megmaradt hálózat egyszerűen nem tudja kiszolgálni. A stratégiai fontosságú létesítmények ellátása a fennmaradó kapacitások 58 százalékát foglalja le, így egyszerűen nem maradt más választás, mint a lakosság 42 százalékos értékét tovább csökkenteni. A helyzet pedig az ország többi régiójában sem sokkal pozitívabb, egyedül a határmenti területek esetében tud segítséget nyújtani a lengyel, román és esetenként magyar áramimport. A krivoj rogi acélkombinátot üzemeltető ArcelorMittal vállalat szerint olyan súlyos energiahiány tapasztalható az országban, hogy még az üzem 20 százalékos kapacitáson való működtetése sem kivitelezhető.

Egyes kijevi üzletekben már a kenyér is kifogyott

„A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajnán belül az energiatermelő infrastruktúra főképp a déli és keleti országrész ipari körzeteinek térségébe települt”

Mindez békeidőben teljesen logikus, hisz a hatékonyságot növeli, ha nem kell a szükséges áramot a fél országon keresztül szállítani. Ám az egyenlőtlen eloszlás következtében Ukrajna középső és nyugati – illetve részben északi – régiói hagyományosan energiaszegénynek minősülnek és a mindennapi működéshez szükséges a fentebb említett területekről az energia elszállítása. Utóbbiban pedig kiemelt szerep jut a 750 kV-os transzformátor állomásoknak, amelyekből kevesebb, mint 10 található az ország területén, és többük – mint a Kijevszkaja vagy a Vinnyickaja – már megsérült az orosz támadásokban. Egy ilyen alállomás kiesése egész régiók áramellátását vághatja el, nem is beszélve arról, hogy további alhálózatok – 330, 110 stb kV – hiányában a 750-es gerinchálózat teljesítményét nem lehet a fogyasztók által is használható feszültségszintre lekonvertálni.

Ukrajna áramhálózatának térképe. Mint látszik az erőművi termelés többsége az ország keleti és déli területein helyezkedik el #moszkvater
Ukrajna áramhálózatának térképe. Mint látszik az erőművi termelés többsége az ország keleti és déli területein helyezkedik el
Forrás:Wikipédia

„A november 23-i csapások súlyosságát jól jellemzi az ukrán energetikai minisztérium közleménye, amely szerint, aznap időszakosan az összes atomerőművet, valamint a hő- és vízerőművek többségét az objektumok védelme érdekében le kellett kapcsolni a hálózatról”

Utóbbi gyakorlatilag bizonyításul szolgál ahhoz – az általunk is vizsgált – feltevéshez, amely szerint a mostani csapásokkal Moszkva elsődleges célja az ukrán energetikai hálózat egységének megbontása több kisebb szigetüzemre. Becslések szerint az egységes hálózat összeomlását követően 4-7 szigetüzem alakulhat ki Ukrajnában a Dnyeper menti vízerőművek, valamint a 4 ukrán kézen lévő atomerőmű közvetlen térségében. Ezzel bár az energiatermelési kapacitások egyelőre továbbra is megmaradnak – tekintve, hogy az energiamixben már lassan 70 százalékot képviselnek az atomerőművek –, ám távvezetékek, valamint transzformátorok hiányában a megtermelt energia egyszerűen nem fog tudni eljutni nagy távolságban a fogyasztókhoz.

A transzformátorok kiesésének egyik másik vetülete, avagy túlterhelés következtében szikrázó vezetékek

„Persze bizonyos mértékig lehet orvosolni a hálózati problémákat benzin és dízelgenerátorok alkalmazásával, ám utóbbi nem tud rendszerszinten megoldást nyújtani”

Mert míg például a mobil adótornyok esetében lehetséges azok energiaellátását megoldani a hozzájuk telepített generátorokkal, addig mondjuk a villamosított vasútvonalak vagy a városi vízellátást biztosító csatornahálózat esetében ez aligha jelenthet megoldást. Az olyan energiaigényes szolgáltatásoknál pedig mint a távfűtés ez még inkább nem opció. Ugyanez igaz az ukrán haderőre is, amely esetében legfeljebb a közvetlen fronton harcoló csapatoknak nyújthatnak megkönnyebbülést a nyugati segély részeként érkező generátorok. Ám a logisztikai rendszer, valamint a hátország egésze továbbra is ugyanúgy ki van téve az orosz csapások hatásainak. Stabil áramszolgáltatás hiányában nem működik a vasútra alapuló logisztikai lánc, és saját haderejét még az Egyesült Államok sem képes ű kizárólag teherautókkal ellátni. Többek közt olyan feladatok végrehajtása sem lehetséges áramhiány esetén, mint a sérült technika hátországi javítása/karbantartása vagy egyáltalán annak esetleges elszállítása Lengyelország, Szlovákia vagy Csehország irányába.

Ablakba rakott generátor valahol Kijevben

„A kiesett energetikai eszközpark pótlására pedig szinte alig van esély”

Mivel akárcsak az eltérő vasúti nyomtáv esetében, a szovjet GOSzT rendszer alapján megtervezett hálózat sem kompatibilis a nyugati berendezésekkel. A legnagyobb problémát nem a frekvencia kérdése jelenti, hanem a feszültségé. Míg előbbi esetében egységesen 50 hertzes frekvencián operálnak a hálózatok – amely mellesleg lehetővé tette Ukrajna csatlakozását az egységes európai ENTSO-E villamosenergia átviteli hálózathoz –, addig a feszültségszintek teljesen eltérőek. Míg Európában általánosságban a 220-400 kV feszültséggel működő hálózatok terjedtek el, addig a posztszovjet térségben a 110, 330 és 750 kV-os távvezetékek adják a rendszer alapját. Az eltérő feszültségű távvezetékek pedig eltérő transzformátorokat, kapcsolókat, szakaszolókat és számos más berendezést igényelnek, amelyeket Kijev saját gyártás híján legfeljebb a többi posztszovjet országtól tudna beszerezni.

„Ám miután a szovjet transzformátorgyártás egyik központját egykoron és ma is a Vaszilij Kozlov nevét viselő Minszki Elektrotechnikai Üzem – METZ – adja, így aligha valószínű, hogy Kijev belátható időn belül bármilyen használható eszközparkhoz jut”

A Zaporozsjéban található egyetlen ukrán transzformátorokat gyártó vállalat pedig még Juscsenko elnöksége alatt ment csődbe, majd került felszámolás alá. Nem véletlen az sem, hogy pont a technikai téren jelentkező problémák következtében bár Ukrajna márciusban megfigyelőként csatlakozott az európai ENTSO-E villamosenergia átviteli hálózathoz, a gyakorlatban a szomszédos, egykori szocialista országok kivételével nem tud érdemi mennyiségben áramhoz jutni. Utóbbi szállítások pedig rendre megszakadnak a támadások ideje alatt, mivel érthetően az importőr országoknak is első a saját hálózat védelme.

„Egyúttal az Egyesült Államok által bejelentett pénzügyi gyorssegély is inkább politikai üzenet, mint tényleges megoldása a helyzetnek”

Hiába biztosít Washington 53 millió dollárnyi forrást Kijev számára energetikai berendezések beszerzésére, részben a fentebb említett eltérő szabványok következtében nem fog tudni Ukrajna a világpiacról nagy mennyiségben a szükséges eszközparkhoz hozzájutni. Másrészt ismerve az energetikai berendezések összetettségét és egyediségét, valamint az ukrán energiahálózatban mindeddig keletkezett károkat, 53 millió dollár még a közvetlen tűzoltásra sem elég.

„Amennyiben mégis eltekintünk a szabvány és költségoldalt jelentkező problémáktól, helyette egy még nagyobba botlunk”

Ugyanis az olyan drága berendezések, mint a nagyfeszültségű transzformátorok vagy szakaszolók pont az áruknál fogva nem éppen azonnal elérhető termékeknek minősülnek és nem szoktak készleten lenni. Helyette épp a hálózat üzemeltetője az, amelyik a készletezésért felel, pontosan az általa üzemeltetett rendszerhez szükséges eszközökből. Ám, ahogy azt már a legnagyobb ukrán szolgáltatóként működő DTEK októberben bejelentette, saját készletei az orosz támadások következtében kifogytak.

Orosz gyártású 330 kV-os transzformátor. Mint látszik nem éppen egy könnyen, a raktárból előkapható darab #moszkvater
Orosz gyártású 330 kV-os transzformátor. Mint látszik nem éppen egy könnyen, a raktárból előkapható darab
Forrás:SzVEL

„Az ukrán Rezident Telegram csatorna elnöki hivatalhoz közeli információi szerint legrosszabb esetben akár már december első napjaiban is bekövetkezhet egy egész Ukrajnára kiterjedő teljes áramszünet”

További 2-3 orosz támadási hullámot követően pedig az energetikai hálózat megszűnik egységesként létezni. Bár az ukrán atomerőműveket Moszkva sem eddig, sem a jövőben nem fogja támadni, egyszerűen pont a szállítási infrastruktúra problémái miatt a hálózat összeomlása miatti frekvenciazavarok – amennyiben az 49,5 hertz alá csökken az automatika leválasztja az erőművet a hálózatról – napokra is leállíthatják az atomerőműveket. Az atomerőművek ideiglenes kiesésével támadások hatása viszont csak fokozódni fog.

„Eközben a civil szektor a megszorítások első áldozatává válik”

Elég csak az ukrán államfő feleségének a BBC-vel készült interjúját felemlegetni, amelyben Jelena Zelenszka úgy fogalmazott, hogy az ukrán állampolgárok 90 százaléka szükség esetén akár évekig is képes lenne nélkülözni az áramszolgáltatást a háborús győzelem és az európai integráció érdekében. Zelenszka nyilatkozata még az ukrán társadalmon belül is felzúdulást keltett, mivel bár tény, hogy az átlag nyugati polgárhoz képest az egykori Szovjetunió lakosai sokkalta nagyobb tűrőképességgel rendelkeznek, ám az interjú még ukrán léptékben is soknak bizonyult. A helyzet pedig vélhetően csak rosszabbodni fog, a tél beköszöntével lehet Európa egy újabb ukrajnai menekülthullámmal találja szemben magát.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.