Kezdőlap » Sport » Ukrajna bojkottálná a foci világbajnokságot
Egy férfi kővel dobja meg a Putyin, orosz elnököt ábrázoló bábut Kijevben, a ,,Kick Out Putin” flashmobon 2018. január 22-én, amelyen bojkottra szólítanak fel a 2018-as oroszországi futball világbajnokságra

Ukrajna bojkottálná a foci világbajnokságot

Az Oroszország és a Nyugat között kibontakozó hidegháború a sport világát sem nem hagyja érintetlenül.

Ukrajna nem akar belenyugodni abba, hogy mától egy hónapig keleti szomszédjára figyel majd a világ. Provokációk sorával rontaná el az ünnepet, s sokan még azt sem tartják kizártnak, hogy egy a Donbaszban indított katonai akcióval kínálna új kommunikációs forgatókönyvet a világnak. Ennek jegyében az ukrán erőket összevonták a határ és a Krím közelében, míg a másik oldalon figyelmeztetésképpen nagyszabású orosz hadgyakorlat zajlik. Ebben az őrületben Kijev a világbajnokság bojkottjáról egyeztetett már hónapokkal ezelőtt a különböző szövetségekkel és szurkolók szervezeteivel. Ezeken felmerült a vb bojkottja mellett az is, hogy a világbajnokságra utazó szurkolók világosan adják a világ értésére politikai álláspontjukat. Erről maga Pavlo Klimkin külügyminiszter beszélt. A probléma ezzel csupán az, hogy az ukrán válogatott ki sem jutott a világbajnokságra, miután csoportjában Izland és Horvátország mögött a harmadik helyen végzett. A parlament közben megtiltotta volna a vb közvetítését. Győzött azonban a józan ész, s az Inter nevű csatorna adja a meccseket. Igaz, a nacionalisták már előre megfenyegették azokat a vendéglátó helyeket, ahol nyilvánosan akarják nézni a közvetítéseket.

Egy férfi kővel dobja meg a Putyin, orosz elnököt ábrázoló bábut Kijevben, a ,,Kick Out Putin” flashmobon 2018. január 22-én, amelyen bojkottra szólítanak fel a 2018-as oroszországi futball világbajnokságra
Egy férfi kővel dobja meg a Putyin, orosz elnököt ábrázoló bábut Kijevben, a ,,Kick Out Putin” flashmobon 2018. január 22-én, amelyen bojkottra szólítanak fel a 2018-as oroszországi futball világbajnokságra
Fotó: EUROPRESS / AFP / Sergei SUPINSKY

Az a tény, hogy az ukrán külügyminiszter buzdít a foci vb átpolitizálására, jól mutatja, hogy az Oroszország és a Nyugat között kibontakozó hidegháború nem hagyja érintetlenül a sport világát sem. E szembenállás keretében értelmezik sokan a dopping botrány időzítését, amelynek következtében a NOB kizárta az orosz nemzeti csapatot a pjongcshangi téli olimpiáról.

De az olimpia még el sem kezdődött, már célkeresztbe került a foci vb. S nemcsak Ukrajnában. A csoportjában negyedik helyen végző, így a világbajnokságra szintén ki sem jutó Norvégia szövetségének elnöke például azzal fordult a FIFA-hoz, hogy gyorsítsa fel a az orosz futball tisztaságát érintő vizsgálatokat, s amennyiben az orosz labdarúgók is az állami dopping ellenőrzési rendszer alá tartoznak, akkor fontolja meg a válogatott kizárását a világbajnokságról. Terje Svendsen a Keir Radnedge lapnak nyilatkozva a közelmúltban eltűnt nyolc jegyzőkönyvet említette példaként arra, hogy az orosz futball nyakig ül a dopping botrányban.  A FIFA kérdésére az orosz szövetség egyébként azt a választ adta, hogy ezek közül öt játékos az ellenőrzéskor az ukrán bajnokságban játszott, míg három jegyzőkönyv egy 2012-es azerbajdzsáni női tornán levett mintáról szól. Végül az orosz focisták vizsgálatát lezárták. De hagyjuk is ezt az egészet, mert az orosz futballon ma a világ legjobb doppingszerei sem segítenének.

Nyilván tisztában vannak ezzel a nyári világbajnokság kapcsán Moszkva orra alá borsot törni akarók is. Az Egyesült Államok például a vb-re ki nem jutott sztárcsapatok külön tornájával homályosította volna el az orosz imázs szempontjából kiemelten fontos seregszemle fényét. Közben a nyugati lapok az előkészületek lemaradását taglalták, s a biztonságra leselkedő veszélyekkel riogatták a szurkolókat. A Szkripal-ügy után a legatlantistább politikusok beszéltek bojkottról. Hiába. Idáig a sport győzött.

Mindebből azonban már most látszik, hogy a világbajnokság a meccsektől függetlenül nem lesz unalmas.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.