Ahol sok híresség jelenik meg egyszerre, ott tobzódnak a fotósok. Ilyenek a nagy filmfesztiválok vagy éppenséggel a politikusok csúcstalálkozói. Mindig el lehet kapni egy pillantást, egy gesztust, amelyből aztán az elemzők messzemenő következtetéseket vonnak le két ország viszonyára nézve. A világ mindig nagy figyelemmel kíséri, hogy ki áll a legfontosabb vendégek közelében, és kivel fog kezet, kivel beszélget az, akire a kamerák fókuszálnak. Emellett az ilyen nagyszabású rendezvényeken mindig akad egy-egy jelenet, amely aztán megmarad az emlékezetben.

A héten Jeruzsálemben tartott Holokauszt Világfórumon két ilyen emlékezetes pillanat is akadt. Az egyik, amikor a megemlékezés előestéjén Emmanuel Macron kizavarta az izraeli rendőröket a templomból. „Menj ki innen” – kiabált rá a francia elnök angolul az izraeli biztonságiakra mikor azok be akarták kísérni a török szultán által 1856-ban Franciaországnak ajándékozott Szent Anna templomba. Az eset a világsajtót arra az incidensre emlékeztette, amikor 1996-ban Jacques Chirac korábbi francia elnök ugyanitt elvesztette türelmét az izraeli biztonságiakkal.

„Franciaország provokációnak tekinti, ha izraeli rendőrök lépnek a templom területére, mely Jeruzsálem azon részében fekszik, amit Izrael az 1967-es hatnapos háborút követően csatolt magához”

Joggal hihettük, hogy ennek a nagyszabású, 45 ország vezetőjét felvonultató összejövetelnek ez lesz az emlékekben leginkább megőrzött jelenete. De nem! Mert jött Vlagyimir Putyin és Mahmud Abbasszal a palesztin elnöki rezidenciából kilépve meglátta, hogy a katonai díszsorfal egyik tagjának a földön fekszik a sapkája. Lazán lehajolt, feltette a tiszt fejére, biztatóan intett a kezével, hogy rendben van, és mosolyogva tovább ment.

„Magabiztosan, ahogy ez a világ egyik legbefolyásosabb politikusához illik, és jól kezelve az ehhez hasonló pillanatokat, amelyekből politikai tőkét lehet kovácsolni”

Mert kijöhetett volna ebből a helyzetből rosszul is. Mint történt az a foci vb éremátadóján, amikor a zuhogó esőben a föléje tartott esernyő alatt állva nem reagálta le, hogy a horvát elnök asszony mellette ázik. Ugyanígy megjegyezték volna, ha most csak úgy elmegy a sapka mellett. Mint tette azt a beiktatásakor Petro Porosenko, akinek a szeme se rezdült a mellette összeeső katona láttán. Putyin azonban az etikettből egy pillanatra kilépve kellő humánummal és humorral kezelte a helyzetet. Valahogy így kell ezt, hiszen a világ hálás az ilyen emberi pillanatokért.