„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
A szuverenitás elismerésével egyidejűleg írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök a két népköztársasággal kötött kölcsönös barátsági és katonai segítségnyújtási egyezményt
Fotó:EUROPRESS/Aleksey Nikolskyi/Sputnik/AFP
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint moszkvai idő szerint reggel hatkor a Rosztovi területen fekvő Mityakinszkaja falu közelében egy ukrán diverzáns csoport az államhatárt átlépve orosz területre hatolt be. Az esemény észlelését követően a határvédelmi feladatokat ellátó FSzB egységei a Déli Katonai Körzettől kértek erősítést.
„A két oldal közt kialakult tűzharc során a diverzáns alakulat kimentésére ukrán területről újabb egység érkezett két gyalogsági harcjármű kíséretében, amelyeket a Déli Katonai Körzet erői páncéltörő fegyverzettel szintén megsemmisítettek”
Az összecsapások az orosz oldal közlése szerint összesen öt ukrán halálos áldozattal jártak, míg az FSzB főigazgatójának állítása szerint egy személyt sikerült elfogni. Az incidensben orosz erők nem szenvedtek veszteséget.
Az incidens állítólagos helyszíne
Forrás:VK
Az orosz közleményre Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált. Kuleba szerint semmilyen ukrán erő nem lépte át az államhatárt, illetve nem történt összecsapás az ukrán és oroszt egységek közt. A helyzet rendezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását javasolja. Kulebát kiegészítve a belügyi és védelmi tárca szerint Oroszország újabb dezinformációs műveletet hajt végre Ukrajna ellen, és Kijev nem kíván támadó hadműveletet végrehajtani sem Oroszország ellen, sem a Donbasszban.
Természetesen kérdés, hogy valóban diverzáns akcióról volt-e szó, vagy esetleg más áll az események hátterében. Sajnos pontos megállapítást jelen információk fényében nem tudunk tenni, miután az esetre a donbasszi EBESZ megfigyelők hatáskörén túli területen került sor.
„Az elmúlt hetek egyre fokozódó feszültségei alapján viszont nem elképzelhetetlen egy ilyen szcenárió, bár eredeti célja vélhetően nem közvetlen Moszkva ellen irányult”
Ha tényleg diverzáns akció volt az eredeti elképzelés, akkor nem kizárt, hogy egyfajta propaganda kísérlet történt. Utóbbi végcélja pedig a luganszki határ bizonyos szakasza feletti ellenőrzés visszaszerzése lehetett. Akárcsak a karabahi háború során, elfoglalni az ellenség ellenőrzőpontját, kitűzni rá az ukrán zászlót, majd elvonulni. Ám a szakadár Luganszki Népköztársaság és Oroszország közt gyakorlatilag szabad az átjárás, és az ukrán-orosz határral szemben nem áll fizikai akadály a határon. Mint ahogy az az FSzB által a megsemmisített BMP-2 harcjárműről készített videón is látszik, egy viszonylag erdősebb területen került sor az összecsapásra. Az eredetileg a szakadárok ellen induló diverzánsok így pedig könnyen áttévedhettek Oroszországba. A jugoszláv polgárháború során ehhez hasonló esetek magyar vonatkozásban is többször előfordultak.
Az FSzB videója a kilőtt BMP-ről
Kísértetiesen hasonló akció zajlott a mai napon az Azovi-tenger mentén fekvő Novoazovszk térségében is, ahol szintén egy ukrán diverzáns alakulatnak a célja az orosz határ egy részének elfoglalása volt.
„Ám az úgynevezett Donyecki Népi Milícia egységei itt az ukrán erőket észlelve idő előtt megakadályozták a műveletet”
A kelet-ukrajnai háború nyolc éve alatt a 2015 óta gyakorlatilag megmerevedett frontvonalak mentén az egyik leggyakoribb műveletnek számítanak a diverzáns akciók, amelyek célja elsősorban az ellenség vonalainak, illetve infrastruktúrájának gyengítése, nem pedig tartós területszerzés. Másik oldalról az sem kizárt, hogy esetleg valamelyik nacionalista alakulat – például az Azov vagy a Jobb Szektor – félresikerült önálló akciójáról van szó. Utóbbi során az abban résztvevők valószínűleg nem egyeztettek az ukrán parancsnoksággal.
A novoazovszki támadás az ukrán oldal szemszögéből
Mellesleg nem a mostani az első eset, mikor a kelet-ukrajnai konfliktus részben átterjedt orosz területre. Az elmúlt hét folyamán három alkalommal is ukrán tüzérségi lövedék landolt a határ orosz oldalán, a mai napon az FSzB egyik épületét is megsemmisítve.
„Mindez pedig elvezetett az orosz vezetés minden eddiginél drasztikusabb, ám nem ismeretlen válaszlépéséhez”
Ahogy 2008-ban Dmitrij Medvegyev Dél-Oszétia és Abházia esetében, úgy most Putyin a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségét ismerte el, amelyet – e őt idézve -„évekkel ezelőtt meg kellett volna hozni”. Bár még a jelenlegi feszültségek mellett sem valószínű a katonai akció megindítása Ukrajna egésze ellen, a helyzet a donbasszi események alakulásának fényében még változhat.
„Bár a szakadár népköztársaságok elismerése a minszki megállapodások megsértését jelenti, jelen helyzetben azt már amúgy is halottnak tekinthetjük. Akárcsak az úgynevezett normandiai formátumot”
Ukrajna, bár aláírta a megállapodást, ám kezdettől fogva kategorikusan tiltakozik az annak részét képező pontok – így például a Donbassz különleges (autonóm) státuszának elismerése – ellen. Oroszország pedig hiába szólítja fel Kijevet, illetve próbál rá nyomást helyezni nyugati szövetségesein keresztül, azok is úgymond félvárról veszik ezt a feladatot. Lassan nyolc év elteltével, és az összecsapások újbóli fellángolásával pedig némiképp érthető, hogy miért folyamodik Moszkva ilyen drasztikus lépéshez. Az eddigi keretek egyszerűen elégtelennek bizonyultak a probléma rendezésére. A végtelenbe nyúló tárgyalásokkal szemben kézzelfoghatóbb eredményt jelentenek a hivatalosan a népköztársaságok lakosságának megvédése érdekében telepített békefenntartók.
„Mindemellett viszont kérdés, hogy a szakadár népköztársaságok elismerésével azok határát milyen módon kívánja Oroszország kijelölni?”
Ugyanis a Donbassz régió, illetve Donyeck és Luganszk megyék túlterjednek a népköztársaságok által jelenleg ellenőrzött területen. Többek közt magába foglalják a jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló Kramatorszkot, a kelet-ukrajnai konfliktus bölcsőjének számító Szlavjanszkot, és ipari központként Mariupolt. Ez mindenképp a jövő zenéje, de jelen helyzetben gyakorlatilag semmi sem kizárt. Bár Andrej Klimov, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnök-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a függetlenség elismerése a népköztársaságok által jelenleg ellenőrzött területek mentén történt, ez bármikor változhat a jövőben.
Mint látható, a Luganszki és Donyecki területek nem esnek egybe a DNR és LNR által ellenőrzött területtel
Forrás:kremlin.ru
„Ahogy Abházia és Dél-Oszétia esetében, az orosz államfő által aláírt rendelet értelmében a szakadár népköztársaságok területén is orosz egységek jelennek meg, egyelőre csak békefenntartó jelleggel”
Nem véletlenül írta alá a szuverenitás elismerésével egyidejűleg Putyin a két népköztársasággal kötött kölcsönös barátsági és katonai segítségnyújtási egyezményt. Az egyezmények értelmében pedig egy Donyeck vagy Luganszk elleni támadás akár Oroszország elleni támadásnak is minősülhet. Avagy nem elképzelhetetlen egy a 2008-as grúziaihoz hasonló helyzet újrajátszása, immár Kelet-Ukrajnában.
„Ahogy azt Szaakasvili példáján is megtanulhatta a világ, az orosz békefenntartók megtámadása rossz ómennek számít”
A függetlenség elismerését követően pedig csak egy lépés, hogy a megkötött egyezményekre hivatkozva Oroszország hivatalosan is megkezdje a fegyverszállítást a szakadár erők úgynevezett népi milíciáinak. Az elmúlt napokban a Déli Katonai Körzet számos, ukrán határ térségében állomásozó haditechnikai eszközén sajátságos latin Z betűt formázó festés jelent meg. Vélhetően épp ezen eszközök fogják a donbasszi orosz erők gerincét adni, de hogy a Z betű pontosan mit jelölhet, egyelőre nem tudni. Egyesek szerint Zelenszkijt, míg mások szerint az ókori görög mitológiában az északi szelet megszemélyesítő isten, Boreasz fiát, a gyors és heves cselekvéséről híres Zétészt testesíti meg.
Az említett Z betű egy BMP-2 hátuljára festve
Fotó:VK
Végül pedig érdemes pár szót ejtsünk Vlagyimir Putyin esti televíziós beszédéről. Ha Putyin 2007-es müncheni beszédét történelmikét értékeli az utókor, akkor a február 21-i még azt is felülmúlja.
„Már kezdetben nyilvánvalóvá vált, hogy régen nem a Donbasszról vagy Ukrajnáról van szó, a beszéd gyakorlatilag az orosz világ, és a fokozatosan újra formát öltő orosz birodalmiság történelmi, kulturális és geopolitikai kereteit vázolja fel”
Annak az újjászülető birodalomét, amely bár a Szovjetunió képében 1991-ig nagyjából eredeti határai közt létezett, de már 1917-ben a Lenin vezette bolsevik kormányzat aláaknázta, sőt önkényesen feldarabolta. Putyin gyakorlatilag egyfajta ultimátumot intézett a Nyugathoz, amelynek lényege, hogy Oroszország megelégelte a 30 éve tartó lenézést a nyugati hatalmak, de legfőképp az Egyesült Államok részéről. Ennek példájaként gyakorlatilag a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások is zsákutcába jutottak, miután a Nyugat egyszerűen nem akarja meghallgatni Oroszországot. Putyin szerint a Nyugat idővel így is-úgy is újabb szankciókat léptet életbe – avagy mindegy, hogy sapka van rajta, vagy nem –, így a véget nem érő tárgyalások helyét a tettek veszik át. A Kremlen belüli harcokban az úgynevezett szilovik központ győzött, ám ebből pontos következményeket még korai lenne levonni.
„Lehet, hogy a Jalta, majd a hidegháború utáni világrendet hivatalosan is meghaladó első történelmi lépésnek lehetünk tanúi”
Ahogy a történelem során mindig, egy új világrend megjelenése a határok drasztikus átrendeződését hozta magával, és nincs ez máshogy jelen esetben sem. Fokozatosan, de egyre erőteljesebben belépve az Egyesült Államok szuperhatalmától eltávolodó poszt-szuperhatalmi időszakba, Oroszország nyíltan demonstrálta, hogy az egykoron hozzá tartozó területek továbbra is az ő érdekszférájába tartoznak. E téren pedig a háttérben együttműködik azzal a Kínával, amely szintén az őt lenéző nyugati keretek lebontásában érdekelt. Kuba, Szíria, Venezuela, Nicaragua és Belarusz pedig követi az új vezetőket. Izgalmas évek elé nézünk.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
hufi says:
Tisztelt Konstantin!
Jó cikket írt, a történelmi hátteret figyelembe véve, és a realitásokat elemezve. Mit is csinált az USA az őshonos indiánokkal? Kíméletlenül kiirtotta szegényeket, a maradékot pedig rezervátumokba terelte! Ez lenne a Nyugat demokrácia képe?
Számolatlanul küldi a “fejlett” Nyugat a fegyvereket U krajnának, Putyin ezt nem hagyhatta szó nélkül, lépnie kellett.
Mit fognak szólni ehhez Bidéék? Oroszország nagyhatalom, méltó módon válaszol a kihívásokra!
Hajrá Oroszország, hajrá Putyin!