//Putyin, a mérsékelt konzervatív
„Az orosz elnök megállapította, hogy a világban rendszerszintű változások zajlanak, a jelenlegi helyzetet konceptuális és civilizációs válságként írta le, figyelmeztetve arra, hogy az ilyen pillanatok nemcsak veszélyt rejtenek, de lehetőséget is kínálnak” #moszkvater

Putyin, a mérsékelt konzervatív

MEGOSZTÁS

Az idén is a Vlagyimir Putyinnal folytatott több mint három órás beszélgetéssel zárult Szocsiban a Valdaj Klub immár 18. alkalommal tartott éves találkozója. Az orosz elnök az aktuális politikai kérdések helyett most elsősorban az ideológiai kérdésekre, az általa preferált értékek és modellek kifejtésére helyezte a hangsúlyt, alternatívát kínálva a nyugati világban zajló értékvesztéssel szemben. Példaként kiemelve a genderőrületet, a bolsevikokéhoz hasonlította a nyugati recepteket. Putyin ezt a nyugati gondolkodást abszurd őrületnek nevezte, és ehelyett a világ kérdéseinek mérsékelt, egészséges és optimista konzervatív megközelítését ajánlotta.

„Az orosz elnök megállapította, hogy a világban rendszerszintű változások zajlanak, a jelenlegi helyzetet konceptuális és civilizációs válságként írta le, figyelmeztetve arra, hogy az ilyen pillanatok nemcsak veszélyt rejtenek, de lehetőséget is kínálnak” #moszkvater
„Az orosz elnök megállapította, hogy a világban rendszerszintű változások zajlanak, a jelenlegi helyzetet konceptuális és civilizációs válságként írta le, figyelmeztetve arra, hogy az ilyen pillanatok nemcsak veszélyt rejtenek, de lehetőséget is kínálnak”
Fotó:EUROPRESS/Maksim Blinov/Sputnik/AFP

„Globális megrázkódtatás – XXI: ember, értékek, állam” címmel határozták meg a Valdaj Klub 18. éves ülésének témáját a konferencia szervezői. Az úgynevezett Nagy Valdaj ezúttal majdnem teljesen visszatért a régi formátumhoz, így 140 résztvevő – köztük 65 külföldi – találkozott ismét az immár évek óta megszokott helyen, Szocsiban a Poljana 1389 nevű szállodában. Megmaradt azonban a pandémia idején bevált táv formátum is, hiszen még 150-en kapcsolódtak be, illetve követkhették a tanácskozást az internet segítségével.

„Az idei konferencia résztvevői mindenek előtt arra keresték a választ, hogy az új körülmények között miként változik meg a viszony az ember és a társadalom, az ember és az állam, valamint a különböző társadalmak között. A Valdaj Klub elemzői a változások dinamikája kapcsán megállapították, hogy a pandémia idején a nemzetközi kapcsolatok kisebb átalakuláson mentek át, mint a társadalmakon belüli, illetve az emberek közötti kapcsolatok”

Mára már kezdenek kirajzolódni a járvány következményei is, mindenek előtt a pszichológiaiak. Egyelőre nehéz megmondani, hogy az államokat és a társadalmakat maga a vírus, avagy inkább az általa teremtett körülmények érintették meg leginkább. A „globális megrázkódtatás” kifejezés a konferencia témájában azonban nemcsak a pandémiára, hanem a az afganisztáni hatalomváltástól a technológiák terén kibontakozott verseny éleződéséig a világ átalakulására ható  egyéb fejleményekre is utal.

A négy napos konferencia , többségében zártkörű paneljein a résztvevők megvitatták a világ lelki állapotát, a szabadság és az állami ellenőrzés határait a COVID-19 korszakában, a klímaváltozás kérdéseit, a technológiák terén az elsőségért folyó harcot, a világ szellemi átalakulását, és meghallgatták a járvány oroszországi kezelésének tapasztalatait is. Visszatérés a jövőbe címmel elkészült a Valdaj Klub éves jelentése is, amely – ahogy Fjodor Lukjanov a Valdaj tudományos igazgatója fogalmazott – mintegy átgondolása egy meteorit becsapódása utáni helyzetnek.  A Valdajt ezúttal is meglátogatta Szergej Lavrov külügyminiszter és Szergej Sztobjanyin moszkvai főpolgármester is. A konferenciát ezúttal is Vlagyimir Putyin elnök fellépése zárta.

„Az orosz elnök megállapította, hogy a világban rendszerszintű változások zajlanak, a jelenlegi helyzetet konceptuális és civilizációs válságként írta le, figyelmeztetve arra, hogy az ilyen pillanatok nemcsak veszélyt rejtenek, de lehetőséget is kínálnak”

Putyin a kihívások között megemlítette a klímaváltozást, amelyre már az átlagember sem legyinthet, a kapitalizmus jelenlegi modelljének kiüresedését, és a jövőben egyre mélyülő élelmiszer válságot. Mint rámutatott a minden szinten növekszik az egyenlőtlenség, a szegénység, a kilátástalanság pedig a társadalmakat a terrorizmus és az ellenőrizetlen migráció felé löki. Úgy látja, hogy a világban egyelőre nem sikerült megtalálni az új egyensúlyt, a három évtizeddel ezelőtt magukat győztesnek kihirdetők pedig azt érezhetik, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj. A világ megállíthatatlanul átalakul, a technológiai forradalom életünk minden szegmensére kihat. A jelenlegi állapot szerinte a hidegháború kudarcának terméke, a világrendről szólva pedig megállapította, hogy a Nyugat dominanciáját egy sokszínű berendezés követi.

„Putyin kiemelte, hogy a pandémia rávilágított a problémákra, megmutatta, hogy mely intézmények életképesek. De világossá tette azt is, hogy a szuverenitás virágzik, és a világrend alapjai az államok. A  pandémia szerinte ismételten emlékeztetett bennünket világunk törékenységére is, és a túlélés esélyeinek növelése érdekében újra kell gondolnunk az életünket”

 Az orosz elnök összefogásra szólított fel, és a felfordult világban mindenkit óvatosságra intett. Ennek kapcsán figyelmeztetett arra, hogy a forradalom nem jelent kiutat a válságból, csak elmélyíti azt. Emlékeztetett arra, hogy ezt a leckét az oroszok már jól megtanulták. Putyin elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes országok értékeket, politikai modelleket erőltessenek rá kívülről másokra. A Nyugat által propagált és túlhajtott értékek kapcsán megjegyezte, hogy ezek a receptek nem újak, 1917 után a hagyományos értékek lerombolását Oroszország egyszer már átélte.Az új megközelítések fanatikusai szerinte odáig mennek, hogy magukat a fogalmakat is el akarják törölni. Akik például vállalják a kockázatot, hogy kimondják, a férfiak és a nők még mindig léteznek, azokat szinte kiközösítik.

„Az úgynevezett progresszív erők agresszivitását a bolsevikokéhoz hasonlította”

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a haladás nevében háttérbe szorítsák a családot, nemváltásra biztassanak gyerekeket, az anyatej helyett emberi tejről beszéljenek, a gender viták abszurditásba torkolljanak, a rasszizmus elleni harcot pedig a teljesítmény helyett a bőrszínt preferáló, megosztó fordított rasszizmussá változtassák. Mindezek kapcsán figyelmeztetett arra, hogy bolsevikok is közössé akarták tenni a nőket, és már csak egy lépésre vagyunk az ilyen őrülettől. A genderőrület szerinte már az emberiesség elleni bűncselekmény határán van. Az orosz elnök magabiztosan, néha már-már a fölényeskedve osztotta ki a Nyugatot, ugyanakkor nem vitatta el, hogy a nyugati országoknak joguk van társadalmaik megújításához, csak ahogy fogalmazott, az úgynevezett értékeikkel ne tolakodjanak más házába.

„Putyin az öngyilkos értékvesztést megállítandó, a világ ésszerű, józan és mérsékelt, más szóval egészséges konzervatív megközelítését ajánlotta. Mint mondta, Oroszországot a világ dolgaiban ez a gondolkodás fogja vezérelni. Példaként többször is a 19. és 20. század fordulóján létrejövő orosz vallásfilozófiai gondolkodás egyik jelentős alakját, Nyikolaj Bergyajevet emlegette, aki szerint a konzervativizmus nem az, ami megakadályoz abban, hogy felfelé törjünk, előre haladjunk, hanem az, ami nem engedi, hogy hátrafelé nézegessünk, a mélybe, a káoszba rohanjunk”

Kérdésekre válaszolva Putyin beszélt a szociális állam építésének fontosságáról, az állam és a piac viszonyáról, a jól működő kínai modellről. Elfogadta, hogy az ENSZ-et meg kell reformálni, a Biztonsági Tanácsot ért kritikákról, ám figyelmeztetett arra, hogy annak kibővítésekor meg kell találni az egészséges egyensúlyt. Ragaszkodott a vétójog megtartásához, mert mint mondta, ellenkező esetben az ENSZ vitaklubbá süllyed. Előkerült az emlékezetpolitika, a második világháború körül dúló vitákkal. Mint fogalmazott, sok fenntartásunk van a szovjet vezetőkkel kapcsolatban, ám az megengedhetetlen, hogy a nácik és a kommunisták közé egyenlőség jelet tegyenek. Lehet viszonyulni bárhogy Sztálinhoz – tette hozzá -, ám a korabeli dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy mindent megtett a világháború kirobbanásának elkerülése érdekében.

„Kiemelte, hogy a Nyugat elfelejtette a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelmét, és aktuálpolitikai megfontolásból manipulálja a történelmet”

Szóba került a 30 éve felbomlott Szovjetunió öröksége is. Ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy sok probléma volt a Szovjetunióval, de látni kell a pozitívumokat is. Például azt, hogy működtek a szociális liftek, így egyszerű munkás szülők gyerekeként is egyetemet végezhetett. Kár volt mindezt az ideológiával leönteni, jegyezte meg.

A jelen lévő Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov ezután a külföldi ügynökök problémáját vetette fel. Putyin válaszában kiemelte, hogy a törvény nem korlátozza a vélemény nyilvánítást, de egyértelműsít, és nem engedi a beavatkozást a belügyekbe. Megígérte ugyanakkor, hogy pontosítják a törvény egyelőre homályos kritérium rendszerét. Margarita Szimonjan, az RT igazgatója ezután a hasonló amerikai gyakorlatot hozta fel, és ennek szenvedő alanyaként támogatta, hogy Oroszország hasonlóképpen lépjen fel.

„Több kérdésben felmerült az afgán helyzet, Putyin beszélt az agresszív nacionalista kisebbség által irányított ukrán államról, amelynek birtokba vételét a NATO már tagság nélkül megkezdte, az Oroszországot nyugtalanító nyugati fegyverkezésről, a támadófegyverek indítására is alkalmas, Oroszország köré telepített amerikai rakétavédelemről, és az európai energetikai válságról is”

Putyin ennek kapcsán az arktiszi gáz- és olaj kitermelés körüli vitákra utalva aláhúzta, hogy Oroszország a saját területén azt csinál, amit akar. Megismételte, hogy a Gazprom idén a szerződéses kötelezettségeinél lényegesen több gázt szállít Európába, és ha az Északi Áramlat II. megkapja az engedélyeket, másnap már megy is a gáz, hiszen az egyik cső tele van. Beszélt az európai vezetők felelősségéről, és rámutatott arra, hogy ezúttal is bebizonyosodott a kapitalizmus jelenlegi modelljének csődje.

„Ennek kapcsán a piac szabályozó szerepét abszolutizálóknak odaszúrva megemlítette, hogy a hosszú távú szerződésekkel rendelkezők most a tőzsdei árak negyedéért kapják a gázt. Úgy vélte, hogy az olajhoz kötött árképzés nagyobb stabilitást ad, kiszámíthatóbb, hiszen a piaci trendeket csak hat hónapos csúszással követi”

Putyin óvott attól is, hogy a környezet-és klímavédelem kérdése a piaci pozíciók átrendezésért folyó versenybe torkolljon. Erre utalva megjegyezte még, hogy az Északi Áramlaton szállított orosz gáz ökológiai lábnyoma a harmada az amerikai LNG-ének. Végül egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem foglalkozik saját történelmi szerepével, mert az zavarná abban, hogy a munkára koncentráljon. Annyit azonban elmondott, büszke a romokban lévő gazdaság talpra állítására, az ország szétesésének megállítására, összeszedésére, a terrorizmus visszaszorítására, és arra, hogy a szegénységi küszöb alatt élők száma 40 millióról 19 millióra csökkent.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.