//Proszto Kiro és a ruandai „demokrácia”
„Az elmúlt időszak egyik legnagyobb belföldi botránya március közepén robbant ki, amikor vád nélkül őrizetbe vették Bojko Boriszov korábbi miniszterelnököt, majd 20 óra elteltével bizonyítékok hiányában szabadon bocsájtották” #moszkvater

Proszto Kiro és a ruandai „demokrácia”

MEGOSZTÁS

Nemrégiben telt le az új Petkov-kormány első száz napja. A kabinet teljesítménye mélységes csalódást okozott a bolgár választóknak. Bulgária esete mintapéldája annak, milyen politikai, gazdasági, társadalmi káoszhoz vezethet, ha külső nyomásra az ideológiai ellentétek ellenére akár alkotmány-, és törvénysértések árán is koalícióra kényszerítenek a hatalom megszerzése érdekében különböző politikai irányultságú pártokat. A kormányzó koalíciónak nincs semmilyen belső kohéziója, csupán a volt jobboldali miniszterelnök Bojko Boriszov elleni gyűlölet tartja össze őket. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a miniszterelnököt is adó Folytatjuk a Változást! nevű párt (PP) népszerűsége csupán egy százalékkal előzi meg a legnagyobb ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártjáét.

„Az elmúlt időszak egyik legnagyobb belföldi botránya március közepén robbant ki, amikor vád nélkül őrizetbe vették Bojko Boriszov korábbi miniszterelnököt, majd 20 óra elteltével bizonyítékok hiányában szabadon bocsájtották” #moszkvater
„Az elmúlt időszak egyik legnagyobb belföldi botránya március közepén robbant ki, amikor vád nélkül őrizetbe vették Bojko Boriszov korábbi miniszterelnököt, majd 20 óra elteltével bizonyítékok hiányában szabadon bocsájtották”
Fotó:EUROPRESS/DIMITAR KYOSEMARLIEV/AFP

Két éve Bulgária még a Balkán egyik mintaállamának számított. Külső államadóssága a második legkisebb volt az Európai Unióban, gazdaságának növekedési üteme pedig a harmadik legnagyobb, és a közösség legszigorúbb költségvetési politikáját tudhatta magáénak. Külpolitikai téren Boriszov jelentős tekintélyre tett szert azzal, hogy a migráns kérdés viharos időszakában közvetítő szerepet töltött be Ankara, Brüsszel és Berlin viszonylatában, közben pedig ügyesen egyensúlyozott Washington, Brüsszel és Moszkva között. A 2018. évi bolgár uniós elnökség idején Szófia kezdeményezője volt a nyugat-balkáni térség európai integrációjának. A harmadik Boriszov-kormány nyújtotta be országa felvételi kérelmét az euró előszobájának számító ERM-2 árfolyam rendszerbe.

„Boriszov azzal veszítette el az amerikaiak támogatását, hogy ellenezte a Fekete-tenger militarizálását, illetve a két ország közötti történelmi vitái miatt megvétózta Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásának megkezdését az Európai Unióhoz, valamint ellenezte az Isztambuli egyezmény bevezetését”

A Boriszov-kormány kiszorítása a hatalomból nem ment könnyen. Ennek érdekében az amerikai külügyminisztérium összefogott a régi nomenklatúra képviselőivel, főleg bulgáriai NGO- szervezetekkel, élükön az ügyészségi eljárás alatt álló Ivo Prokopiev neoliberális oligarchával, az úgynevezett Kapital kör vezetőjével, illetve a  Boriszov régi politikai ellenfelével, Rumen Radev államfővel is.

„Ugyanazt a sémát alkalmazták, mint például a jobboldali Berlusconival, Salvinivel, Fillonnal, Sarkozyvel, Jansával, Babissal, Kurzzal szemben”

Miután 2020-ban nem sikerült kormányellenes tüntetések szervezésével lemondatni a Boriszov-kormányt, a tüntetések szervezői pártokat alapítottak, amelyek a 2021. áprilisi választásokon bejutottak a parlamentbe. Hiába nyerte meg Boriszov a választásokat, parlamenti támogatottság hiányában nem tudott kormányt alakítani. Közben egyik párt sem élt a kormány alakítás lehetőségével, így Radev ideiglenes ügyvivő kormányt nevezett ki.

„Utólag egyértelműen megállapítható, hogy ennek a parlamentnek hármas célja volt”

Egyrészt előkészíteni Rumen Radev államfő őszi újraválasztását, korrupcióellenes szlogenekkel és a balliberális média közreműködésével országos ismeretséget szerezni az új ügyvivő kormányban kulcsszerepet betöltő két miniszternek, az amerikaiak által támogatott Kiril Petkov-Aszen Vaszilev harvardi duónak, illetve a parlament által megszavaztatni és bevezetni a 300 fősnél nagyobb választókörzetekben kötelező gépi szavazást a következő parlamenti választásokon.

„A kötelező gépi szavazás bevezetése elérte célját, hiszen döntő befolyással volt a két következő parlamenti szavazás végeredményére”

A választásra jogosultak közel kétharmada, főleg az idősebb vidéki emberek távol maradtak a tavaly nyári júliusi megismételt parlamenti választásokról, és így (lásd https://moszkvater.com/egymas-ellen-az-egykori-ket-jo-barat/) a Szlavi Trifonov vezette Van ilyen nép protespártja lett a nyertes. A Boriszov vezette GERB a második helyre szorult, és ismét mindegyik párt összefogott ellene. Ennek a parlamentnek sem volt célja a kormányalakítás, így Radev ügyvivő kabinetje tovább folytatta a kormányzást. Ebből a kormányból azonban még kimaradt a harvardi duó, hogy Petkov, Vaszilev és Radev tovább építhessék közös új politikai projektjüket, illetve felépítsék őket a következő választásokig.

„A tavaly november 14-i választások aztán a balliberális oldal számára elhozták a várva várt sikert”

Bár minden közvélemény-kutató a harmadik helyre, legjobb esetben a másodikra várta a harvardi duót, mégis a Folytatjuk a Változást! nevű párt nyerte a választásokat. Kiril Petkov a Bolgár Szocialista Párt, a Van Ilyen Nép, és a Demokratikus Bulgária pártok részvételével koalíciós kormányt alakíthatott. A GERB ismét a második helyen végzett, a Jogok és Szabadságok Mozgalma nevű török etnikai, és az erősen oroszbarát az új parlamenti párt, az Újjászületés társaságában ellenzékbe kényszerült. (lásd, https://moszkvater.com/a-bolgar-hatalomvaltas-anatomiaja/)

„Az új kabinet nem volt szerencsés, válságok sorozata, egészségügyi, társadalmi, gazdasági és geopolitikai zúdult a nyakába. Ezeknek a válságoknak a zömét még Rumen Radev államfő előző ügyvivő kormányaitól örökölték”

Bulgária rendelkezett a világjárvány idején a legkisebb átoltottsággal az Európai Unióban, miközben lakosság arányosan a pandémia a legtöbb áldozatot követelte. A 6,9 milliós országban eddig összesen 4 344 451 oltást adtak ki a koronavírus-fertőzés ellen, 36  425-en hunytak el, akiknél igazolták a COVID-19-et vírust.

A bolgár GDP a világjárvány hatására 2020-ban 4,4 százalékkal szűkült, 2021-ben 3,8 százalékkal nőtt, míg az idei évre 3,5 százalékos növekedést prognosztizálnak. A munkanélküliségi ráta 2020-ban 5,1 (egy százalékkal haladta meg az előző évit), 2021-ben 5,4, idén 5,2 százalék körül várható. Az éves infláció, amely 2020-ban 1,3, 2021-ben 2,9 százalék volt, idén 11,6 (!) százalékra gyorsult fel, miközben az Aszen Vaszilev által készített idei költségvetés 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel, és 5,6 százalékos inflációval számol.

„Bulgáriában egyelőre július hónapig szóló ideiglenes költségvetés van érvényben, ezt majd az év közepén újratervezik. Közben a Vaszilev által késéssel benyújtott Helyreállítási tervet az Európai Bizottság kifogásolta, és még nem hagyta jóvá”

Bulgária bruttó külső adóssága 2021. július végén 40,527 milliárd eurót tett ki, ami az ország GDP-jének 61,7 százalékát tette ki, egy év alatt csaknem 3 milliárd euróval nőtt. Nem tudni, hogy Radev két ügyvivő kormánya mire költötte ezeket a pénzeket.

Az ukrajnai háború belpolitikai válságok öngerjesztő folyamatába sodorta Bulgáriát, amely Sztefan Janev menesztésével kezdődött. A volt védelmi miniszter nem volt hajlandó háborúnak nevezni az oroszok „különleges katonai hadműveletét”.  Jelenleg Bulgária Magyarországhoz hasonlóan csak humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának.

„A Kijev számára nyújtandó fegyverszállítások kérdése vörös vonal a koalíción belül, ugyanis az oroszbarát bolgár szocialisták a katonai segítség nyújtása esetén a koalíciós megállapodás felrúgásával fenyegetőznek”

A másik vitatéma a négypárti koalíción belül a bolgár légierővel kapcsolatos. A bolgár állam által megvásárolt új F-16 Block 70 vadászgépek érkezése legjobb esetben 2025-re várható, viszont a bolgár MiG-29-esek felújítás nélkül csak egy évig tarthatók fenn.  Jelen helyzetben az orosz gyártmányú vadászgépek oroszországi vagy belorusz felújítása szóba sem jöhet, így a bolgár légtér legalább két évig inaktív maradhat. A megoldás NATO vadászgépek betelepítése lenne, de ezt nemcsak a szocialisták, hanem Radev államfő is ellenzi. Egyre valószínűbbnek tűnik azonban, hogy a NATO hamarosan mégis megerősíti a szövetség délkeleti szárnyát F-35 és Eurofighter vadászgépekkel, illetve amerikai gyalogságot vezényelhet az országba.

„Az elmúlt hetekben feszültté vált Moszkva és Szófia viszonya”

A médián keresztül szóváltásra került sor a kormány és Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet között. Az orosz nagykövetség hivatalos honlapja a hónap elején „euroatlanti alávalóknak” nevezte Bulgária szövetségeseit, majd később a nagykövet asszony egy orosz televíziós csatornának azt nyilatkozta, hogy „a bolgár nép nem támogatja sem a kabinet oroszellenes retorikáját, sem a bolgár kormány Oroszország elleni fellépését”. Ezen kívül Mitrofanova még számos kijelentésével provokálta Szófiát, ami miatt Bulgária végül konzultációra hazarendelte moszkvai nagykövetét. A diplomácia nyelvén ez azt jelenti, hogy a bolgár kabinet nem akarja tovább Mitrofanovát nagykövetnek. Ezen kívül a hónap elején a bolgár külügyminisztérium 10 orosz diplomatát utasított ki, illetve 10 bolgár diplomatát hívott vissza Moszkvából.

„Az elmúlt időszak egyik legnagyobb belföldi botránya március közepén robbant ki, amikor vád nélkül őrizetbe vették Bojko Boriszov korábbi miniszterelnököt, majd 20 óra elteltével bizonyítékok hiányában szabadon bocsájtották”

A letartóztatásra vonatkozó utasítást maga Kiril Petkov miniszerelnök adta ki. Ráadásul az ügybe próbálták belerángatni az Európai Ügyészséget, de annak vezetője, Laura Codruța Kövesi nem adta a nevét az akcióhoz. Manfred Weber, az EPP európai parlamenti vezetője viszont küldöttséget menesztett Szófiába Boriszov letartóztatásának a kivizsgálására.

„Az egyik vezető bolgár kutató intézet szerint a megkérdezettek 60,9 százaléka rendőri baklövésként értékeli a rendőri akciót, míg 34,4 százaléka jogos korrupcióellenes cselekedetnek tartja Boriszov őrizetbe vételét”

Politikai baklövések tekintetében Petkov kormányfő felveszi a versenyt a magyar miniszterelnök-jelölttel, nemzetközi szinten azonban a bolgár „kanadai” lekörözi az állítólagos kanadai állampolgársággal is rendelkező MZP-t. Petkovra a gikszerei miatt a bolgár média már kinevezése után ráragasztotta a Buta Kiro (Proszto Kiro) gúnynevet. Számtalan bakija közül a legmulatságosabb az volt, amikor idén februárban

„Brüsszelben találkozott Ruanda államfőjével, akinek elmondta, hogy Bulgária Ruanda példáját követve akarja felszámolni a korrupciót(!)”

Tudvalevő, hogy Paul Kagame diktátor és háborús bűnökkel vádolják. Ugyanezen a fórumon Petkov egy Anthony Blinkennel készült közös fotóval dicsekedett, de közben kiderült, hogy a képen eredetileg rajta volt még Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök is, akit Petkov egyszerűen csak leradírozott a közös fényképről.

Nem kevésbé mulatságos, amikor Ursula von der Leyennel történt első találkozásakor megígérte, hogy egy második hidat is építtet Bulgária és Románia között, miközben az már 2013-ban elkészült. Az idei márciusi uniós versailles-i csúcstalálkozón whisky-s pohárral lépegetett Leyen asszony mellett.

„S hogy mit keres akkor mégis a harvardi duó Bulgária élén?”

Jobboldali sajtóvélemények szerint Petkov és Vaszilev csupán kalandorok, akik külföldi megbízást teljesítenek. Konkrét feladatuk, hogy Bulgária ne akadályozza Észak-Macedónia felvételét az EU-ba, kötelező jelleggel vezessék be a gender elméletet, mindenáron járassák le, és végleg iktassák ki a politikából Bojko Boriszov volt kormányfőt, a jelenlegi háborús helyzetben pedig Bulgária ne csak humanitárius, hanem katonai segítséget is nyújtson Ukrajnának.  Amint a két kalandor teljesítette a feladatait, és jól megszedték magukat, a jobboldali politológusok szerint egyszerűen tovább fognak állni.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.