
A közelgő második orosz-afrikai csúcstalálkozót hirdető zászlók a szentpétervári Szent Izsák-székesegyház előtt láthatók 2023. július 25-én
Fotó:EUROPRESS/Olga MALTSEVA/AFP
Második alkalommal fogadja az afrikai országok vezetőit Oroszországban Vlagyimir Putyin. A négy éve Szocsiban tartott megbeszélések után most Szentpétervárra invitálta az orosz elnök afrikai kollégáit. A négy napos fórum keretében magára a csúcstalálkozóra június 27-28-án kerül sor. A csúcs jelentőségét mutatja, hogy Vlagyimir Putyin külön cikket szentelt az afrikai kapcsolatoknak, amelyben jelezte, hogy
„Oroszország mindent megtesz a földrész élelmiszer biztonságának fenntartásáért, és a kieső ukrán gabona exportot is kész pótolni, mint ahogy a szankciók ellenére műtrágyát is szállít akár humanitárius alapon is”
A találkozón olyan javaslatokat jelentenek be, amelyek nemcsak a jövőbeni együttműködés alakításának kereteit szabják meg, hanem az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Afrikai Unió közötti integráció perspektíváját is felvillantják. Újabb lendületet kap a világ további, az államok többsége számára a jelenleginél előnyösebb megformálása is. A fórumot az új világrend alakításának kontextusában érdemes értelmezni, hiszen újabb jele annak, hogy elmúlt években a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika országai aktivizálták a gazdasági és politikai kapcsolataikat Oroszország irányába. A biztonság, a tudományos, a humanitárius és a szociális együttműködés mellett e csúcstalálkozó megbeszéléseinek a középpontjában is az új világgazdasági rend, kiemelten a pénzügyi biztonság és az energia területén folytatott nemzetközi koordináció kérdései állnak.
„A nyugati országok nagyszabású kampányt indítottak a csúcstalálkozó sikerének megtorpedózására. Azzal vádolják Oroszországot, hogy a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodásból kilépve fegyverként használja az élelmiszert, és ezzel ellátási válságot provokál”
Ez az állítás azonban távol áll az igazságtól. Amint arra már nyugati elemzők is felhívták a figyelmet, a gabona alku már rég elveszítette humanitárius jellegét. Az ukrán export a megállapodás eredeti célkitűzéseivel ellentétben nem Afrika legszegényebb országait segített, hiszen a gabonát ehelyett Európába és Ázsiába adták el. Jellemző, hogy a világ öt legszegényebb országába, Afganisztánba, Etiópiába, Szomáliába, Szudánba és Jemenbe az ukrán kikötőkből tavaly nyár óta kifutó hajók rakományának mindössze 2,5 százaléka jutott. Az ENSZ adatai szerint az ukrán gabonaexport csaknem fele, 47 százaléka a „magas jövedelmű országokban”, 26 százaléka a „közepes jövedelmű országokban”, 27 százaléka pedig az „alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országokban” került.
„Az ok nagyon egyszerű. Kijevnek a nyugati <segélyek> kifizetéséhez sürgősen valutára van szüksége”
Oroszország ezzel szemben teljesítette a gabonaexportról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeinek nagy részét. Mintegy 10,5 millió tonna gabonát – ennek 77 százaléka búza – küldött Ázsia (62 százalék) és Afrika (33 százalék) országaiba.
A gabona alku felmondásáért elsősorban a Nyugat által bevezetett szankciók miatt felmerülő logisztikai fennakadások a felelősek. Az orosz beszállítóknak és gyártóknak továbbra is gondot okoz a banki befizetések teljesítése, a biztosítás megszerzése, a hajók bérlése és a bejutás a kikötőkbe. Mint arra ennek kapcsán korábban az orosz külügyminisztérium rámutatott,
„az amerikaiak és az európaiak az orosz mezőgazdasági termékek világpiacra jutásának megakadályozásával valójában Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait büntetik”
Ezt megértik az afrikai országok, és a fórum legégetőbb feladata a felmerült problémák megoldása lesz. Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyin a találkozó előtt „Oroszország és Afrika: Erők egyesítése a békéért, a haladásért és a sikeres jövőért” címmel megjelentetett cikkében kijelentette, hogy Oroszország idén rekord gabonatermésre számít, és továbbra is kész gabonát szállítani Afrikába. Akár többet is, m int eddig. Egyben rámutatott arra is, hogy a Nyugat szemérmetlenül ezt a megállapodást is saját gazdagodására használta ki.
Putyin aláhúzta, hogy Oroszország dinamikusan fejleszti az Afrikával és az egyes országokkal fennálló gazdasági kapcsolatokat, az orosz-afrikai csúcstalálkozó eredményeit követően pedig a résztvevők nyilatkozatot fogadnak el, amely jóváhagyja az Oroszország és az afrikai kontinens közötti Partnerségi Fórum 2026-ig szóló cselekvési tervét.
„A kapcsolatok kiemelt területe az oktatás. Oroszország mindent megtesz azért, hogy a külföldi hallgatók számára vonzó perspektíva legyen az orosz egyetemeken tanulni”
Jelenleg több mint 27 ezer afrikai diák tanul orosz egyetemeken, ebből több mint 5 ezren államilag finanszírozott helyen, orosz ösztöndíjjal. Az orosz kormány most úgy döntött, hogy 2023-2024-ben az afrikai diákok kvótáit 2,3 ezerről 4,7 ezerre emelik. Az afrikai országokból érkező hallgatók által legkeresettebb szakterületek az általános orvostudomány, a fogászat, a gyógyszerészet, a közgazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok, az építőipar, az olaj- és gázüzlet, az agrárium, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a kommunikációs rendszerek.
Azokon az egyetemeken kívül azonban még további oktatási programok is működnek. Így a Roszatom 60 afrikai ország szakemberének képzésére adott ösztöndíjat. Az ösztöndíjasok nukleáris létesítmények tervezése, építése és üzemeltetése témakörben tanulhattak. A RUSZAL is hirdetett ösztöndíj programot, amelynek keretében 100 guineai diák kapott ingyenes oktatást orosz egyetemeken, és néhányan már a RUSZAL guineai vállalkozásainál dolgoznak. Ma ez a program több tucat orvostan hallgatót is támogat.
„A szentpétervári fórum egy másik <forró témája> a NATO-országok fegyverszállítása Ukrajnába. Az alvilág ugyanis szakértők szerint Ukrajnából éppen Afrikába szállít sokat a beérkező és ellopott nyugati fegyverekből”
Az afrikai országokban kirobbantott „színes forradalmak” sorozata, az „arab tavasz” egész régiókat destabilizált, terrorista csoportok létrejöttéhez vezetett, amelyek veszélyeztetik az államok integritását. Ennek fényében nő a kereslet a fegyverek iránt. Ezt a helyzetet kihasználva az ukrán bűnözők, de néha maguk az állami struktúrák is úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy fegyvereket kínálnak ezeknek a csoportoknak. Amint azt maguk a nyugati kurátorok is többször megjegyezték, nem tudják ellenőrizni a beérkező katonai arzenál mozgását és használatát Ukrajnában. A terroristák ellátása fegyverekkel komoly aggodalmat kelt az afrikai kontinens államainak vezetőiben. Úgy látják, hogy az ukrajnai konfliktus szolgál a fegyverek, de emellett például a Csád-tó térségében a terrorista csoportok utánpótlásaként zsoldosok fő forrásaként is.
„Katonai szakértők szerint az ukrán háborúban használt fegyverek egy része az afrikai konfliktus zónákban köt ki”
Ám mint többen megjegyzik, nem közvetlenül Ukrajnából, hanem Románia és Lengyelország területéről árulják ezeket a fegyvereket. Amint megérkezik egy repülőgép fegyverekkel, egy részüket a kirakodás után harmadik vagy akár negyedik országon keresztül azonnal a „fekete piacra” küldik. Érdemes megjegyezni azt is, hogy egyes források szerint Kijev nem habozott fegyvereket szállítani még az afrikai országokba gabonát szállító hajókon sem.
„Afrika Oroszország felé fordulásának nemcsak gazdasági és biztonsági, hanem politikai okai is vannak. Moszkva ugyanis nemcsak a saját befolyását, de ezzel összefüggésben az afrikai államok szerepét is igyekszik megerősíteni a világban”
Amint azt Vlagyimir Putyin a közelmúltban kijelentette, Oroszország mindig is kiállt, és ki fog állni amellett, hogy az afrikai országoknak méltó helyet biztosítsanak a világ sorsát meghatározó struktúrákban, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a G20-akat.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azonban továbbra is gyarmataiként kezeli az afrikai országokat, és az elmúlt évben a kínai és az orosz befolyás ellen küzdve megerősítették afrikai jelenlétüket. Az európai és észak-amerikai cégek szegény országokba helyezik ki a vállalkozásaikat, és a lakosság kilátástalan helyzetét kihasználva olcsó munkaerő felhasználásával szuperprofitra tesznek szert.
„Sok afrikai állam igyekszik ellenállni a neokolonialista politikának”
A Nyugat azonban válaszul a helyi lázadó terrorista alakulatokat veti be ellenük, amelyek destabilizálják az érintett kormányokat, de általában az egész térség helyzetét. Az ár nem számít, a lényeg, hogy ezen országok kormányai ne tudjanak szembeszállni az Egyesült Államok és szövetségesei akaratával. De az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és az Európai Unió képviselői folyamatosan nyomást gyakorolnak az afrikai országokra azért is, hogy azok ne közeledjenek Oroszországhoz.
A nyugati államok még ma sem tartják tiszteletben az afrikai országok szuverenitását, és továbbra is erőforrásként tekintenek rájuk. Oroszország és az afrikai országok érdeke e téren azonos. A Nyugat, az egykori gyarmatosítók befolyásának a csökkentése. Moszkva ezért kész segíteni ennek a kérdésnek a megoldásában, és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok reményében kivezetni ezeket az országokat a neokolonialista függőségből. Ebben a Kreml segítségére van, hogy e tekintetben alapozhat a szovjet örökségre is. S hogy van nyitottság e földrészen az egykori gyarmatosítók neokolonialista törekvéseinek ellensúlyozására, azt mutatja az is, hogy immár második alkalommal kerül sor Oroszország és az afrikai államok csúcstalálkozójára.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
M.I. says:
Milyen terrorista alakulatokat vet be a nyugat Afrika ellen? Milyen fegyvereket küldenek gabonaszállító hajókon? És milyen hajókon, amikor egy bekezdéssel korábban még az áll, hogy nem is Afrikába mennek a hajók hanem Európába?
Ennyire pofátlan hazugságokat az afrikaiak se vesznek be. 54 afrikai országból 38 vezető nem megy el erre a találkozóra, mert nem kíváncsiak erre a nevetséges propagandára.
Bérces Zsolt says:
“54 afrikai országból 38 vezető nem megy el erre a találkozóra”
Erősen elfogult számolás — 54 országból 47 ország, azaz a döntő többség küld delegációt, bár valóban csak 17-t vezeti az adott ország No1 vezetője.
https://www.africanews.com/2023/07/26/russia-africa-summit-african-leaders-arrive-in-st-petersburg/
Azaz háborús körülmények és nyugati nyomás ellenére elmennek Oroszországba, és Putyinnal “druzsbáznak”!
Érdemes megvárni, mennyire lesz eredményes az orosz-afrikai csúcstalálkozó — az előjelek szerintem sajnos nem a nyugati világnak kedveznek!
És mindezt azután, hogy alig több, mint egy hónapja ment 8 afrikai államfő/kormányfő Putyinnal tárgyalni – érdekes/emlékezetes körülmények között.
Továbbá most lesz a BRICS csúcstalálkozó Dél-Afrikában. Ahova igaz, hogy Lavrov megy Putyin helyett az ICC-elfogatóparancs/körözés miatt — de ezt nem hiszem, hogy úgy lehetne/kellene interpretálni, hogy ettől a BRICS találkozó sikertelenné válna, netán az orosz vezető azért nem megy Dél-Afrikába, mert “lényegtelennek tartja őket” stb-stb.
És ezt érdemes összevetni azzal, amikor az EU küldött delegációt Afrikába, az kudarcos volt, még a mainstream Politico szerint is:
https://www.politico.eu/article/commission-in-africa-ursula-von-der-leyen-frans-timmermans-moussa-faki/
Mellékes, de ha a diplomáciában azért lényeges formalításoknál tartunk — az EU KÜLDÖTT delegációt, nem pedig fogadta azokat!
Stier Gábor says:
Töredéke megy oda. De azért megy.
HandaBandy says:
‘Made in Ghana’ Ne keverjük az előítéletet az a elővigyázatossággal! ;-)
Régen Ghana-ben termett a legjobb minőségű kakaó, ha jól tévedek.
“…humanitárius segélyként ..”
Aha! Mindenki tudja, hogy az afrikai országok önálló mezőgazdasági termelését
elsősorban az a nagyon jószívű segélyek lehetetlenítik el. Magyarán a függőségben
tartás
ára.
“Töredéke megy oda. De azért megy.”
Elnézést Stier Úr: A hajókról vagy az afrikai politikusokról van szó?
MI meg szokás szerint gyártja a rossz levegőt a szimpla kekeckedésével.
M.I. says:
Az orosz gabona exportnak is csak a töredéke megy oda. Akkor le lehet zárni az egészet? Ez megfelelő érv?
Stier Gábor says:
Nem állítottuk, hogy ezért le lehet zárni, de tény, hogy a 2,5 százalék a kommunikált célkitűzésekkel ellentétben a megállapodás így alapvetően nem humanitárius célokat szolgál.
M.I. says:
Ebbe nincs beleszámolva az amit Európa vesz meg és humanitárius segélyként Afrikának ad. Európa a legnagyobb segélyezője Afrikának. És az ukrán export akadályozása globálisan is kínálatcsökkenést és áremelkedést okoz.
Humanitárius célokról papol az orosz propaganda de éppenhogy a gabonaexport elzárásának és a gabona bombázásának nincs semmilyen humanitárius célja.
HUN says:
Támogatom a törekvést!
csakafidesz says:
“Az Egyesült Államok és az Európai Unió azonban továbbra is gyarmataiként kezeli az afrikai országokat, és az elmúlt évben a kínai és az orosz befolyás ellen küzdve megerősítették afrikai jelenlétüket.”
Ez a probléma leszűkítése. Igazából “Nyugat” értve ezalatt Nyugat Európát, és Amerikát mindenkit gyarmatnak tekint, persze az egyenlőségről, az egyenjogúságról és főképp a szabadságról papolnak. Mindenki szabadon elfogadja a feltételeit, és valahogy úgy alakul, hogy mást nem is tehetnek. Nem titok, akinek van szeme az látja is, hogy a volt “szocialista” országok (az NDK kivételével) szintén gyarmatként vannak kezelve, bár névleg teljesjogú tagjai az Európai Uniónak.
Afrika egy más tészta. Afrika soha nem lesz egyelő partner a világkereskedelemben, erren esélytelen. Legalább tízezer éves civilizációs elmaradottságban van, még a kereket sem ismerték Fekete Afrika területén, időmérő eszközük, pl napóra sem volt. Afrika főképp a nyersanyagok miatt fontos a Nyugatnak. Afrikában lehetnek összeszerelő üzemek, de az afrikai termékek iránt nincs meg a bizalom, és még sokáig nem is lesz meg.
Egyszer kaptam egy tábla csokoládét ‘Made in Ghana’ felirattal. Nem mertem megenni. Arra gondoltam, hogy milyen rossz a higiénia Afrikában és a megfelelő, hűtött szállításról sem voltam meggyőződve. Előítélet? Igen. Az emberek előítéletesek, én is. Főképp ilyen döntéssel. Ha az egészségedről van szó inkább vagy előítéletes, bárki bármit gondol. (Ha már itt tartunk nagyon sok kelet-európai termékre, főképp élelmiszerre ‘Made in EU’ van ráírva, mert különben az előítélet mentességet hirdetők nem fogják azt megvenni.)