//Mit akar Kijev a „krími platformmal”?
„Kijevnek esze ágában sincs teljesíteni az ENSZ BT határozatával is megerősített minszki megállapodást” #moszkvater

Mit akar Kijev a „krími platformmal”?

MEGOSZTÁS

Az ukrán hatalom olyan nemzetközi koalíció létrehozását tűzte ki célul, amely napirenden tartja a krími kérdést, és diplomáciai eszközökkel segíti a félsziget visszaszerzését. A kezdeményezés megpróbálja felülírni a minszki megállapodást vagy a normandiai keretek, így nem a válság megoldását, sokkal inkább a konfliktus élezését szolgálja. Érdekes kérdés, kik állnak majd a „krími platform” nevű kezdeményezés mögé? Abban ugyanis mindenki  egyetért, hogy a Krím visszaszerzésére belátható időn belül aligha lesz esélye Ukrajnának.

„Kijevnek esze ágában sincs teljesíteni az ENSZ BT határozatával is megerősített minszki megállapodást” #moszkvater
„Kijevnek esze ágában sincs teljesíteni az ENSZ BT határozatával is megerősített minszki megállapodást”
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Polegenko/Sputnik

Az ukrán hatalom még 2020 végén „krími platform” néven új nemzetközi kezdeményezéssel állt elő. Ennek az elképzelésnek azonban nem sok értelme van, hiszen a Krím Oroszországhoz csatlakozása óta semmilyen érdemi elmozdulás nincs a történtek nemzetközi megítélésében. Így nem nagyon van mire alapozni ezt a koalíciót. A „platform” elképzelései között sem hangzott el eddig semmi újdonság.

„Jogosan merül hát fel a kérdés, mit akar ezzel az egésszel Kijev?”

Úgy tűnik, az ukrán hatalom nagyon jól látja, hogy a nemzetközi közösség a Krím hovatartozását illetően lassan, de biztosan megbarátkozik a realitásokkal, ezért aztán Kijev minden erővel napirenden akarja tartani a kérdést, és minél több országot be akar vonni egy oroszellenes kampányba. Az új kezdeményezés egyúttal erősíteni hivatott Ukrajnának, mint az agresszió áldozatának az imázsát, és mint a háborús retorika felpörgetésével mindig, most is el akarja terelni a figyelmet a már a nemzetközi színtéren is észlelt reális problémákról.

„Mindenek előtt arról, hogy Kijevnek esze ágában sincs teljesíteni az ENSZ BT határozatával is megerősített minszki megállapodást”

Egyre nehezebb azonban eltitkolni a külvilág elől azt a tényt, hogy az ukrán hatalom nem a politikai megállapodásban érdekelt, hanem a külső legitimációban, és a geopolitikai céljait az ukrán nép kárára megoldani próbáló Nyugat gazdasági támogatásában. A lakosság jelentős csoportjai közben nem értenek egyet az erőszakos és agresszív ukránosítással. A totalitárius módszerekkel, az elmúlt években politikai gyilkosságok sorát elkövető militáns neonáci csoportok felhasználásával. Ilyen jellegű nyomás nehezedik manapság a kárpátaljai magyar kisebbségre.

„Kijev kezdeményezése különösen cinikus a félszigetet a víz, a villanyáram, az élelmiszer eljuttatását magában foglaló blokáddal jellemezhető politika fényében. S akkor, amikor az ukrán titkosszolgálatok időről-időre olyan diverzáns akciókat készítenek elő, amelyekért Joe Biden még alelnökként számon kérte az akkori elnök Petro Porosenkót”

S érthetetlen ez a kezdeményezés annak fényében is, hogy az ukrán politikusok máig a Krímben lévő polgári és katonai objektumok megtámadására hívnak fel. Azok a nemzetközi megfigyelők, akik tisztában vannak az Ukrajnában történtek hátterével és összefüggéseivel, és nem a CNN-ből tájékozódnak, megértik, hogy a Krím lakossága történelmi értelemben sokkal inkább Oroszországhoz, semmint Ukrajnához kötődik.

„Kijevnek a nemzeti kisebbségekkel szembeni egyre agresszívebb politikája ahhoz vezetett, hogy a 2014-es kijevi puccs pillanatában a krímiek inkább elszakadtak az egyre nacionalistább fordulatot vevő Ukrajnától”

Az elszakadást népszavazással erősítették meg. A nemzetközi közösség azonban az ENSZ alapokmányával is szembemenve a népek önrendelkezési jogának érvényesítésénél fontosabbnak tartja a határok sérthetetlenségének elvét. Arról nem is beszélve, hogy a Krím Oroszországhoz tartozásának elutasítása nem jelentheti Kijev nemzeti kisebbségeket elnyomó politikájának a támogatását. Mint ahogy azt sem, hogy a nevüket adják olyan, a minszki megállapodást vagy a normandiai kereteket felülírni szándékozó provokatív kezdeményezésekhez, mint az úgynevezett krími platform.

„Az úgynevezett krími platform tavaszra tervezett csúcstalálkozóján minden bizonnyal az Oroszország feltartóztatásában érdekelt országok vesznek részt. Illetve azok, a kormányok, amelyek mindig szófogadóan teljesítik Washington kívánságait”

A nyugati partnerek jó eséllyel e kérdésben (is) nyomás alá helyezik Magyarországot.  Budapestről nézve azonban Kijev kezdeményezése kimondottan kétségesnek látszik a kárpátaljai magyar kisebbséggel szembeni elnyomó ukrán politika fényében. A magyar kormánynak ismét választania kell, hogy kitart a kárpátaljai magyarok érdekeinek immár három éve következetes védelme mellett, avagy ilyen lényegében értelmetlen csúcstalálkozókkal legitimálja a cinikus és a kisebbségi jogokat folyamatosan semmibe vevő ukrán politikát.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.