„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Oroszország sosem kezdeményezte az erő alkalmazását, szükség esetén azonban mindent megtesz védelme érdekében”
Fotó:EUROPRESS/Kristina Kormilitsyna/POOL/AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos módon beszédet mondott a Valdaj Klub előtt, amelynek fő tézisei a következők voltak:
– A korábbi világrend visszavonhatatlanul véget ért. Az egypólusú modelltől egy többpólusú rendszer felé haladunk, egy igazságosabb, nem gyarmati rendszer felé, a globális átalakulás azonban hosszúnak és fájdalmas ígérkezik.
– Az új világrend alakításáért küzdelem zajlik, amelynek lényege azonban nem is annyira a hatalomért folytatott harc, mint azon elvek összecsapása, amely a nemzetek egymás közti kapcsolatát alakítani fogják a jövőben.
– A jövőben semmiféle hegemóniáról nem lehet szó.
„A hegemón szemlélet szóba sem jöhet a formálódó új nemzetközi környezetben”
– fejtette ki az orosz elnök. A Nyugat a világrendszer egyik legfontosabb eleme, ám az új világrendben senki sem uralkodhat a másik fölött. „A Nyugat hatalmas emberi, szellemi, kulturális és anyagi erőforrásokat halmozott fel, amelyek révén sikeresen fejlődhet, a világrendszer egyik legfontosabb eleme maradhat. De egy a sok közül, egyenrangú félként az aktívan fejlődő államokkal és ország csoportokkal” – fogalmazott. „Oroszország sohasem ellenségként tekintett a nyugati civilizációra. Sohasem vallotta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Senkit sem akarunk kioktatni, sem meghatározni gondolkodásmódját. Egy új világrendszer lép a kreativitás színpadjára, összhangban a jövő kihívásaival. Ehhez mindenkinek érdeke fűződik, különös tekintettel a Nyugatra” – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg a globális kisebbség küzd saját hegemóniájának a megőrzéséért.
„Oroszország nem tekinti ellenségnek a nyugati civilizációt”
– Minden országnak joga van megválasztani saját politikai berendezkedését, nem lehet egyetlen világnézet, amit mindenkire rákényszerítenek. A formálódó új világban az orosz elképzelések szerint az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös tisztelet viszonyai érvényesülnek, ahol a nagy országok nem arra törekednek, hogy megmondják a kis országoknak, hogyan éljenek, nem erőltetik rá normáikat másokra, a kicsik pedig nem tűrik el, hogy bárki is beavatkozzon a belügyeikbe.
„A jövő világa nem annyira policentrikus, mint polifónikus lesz”
– A NATO mai működése anakronizmus. Putyin szükségesnek tartotta Oroszország és Európa kiegyezését egy új eurázsiai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtéséért, amelyhez mindenekelőtt helyre kell állítani a bizalmat egymás iránt. Nyugaton megint elkezdtek beszélni a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő közös biztonsági rendszerről. Újból olvasgatják Charles de Gaulle erre vonatkozó elképzeléseit. „Ha kollégáink úgy döntenek, hogy valamikor visszatérnek majd ehhez az elképzeléshez, ennek a lényegét megtalálhatják az EBESZ dokumentumaiban, hiszen az áll bennük, hogy egy nemzet biztonsága nem érvényesíthető más nemzetek biztonságának kárára” – fogalmazott Putyin.
– A BRICS a konstruktív együttműködés jó példája
– A gazdaság és a biztonság területén továbbra is neokoloniális maradt a nemzetközi politika. Ma a legveszélyesebb az önteltség, ez azonban Oroszországra nem jellemző.
„A nyugati országok Ukrajnát használják fel arra, hogy megszabaduljanak az oroszoktól. Oroszország sosem kezdeményezte az erő alkalmazását, szükség esetén azonban mindent megtesz védelme érdekében”
Az orosz elnök hangsúlyozta, Oroszország kész azonnal tárgyalásokat kezdeni a háború lezárásáról, amennyiben Ukrajna kivonja csapatait a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság (Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéje), valamint Zaporizzsja és Herszon megye általa ellenőrzött területeiről. Kérdésre válaszolva Putyin a békemegállapodás kapcsán vázolta Oroszország követeléseit. Így Ukrajna semleges, blokkon kívüli és atomfegyvermentes státuszát, demilitarizációját és „nácitlanítását”, az orosznyelvű lakosság jogainak helyreállítását, a Krím, Szevasztopol, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja Oroszország részeként történő elismerését. A fentiek nemzetközi szinten történő rögzítését, amely magában foglalja a szankciók feloldását is. Kijev első reakciói egyébként természetesen elutasítóak voltak Moszkva ajánlatára.
– Oroszország létezése a világ sikeres fejlődésének kulcsa, jelenleg pedig nemcsak saját szuverenitásáért és jogaiért küzd, de a világ országainak többségének szuverenitásáért és jogaiért is.
„Többször is hangsúlyozta a nyitottság, valamint a békés és kölcsönösen előnyös együttműködés fontosságát, felszólalt a mesterséges akadályok ellen a gazdaságban”
Összességében a beszéd illeszkedik a kazanyi BRICS-csúcs hangulatához, amely szintén egy alternatív vagy megreformált globalizáció programjának alapjait fektette le. Figyelemre méltó, hogy Putyin a Valdajon gratulált megválasztása alkalmából Donald Trumpnak, és figyelemre méltónak nevezte az ukrajnai krízis lezárásával kapcsolatos kijelentéseit. Többször is kijelentette, nyitott arra, hogy reagáljon az amerikai elnök megkeresésére, ha arra sor kerül.
„Vlagyimir Putyin hangneme kimondottan békülékeny volt, ám ahogy az orosz elnök maga is fogalmazott, a labda az amerikai térfélen van”
Putyin konkrét üzenetet is küldött Trumpnak. Mint fogalmazott, amennyiben az Egyesült Államok a Kínával és Oroszországgal szembeni kettős feltartóztatás politikája helyett a háromoldalú együttműködés politikájára térne át, azzal mindenki nyerne, vesztesek nem lennének.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
