Megbukott az EU közös gázbeszerzése

A kereslet mindössze két százalékát elégítette ki az Európai Unió közös gázvásárlási projektje. Az AggregateEU névre keresztelt mechanizmus a jelek szerint teljesen hidegen hagyta az energiavállalatokat. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.

Makronóm Intézet

„Ursula von der Leyen kedvét azonban nem lehet elvenni. Az Európai Bizottság elnöke szerint a közös beszerzés igazi sikertörténet, így ígéretet tett arra, hogy hamarosan kezdődő új mandátuma alatt még több árucikkre terjeszti ki a modellt”
Fotó:EUROPRESS/FREDERICK FLORIN/AFP

Finoman szólva is kínos eredménnyel járt az Európai Unió közös földgázvásárlási projektje. Az AggregateEU fantázianéven elindított közös gázplatform az unió keresletének csak elenyésző töredékét, mindössze két százalékát elégítette ki. No nem azért, mert nem tudott volna többet, hanem azért, mert mindössze ennyi volt az érdeklődés az energiavállalatok részéről.

„A gondolat az Európai Bizottságban a Covid-járvány idején elindított közös vakcinabeszerzésből származott”

Az egyébként botrányos körülmények között lebonyolított, és Ursula von der Leyen szégyenlistájának első helyén álló folyamat akkor lehetővé tette, hogy az uniós piac kihasználja a méreteit, és a közös vásárlás révén olcsóbban szerezzen be oltóanyagot. Ami azonban ott a muszájból, és az Európai Bizottság elnökének máig tisztázatlan magánakcióival működött, az keményen elhasalt a közös földgázvásárlás esetében.

„Az AggregateEU-t az ukrajnai háború miatt berobbant energiaválságban indították el, hogy – az Európai Bizottság szándékai szerint – a tagállamok összehangolt módon, és időben tudják feltölteni a gáztározóikat, kihasználva a kollektív vásárlóerőt alacsonyabb árakra bírják rá a globális gázkereskedőket”

Az Európai Bizottság minden tagállamnak előírta, hogy energiavállalatai legalább a gáztározó-kapacitások 15 százalékának megfelelő megrendelést adjanak le, ugyanakkor a tényleges vásárlás önkéntes maradt. Így fordulhatott elő, hogy a megrendelésekből nem volt hiány, a lebonyolított üzletekből már annál inkább. A Financial Times információi alapján míg a tagállamok összességében 43 milliárd köbméternyi gázra jelentettek be igényt a közös beszerzés révén, a valóságban alig 1 milliárd köbméter gázt vásároltak meg ténylegesen.

A kínos eredmény felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a közös beszerzés nem éppen a legjobban működő mechanizmus. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy az Európai Bizottság folyamatos vitában áll a tagállamokkal a védelmi képességek erősítése kapcsán, ahol ugyanezt akarja erőltetni, eddig a legcsekélyebb sikerrel.

„Ursula von der Leyen kedvét azonban nem lehet elvenni. Az Európai Bizottság elnöke szerint a közös beszerzés igazi sikertörténet, így ígéretet tett arra, hogy hamarosan kezdődő új mandátuma alatt még több árucikkre terjeszti ki a modellt”

„Ki kell használnunk piacunk erejét és méretét az ellátás biztosítására. Ezért javasolni fogom az aggregált mechanizmusunk kiterjesztését, hogy a gázon túl magába foglalja a hidrogént és a kritikus nyersanyagokat is” – mondta még júliusban, pedig akkor már ismerte a valós mutatókat.

Az érdeklődő energiavállalatok úgy vélekedtek, hogy a platform kapcsolati tőkeépítésre igen, másra viszont nem nagyon volt jó, vagyis eredeti célját, a közös vásárlóerőtől remélt árleszorító hatást egyáltalán nem érte el. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik energiavállalat vezetője szerint a válság idején a piac éppen úgy működött, ahogy működnie kell egy krízis alatt, a gáz is oda került, ahol szükség volt rá, az AggregateEU platform tehát gyakorlatilag okafogyottá vált. Az Európai Számvevőszék júniusi értékelésében pedig a megkötött szerződések hiányára hivatkozva gyakorlatilag értékelni sem tudta a közös gázbeszerzés pénzügyi vonatkozásait. Mint írták, nem lehet meghatározni a platform hozzáadott értékét a gázpiachoz, és olyan hiányokat sem tudtak azonosítani, amelyet az AggregateEU segítségével kezeltek volna.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint a platform „Európa kollektív piaci súlyát a versenyképesebb árak elérése érdekében hasznosította”, a cégek pedig igenis „nagy érdeklődést” tanúsítottak iránta. Eddig a mondatig teljesen igaz lehet a történet.

Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos

(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)

♦

Az amerikai LNG cserben hagyta Európát. Hiába a nagy szavak. Európát meggyőzték, hogy szabaduljon az orosz gáztól, majd az amerikai (sokkal drágább) cseppfolyós gázzal függetlenedhet az öreg kontinens. Idén már jóval kevesebb LNG érkezett az Egyesült Államokból, mivel az ázsiai piacok magasabb árai, és a rövidebb utak nagyobb csábítást jelentenek. Az Egyesült Államok júliusban az előző havihoz képest 18 százalékkal mérsékelte az EU-ba irányuló szállításait, az előző év júliusához képest pedig egyharmadával. Az EU-ba irányuló LNG-exportból származó amerikai bevételek júliusban 2021 novembere óta a legalacsonyabb szintre estek. A tengerentúlról érkező LNG részesedése az európai piacon a 2023-as 51,6 százalékról 2024-re 44,1 százalékra csökkent. Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy több LNG-t szállít Ázsiába, ahol a részesedése 36 százalékra emelkedett. Így nincs más megoldás, mint újra az orosz gázhoz folyamodni, így 13,3-ról 18,6 százalékra nőtt az orosz LNG részesedése az Európai Unió piacán. (Matus Tibor)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com