//Meddig tart a harvardi bolgárok ámokfutása?
„A legfőbb ok, amiért lélegeztető gépen tartják a Petkov-kormányt, a bolgár vétó kérdése, amely történelmi viták miatt akadályozza a Szkopje és Brüsszel közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését” #moszkvater

Meddig tart a harvardi bolgárok ámokfutása?

MEGOSZTÁS

Meddig tud fennmaradni a 150 napja regnáló bolgár szivárvány koalíció? A legfőbb kérdés nem az, hogy meg fog-e bukni a kormány, hanem az, hogy mikor és meddig tud a Petkov-kormány ellenállni az egyszerre jelentkező külső és belső nyomásnak. A kormányra egyszerre nehezedik az ukrajnai fegyverszállítás és az észak-macedón kérdés, a belső koalíciós feszültségek, és a már nyílt háborúvá fajult ellentét az államelnökkel.

„A legfőbb ok, amiért lélegeztető gépen tartják a Petkov-kormányt, a bolgár vétó kérdése, amely történelmi viták miatt akadályozza a Szkopje és Brüsszel közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését” #moszkvater
„A legfőbb ok, amiért lélegeztető gépen tartják a Petkov-kormányt, a bolgár vétó kérdése, amely történelmi viták miatt akadályozza a Szkopje és Brüsszel közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését”
Fotó:EUROPRESS/Ludovic MARIN/AFP

A múlt héten tárgyalt a bolgár parlament az Ukrajnának nyújtott fegyveres segélyekről. Washington, Brüsszel és Kijev pedig szembesült azzal a lehetőséggel, hogy a bolgár szocialisták – betartva ígéretüket – kiléphetnek a kormányzó koalícióból, amennyiben a parlamenti döntés eredményeképpen Bulgária fegyvereket szállítana Ukrajnába. A helyzetet bonyolította, hogy hasonló, de ellentétes tartalmú ultimátumot intézett a másik koalíciós partner, a Demokratikus Bulgária is. Ők azzal fenyegettek, hogy amennyiben a parlament elutasítja az ukrajnai fegyverszállításokat, akkor a pártjuk nem látná értelmét a kormányban maradásnak.

„Időközben napvilágra került, hogy Bulgária nem hivatalosan harmadik fél közvetítésével Lengyelországon át már régóta fegyvereket küld Ukrajnába”

A liberálisok nem kockáztathatták meg, hogy a Petkov-kormány bukása esetén Rumen Radev államfő újra ügyvivő kormányt nevezne ki, amivel kiszámíthatatlanná válna a bolgár külpolitika, és egy újabb választás révén esetleg oroszbarát erők kerülhetnek hatalomra. Egy kormányváltás esetén veszélybe került volna Petkovék legfőbb küldetése, hogy feloldják a vétót Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt.

Egy nappal a parlamenti ülés kezdése előtt Kiril Petkov kormányfő hosszasan egyeztetett az ukrán államfővel. Kijev állítólag levelet küldött a bolgár parlamentnek, amelyben Ukrajna Bulgáriától csak segítséget kért az orosz-ukrán háborúban megsérült katonai felszerelések javításában. Ezzel megmenekült a kormány koalíció, márpedig a fegyverszállítások megszavazásához lett volna elegendő többség a parlamentben Az ukrajnai Herszonban született Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártjának bolgár elnöke szerint a koalíció színházi rituálét játszott az Országgyűlésben, mindegyik párt kivette a maga osztalékát az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjából.

„Utólag kiderült, hogy az ominózus levelet nem is Zelenszkíj, hanem a szófiai ukrán nagykövet maga írta. Felmerül a kérdés, vajon kinek a megbízásából írta, és kinek az aláírása szerepelhetett rajta”

A másik nagy erőpróba a bolgár kormány számára az orosz-ukrán háború miatt kirobbant energiaválság problémája. Mivel Bulgária nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért, április 27-től a Gazprom felfüggesztette a szállításokat Bulgáriába. Most ugyanazt az orosz gázt a bolgárok görög közvetítéssel fogják vásárolni, akár 30-40 százalékkal drágábban. Nyilvánvaló, hogy a közvetítői jutalékok offshore cégeken keresztül egyesek zsebében landolnak. Közben idén júniusra elkészülhet régóta ígért Bulgária és Görögország közötti földgázvezeték, amely megkönnyítheti, a dél- és kelet-európai országok közötti az energiahordozó kereskedelmét.

„Az orosz kőolajszállítással más a helyzet. Bulgária más európai uniós tagországokhoz hasonlóan ideiglenesen felmentést kér az Európai Bizottság javaslata alapján az orosz kőolajra kivetendő EU-embargó alól”

Nagy valószínűséggel Bulgária – Magyarország, Szlovákia és Csehország mellett – a negyedik ország, amely biztosan ellenzi a legújabb terveket. Egyelőre azonban az EU elutasítja a bolgár kérést. Miért kér Bulgária kivételt az orosz olajembargó alól? A válasz a jutalékokban van! A gázzal ellentétben az olajban nem vehetnek részt közvetítők. A Lukoil magánvállalkozás, nem tud főnököt felvenni, és havonta több tízmilliós jutalékot kifizetni. Ezért ebben az olajhelyzetben a kormány nem “héjaként”, hanem brojlerként viselkedik- teszi fel és válaszolja meg a kérdést Deljan Dobrev az ellenzéki GERB parlamenti képviselője.

A napokban Kiril Petkov miniszterelnök munkalátogatást tesz az Egyesült Államokban. Május 9-én és 10-én részt vesz a müncheni biztonsági konferencia vezetőinek csúcstalálkozóján, az egyik legfontosabb külpolitikai és biztonsági nemzetközi fórumon, amely a gáz- és inflációs problémák összehangolt megoldását célozza nemzetközi partnerekkel való szorosabb együttműködés révén.

„A legfőbb ok, amiért lélegeztető gépen tartják a Petkov-kormányt, a bolgár vétó kérdése, amely történelmi viták miatt akadályozza a Szkopje és Brüsszel közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését”

A Petkov-kabinet látszólag tartja magát a bolgár parlamentnek a vétó fenntartásáról hozott korábbi határozatához, de a háttérben azon mesterkedik, hogyan tud eleget tenni eredeti küldetésének,s hogyan lehetne feloldani a bolgár vétót még a június végén lejáró francia elnökség ideje alatt. Ehhez ki kell játszania a parlamenti pártok többségét, át kell erőszakolnia a lakosság túlnyomó többségének az akaratán, sőt maga Rumen Radev államfő ellenkezésével is számolnia kell.

Történelmi felelősség terheli Radev elnököt, amiért a Bojkov Boriszov volt kormányfő elleni külön háborújában összefogott a liberálisokkal, és hatalomra segítette a Petkov-Vaszilev harvardi duót, akiktől most már szívesen szabadulna, mert őrá égtek.

„Csak azt tudom mondani, bár több ilyen miniszterünk lenne, mint Kiril Petkov, és akkor Bulgária másképpen nézne ki”- mondta Rumen Radev államfő 2021. októberében, a választási kampány idején.

„Ma Radev politikai sarlatánoknak nevezi a harvardi Petkov-Vaszilev duót, akik háborúba akarják rángatni Bulgáriát”

Vaszilevék pedig válaszul szégyenletesnek nevezték Radev Ukrajnával kapcsolatos semleges álláspontját. Politológusuk egybehangzó véleménye szerint, ha nem az Észak-Macedóniával kapcsolatos bolgár vétó feloldása, akkor maga Radev államfő fog véget vetni a harvardi kabinet ámokfutásának.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.