//Az oroszok a harmadik vakcinát tesztelik
A moszkvai metróban hőérzékelővel felszerelt kamerákkal is szűrik az utazókat #moszkvater

Az oroszok a harmadik vakcinát tesztelik

MEGOSZTÁS

Az oroszok a rájuk leselkedő veszélyek közül a leginkább attól tartanak, hogy elkapják a koronavírust, újra karanténban kell élniük, és tovább gyengül a rubel. A félelem megalapozott. A járvány második hulláma ugyanis Oroszországban is keményebbnek ígérkezik az elsőnél. Az igazolt fertőzések napi növekedése már 11 ezer felett van, ez pedig már a májusi csúcsot ostromolja, a halottak száma meghaladja a 200-at.

A moszkvai metróban hőérzékelővel felszerelt kamerákkal is szűrik az utazókat #moszkvater
A moszkvai metróban hőérzékelővel felszerelt kamerákkal is szűrik az utazókat
Fotó:EUROPRESS/Alexey Maishev/Sputnik

A legsúlyosabb a helyzet Moszkvában, ahol naponta 3-4 ezren betegednek meg. A járvány terjedését mutatja, hogy az elmúlt héten 13 százalékkal többen kerültek kórházba, mint az azt megelőző hét napban. Egyre többen kerülnek lélegeztető gépre is, a csak a fővárosban jelenleg 264 beteget lélegeztetnek mesterségesen. A csaknem 150 milliós lakosságú Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott koronavírus-fertőzöttek számát tekintve az Egyesült Államok (7 458 549), India (6 685 082) és Brazília (4 927 082) után. A lakosság arányában kivetítve azonban mind a fertőzések, mind pedig a halálozás tekintetében ennél lényegesen jobban áll Oroszország.

„A szakértők szerint az elkövetkező 2-3 hétben a fertőzések száma tovább növekszik, ezután stabilizálódhat a helyzet, és január végéig lassan csökkenhet. A vírus azonban nem tűnik el, azzal együtt kell élni”

Moszkvában a dolgozók egy részét távmunkára irányították, az általános és középiskolákban pedig kéthetes, október 5-től 18-ig tartó szünetet rendeltek el. Az óvodák a korábbi munkarendnek megfelelően dolgoznak majd. Két hétre felfüggesztették a szabadidős és kiegészítő oktatási gyermekintézmények látogathatóságát is. A moszkvai filmszínházaknak az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) azt javasolta, hogy negyedóránként ellenőrizzék a termeket és vezettessék ki a maszkot nem viselő nézőket.

„A tavaszihoz hasonló karantén bevezetését azonban Oroszországban sem tervezik”

Mint ahogy a határok teljes lezárását sem. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gazdaság ne álljon le. A tavaszihoz hasonló szigorú intézkedések elkerülése egyben azt is jelenti, hogy a szociális segélyeket és a nem dolgozókat sem fizeti az állam.

Közben azonban a hh.ru Izvesztyija számára készített felmérése szerint a munkaadók 22 százaléka leépítéssel számol 2020 végére. Ami logikusnak is tűnik, figyelembe véve, hogy egész szektorok kerültek a padlóra. Emellett minden tizedik gazdálkodó szervezet fizetéscsökkentést tervez. A járvány kezdete óta már a cégek 47 százaléka csökkentette a béreket. A Roszsztat adatai alapján a munkanélküliség jelenleg 6,4 százalékos. A legmagasabb Ingusföldön (30,7 százalék), Tuvában (22,3 százalék) és Csecsenföldön (21,7 százalék). Nem meglepő tehát, hogy az oroszok 48 százaléka kiegészítő munkát keres. Leginkább futárként, őrző-védőként és bolti eladóként van erre lehetőség.

„A COVID-19 elleni stratégiát a sem béke, sem pedig háború állapottal lehetne leírni. Ez a hozzáállás egyben a szociális állam búcsúját is jelenti. Leegyszerűsítve, azt szép lassan a szociáldarwinizmus váltja fel, tehát az erősebbek élnek túl”

Közben megkezdődött a Gamaleja Intézet által kifejlesztett első orosz vakcina tömeggyártása. A Szputnyik-V oltóanyag első teszttételeit az összes orosz régió és Belarusz is megkapta, Moszkvában pedig már több mint 6000 embert beoltottak vele. A harmadik szakasz várhatóan jövő nyáron fejeződik be, az oltóanyag gyerekeken való tesztelése csak ezt követően kezdődhet el. Dolgoznak a vakcina rákbetegeken és terhes nőkön való kipróbálásának eljárásán is.

„A novoszibirszki Vektor kutatóközpont által kifejlesztett második orosz vakcinát várhatóan két-három hét múlva fogják bejegyezni”

Az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) szerint ezt követően kezdődik meg a 60 évesnél idősebb és krónikus beteg önkéntesek bevonása a féléves immunitást adó oltóanyag kipróbálásába. A peptid antigén alapú vakcina gyártásának kezdete novemberre várható.

„De engedélyezték már a harmadik vakcina tesztelését Oroszországban”

Ezt a moszkvai Mihail Csumakov Immunbiológiai Készítmények Kutatásának és Kidolgozásának Szövetségi Tudományos Központja fejlesztett ki. Ezt a vakcinát háromezer önkéntesen Kirovban, Szentpéterváron és Novoszibirszkben fogják kipróbálni, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a nemzetközi szabályozók előírásaival összhangban.

„Oroszország részt veszt a kínai CanSino Biologics és a pekingi biológiai és katonai orvostudományi intézet által kifejlesztett Ad5-nCoV vakcina tesztelésének harmadik szakaszában is”

A Petrovax orosz gyógyszergyár bejelentette az önkéntesek első csoportjának beoltását, valamint azt is, hogy az érintettek jól vannak. Mint az MTI jelentette, az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca által kifejlesztett vakcina tesztelését a felmerült problémák miatt még a kísérlet részvevőinek beoltása előtt felfüggesztették a szentpétervári influenzakutató Szmarogyincev Intézetben. A kísérletet akkor más országokban is leállították.

„Az orosz gyógyszeripar a tervek szerint februárra fogja csúcsra járatni vakcinagyártó kapacitását. Az egészségügyi miniszter szerint októberben 500 ezer, az év végére pedig 2-3 millió adagot fognak gyártani”

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.