//Lengyelország irányítja Európa válaszát?
Szolidaritási demonstráció Ukrajna mellett Prágában, 2022. márciusában #moszkvater

Lengyelország irányítja Európa válaszát?

MEGOSZTÁS

Vigyázó szemetek Varsóra vessétek! Mi most ezt tesszük. Mert tetszik, nem tetszik, Lengyelországra manapság figyelni kell. Még akkor is, ha Varsónak a jövő Európájáról alkotott képe a létező narratívák közül jelenleg a legtávolabb áll a magyar elképzelésektől. A lengyelek Amerika meghosszabbított kezeként komoly hatással van Európa Ukrajna-politikájára, ezzel a kontinens jövőjének alakulására. Közben persze az amerikai hullámra felülve próbálják kiteljesíteni középhatalmi álmaikat. Hogy ez jó-e Európának, azt döntse el mindenki maga. Szerintünk nem igazán. S akkor udvariasan fogalmaztunk. Ehhez, a lengyel gondolkodás megértéséhez nyújtunk segítséget a lengyel érintettségű idei külpolitikai hírek között tallózva, a lengyel geopolitikai mozgások követésével.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Szolidaritási demonstráció Ukrajna mellett Prágában, 2022. márciusában #moszkvater
Szolidaritási demonstráció Ukrajna mellett Prágában, 2022. márciusában
Fotó:EUROPRESS/Michal Cizek/AFP

Románia és a Baltikum az új barátok

  1. április 14.

Ha Ukrajna vereséget szenved az Oroszországgal vívott háborúban, Kína úgy dönthet, hogy röviddel ezután megszállja Tajvant – mondta a lengyel miniszterelnök csütörtököna Guardian közlése szerint. „Isten ments, ha Ukrajna elbukik, ha Ukrajnát meghódítják, másnap Kína megtámadhatja Tajvant” – jelentette ki a Reuters szerint Mateusz Morawiecki az Atlanti Tanács washingtoni rendezvényén tartott beszédében. Sokat változott a kapcsolatunk Magyarországgal Ukrajnával és Oroszországgal szembeni álláspontja miatt – idézi a lengyel miniszterelnököt a Mandiner. Lengyelország egykor szoros kapcsolata Magyarországgal sokat változott Budapest Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön. Azt mondta: „Magyarország helyett nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a Baltikummal, ezért mondtam, hogy a kelet-európai országoknak, kivéve Magyarországot, ugyanaz a véleményük arról, hogy mi folyik Ukrajnában”.

Klaus Johannis: Lengyelország Románia kulcsfontosságú stratégiai partnere

  1. március 28.

„Lengyelország közeli és régi barátja, kulcsfontosságú stratégiai partnere és megbízható szövetségese Romániának. Szilárd közös stratégiai és biztonsági érdekeink vannak, amelyeket a jelenlegi rendkívüli feszült regionális biztonsági helyzet is megerősít” – mondta Klaus Johannis, Románia államelnöke a hivatalos romániai látogatáson Bukarestben tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel való megbeszélése után. Amint arról az Agerpres hírügynökség tudósított, Johannis azt is kijelentette, hogy a két ország célja, hogy a szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági együttműködéssel párosítsák, tekintve, hogy Lengyelország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban: 2022-ben a kétoldalú kereskedelem volumene rekordszintet ért el, közel 11 milliárd euróra rúgott. A román államfő egyetértett a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy meg kell erősíteni a kétoldalú együttműködést az Európai Unión és a NATO-n belül is Ukrajna teljeskörű támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan abban is megegyeztek, hogy fokozzák a régióban uralkodó konfliktushelyzet hatásainak leginkább kitett partnerországok, legfőképpen a Moldovai Köztársaság támogatását. Johannis azt is leszögezte, hogy Románia nagyra értékeli Lengyelország aktív támogatását a schengeni csatlakozása ügyében – írta az Agerpres. A megbeszélést követően Morawiecki a sajtó előtt kijelentette, hogy Románia és Lengyelország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének két tartóoszlopa Európának ebben a térségében. Az Agerpres szerint a lengyel kormányfő a következőképpen fogalmazott: „Lengyelország és Románia az Egyesült Államok legközelebbi szövetségese. Talán még Litvánia tartozik azon kevés országhoz, amelyek annyira Amerika-pártiak, mint Lengyelország és Románia. Európának ebben a részében mi vagyunk az Észak-atlanti Szerződés tartóoszlopai, és ez a katonai együttműködés megszilárdítása révén valósul meg”. Hozzátette: a két ország közötti együttműködés elmélyülésének a jelei a hadseregek modernizálását szolgáló közös beszerzések és a közös hadgyakorlatok. A két ország közötti kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint a román katonák jelenléte Lengyelországban, illetve a lengyel katonák jelenléte Romániában.

Román-lengyel kormányközi konzultáció Bukarestben

  1. március 28.

Bukarestben román-lengyel (hivatalos nevén) kormányközi konzultációt tartottak Mateusz Morawiecki lengyel és Nicolae Ciucă román miniszterelnök vezetésével – jelentette a PAP hírügynökség. Az eseményről beszámoló Agerpres román hírügynökség idézte a közös sajtótájékoztatón Ciucă kormányfő által mondottakat: „A román és a lengyel kormány együttes ülése alkalmat adott arra, hogy a két fél megerősítse a korábbi találkozókon elfogadott 2022-2026-os cselekvési tervet, valamint hogy az egyes minisztériumok szintjén új célkitűzéseket és cselekvési irányokat határozzanak meg olyan területeken, mint a kutatás, a digitalizáció, a kis- és középvállalkozások, a demográfia alakulása, az ifjúság, a sport, a védelem és a közlekedés”. Ciucă azt hangsúlyozta, hogy „nagyon jók” a két kormány közötti megbeszélések a védelem, a külügyek és a szállítási infrastruktúra-fejlesztés terén. Közölte, hogy felmerült a Via Carpathia és a Rail-2-Sea kiépítése, amely révén megvalósulhat a constanțai és a gdański kikötő összekapcsolása. Ez nemcsak Románia és Lengyelország, hanem Magyarország, Szlovákia és Bulgária számára is előnyös lenne, és Ukrajnának is segítséget jelentene – tette hozzá.

Morawiecki: Lengyelország és Románia természetes szövetségesek az EU-ban

  1. március 28.

A lengyel-román kormányközi konzultációt követő, Nicolae Ciucă román kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón Bukarestben Mateusz Morawiecki miniszterelnök a védelmi együttműködésre irányuló kérdést megválaszolva elmondta: a hadi eszközök közös beszerzése, kiképzés, hardware karbantartás és Ukrajna számára fegyverek beszerzése terén egyaránt kooperálnak – jelentette a PAP. A lengyel hírügynökség arról is tudósított, hogy Ciucă elmondása szerint tárgyaltak a két ország hadiipari potenciáljának a fokozásáról, annak érdekében, hogy biztosítsák az ellátást a felszerelésekből és munícióból, ami „jelenleg prioritás”. Morawiecki kiegészítésképpen hozzátette: a két országot tavaly „összekapcsolta három közös cél: az Oroszországtól való energiafüggetlenség, Ukrajna támogatása és a haderő modernizálása. (…) Hasonló tapasztalataink révén egyértelműen hallattuk a hangunkat az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és az egész világon”. Mindezek alapján a lengyel miniszterelnök kijelentette: Lengyelország és Románia „természetes szövetségesek az Európai Unióban”. Hangsúlyozta továbbá a lengyel vezetésű Három Tenger Kezdeményezés szerepét az infrastruktúra, az energia és az üzleti kapcsolatok fejlesztésében a 12 érintett országban.

Morawiecki: új geopolitikai fejezet nyílt

  1. március 23.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta Fumio Kishida japán kormányfőt, aki Kijevből érkezett Varsóba. A tárgyalásukról beszámoló PAP hírügynökség szerint a kétoldalú együttműködés és a beruházások mellett az ukrajnai helyzetről is eszmét cseréltek. Morawiecki arról beszélt, hogy a világban új geopolitikai fejezet nyílt. Rámutatott: Lengyelország és Japán egyaránt megtapasztalta az orosz imperializmust és „túl jól is érti azt”. Kishida kijevi látogatását kommentálva a lengyel kormányfő hangsúlyozta: azt úgy értelmezte, mint a támogatását és elismerését Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, szabadsága és demokráciája védelmének. Hozzátette: a japán miniszterelnök látogatása újabb jele egy új geopolitikai világrendnek, amelyben a békéről és a szabadságról hasonlóan gondolkodó országok szorosan együttműködnek.

Morawiecki heidelbergi előadása az EU és a kontinens jövőjéről

  1. március 22.

„Európa történelmi fordulópontnál” címmel tartott Mateusz Morawiecki miniszterelnök előadást a Heidelbergi Ruprecht-Karl Egyetemen, melyben hangsúlyozta, hogy kontinensünk sokkal súlyosabb helyzetben van, mint a kommunizmus összeomlásakor volt. Annak idején ugyanis a változások békésen mentek végbe, most viszont a világot az orosz agresszió fenyegeti. A The Warsaw Voice multimédia platform által ismertetett beszédben Morawiecki figyelmeztetett: Európa nem szabad, hogy a központosításra koncentráljon, helyette a kibővítésre, a nemzetek sokszínűségének tiszteletére kell, hogy fókuszáljon. Határozottan bírálta az EU azon elképzeléseit, amelyek a föderalizáció és a centralizáció irányába mutatnak. Fontos feltenni a kérdést: melyek azok az értékek, amelyek egyesítik Európát? – mondta. Szerinte az európai identitás nemzeti alapú kell legyen. „Az a próbálkozás, hogy Európában felszámolják a sokszínűséget és egy, a nemzeti identitásának gyökereitől megfosztott új népet hozzanak létre, azt feltételezi, hogy azokat a gyökereket vágjuk el, amelyek éltetnek bennünket. Figyelmeztetek, hogy így könnyen elbukhatunk!” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: csökkenteni kellene azokat a területeket, amelyekben az Európai Uniónak van kompetenciája, akkor talán könnyebb lenne az ügyeket kézben tartani, még akkor is, ha több tagállam lenne, és így demokratikusabb lenne az irányítás. Véleménye szerint ugyanis a nagyobb központosítás több azonos hibát hoz magával. „Hiba volt nem hallgatni azokra az egyes országokból jövő hangokra, amelyek helyesnek bizonyultak Putyin megítélésében. A centralizáció olyanoknak ad hatalmat, mint Gerhard Schröder ex-kancellár, aki Európát függővé tette Oroszországtól és az egész kontinenst egzisztenciális veszélybe sodorta” – mutatott rá Morawiecki. A lengyel miniszterelnök mondanivalóját összegezve négy következtetést vont le: 1. Európa jövője fényes lesz, ha tiszteletben tartja a népek sokféleségét, 2. Európa jövőjét Ukrajna szabadságért folytatott küzdelmének kimenetele alakítja, 3. Európa a nemzetek demokratikus közössége kell legyen, amely az ókori görög, római és keresztény örökségen alapszik, 4. Európának meg kell változnia ahhoz, hogy a világ vezetéséért folyó versenyt megnyerje.

Morawiecki: Az új világrendért folyik a küzdelem

  1. február 7.

„A kommunizmus végetért Oroszországban, de a kolonializmus nem ért véget, Oroszország uralkodni akarása és az, hogy más nemzeteket a hatalmában tartson, nem ért véget, miközben a Nyugat a szabadságért folyó küzdelmet az orosz oligarchákkal megegyezésre változtatta” – így jellemezte a jelenlegi helyzetet Mateusz Morawiecki miniszterelnök azon a varsói konferencián, amely Ukrajna támogatásával foglalkozott, a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium közös szervezésében. A The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint a kormányfő kifejtette: „Gyakran hivatkozunk Európa függésére az orosz nyersanyagoktól (…) valójában azonban Európát Oroszország könnyen elcsábította, nem Putyin és Oroszország démoni képességei következtében, hanem elsősorban azért, mert Európa gyenge. Ezért ma nem elég Európa újjáépítéséről beszélni, ma arra kell gondolnunk, hogy Európát úgy építsük újjá, hogy a béke és biztonság megteremtésének alapjai évtizedekig fenntarthatóak legyenek. (…) Kiderült, hogy az orosz gázszerződések aláírásával Európa a lelkét adta el Oroszországnak. (…) A Nyugat tehát létre kell, hogy hozza a szabad világot, el kell, hogy érje, hogy a háború (Ukrajnában) az orosz imperializmus és az orosz kolonializmus Waterloojává váljon! (…) Ezért amit ma teszünk, azt a képzeletért folyó küzdelemnek is hívhatjuk – egy új világrendért folyó küzdelemnek.”

Duda: Újra kell fogalmazni a geopolitikai kereteket

  1. január 12.

Andrzej Duda köztársasági elnök szokásos újévi találkozóján a külföldi nagykövetekkel és beszédében hangsúlyozta: „Oroszország barbár agressziója Ukrajnával szemben a világot arra kényszeríti, hogy újra fogalmazza a geopolitikai kereteket”. Hozzáfűzte: „Önökkel együtt résztvevői lettünk egy történetnek, amely talán évtizedekre vagy még tovább meghatározza Európa, a Nyugat és az egész világ arculatát. (…) Az elmúlt télen Lengyelország stratégiai döntést hozott. Ukrajna Oroszország által történt fenyegetése közepette elhatároztuk, hogy nem leszünk semlegesek, nem nézzük tétlenül az agressziót. Én és munkatársaim két elvet fogadtunk el. Az első: azt hisszük, hogy Ukrajna képes hatékonyan szembe szállni Oroszországgal, ha fegyvereket és pénzügyi támogatást kap a szabad világtól, a Nyugattól. A második: meggyőződésünk, hogy ha a nemzetközi közösség enged Oroszország követeléseinek, akkor Moszkva terrorizálni fogja Európa ezen részét. (…) Oroszország megújult támadása a független Ukrajna ellen olyan tényező, amely drámaian megváltoztatja Európa és a szövetségeseink biztonsági helyzetét.”

Rau: „A lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának”

  1. január 31.

További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei, lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban. A Kárpátalja ma című hírportál idézte Zbigniew Rau lengyel tárcavezető megállapítását: Ha erőfeszítéseinket lakosságarányosan vizsgáljuk, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának. Hozzátette: „Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának”. Rau azt is hangsúlyozta, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. A külügyminiszterek tanácskozása egybeesett Andrzej Duda köztársasági elnök háromnapos lettországi látogatásával, melyen a lengyel államfő Egils Levits lett elnökkel és Arturs Krišjānis Kariņš miniszterelnökkel az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalt – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

Lengyelország irányítja Európa válaszát Oroszország Ukrajna elleni háborújára

  1. január 30.

Az Atlantic Council amerikai külpolitikai globális agytröszt honlapján megjelent cikk szerint „Németország és az Egyesült Államok a közelmúltban nagy figyelmet váltott ki azzal a döntéssel, hogy tankokat küld Ukrajnába. A mérföldkőnek számító döntés meg nem énekelt hőse azonban valójában Lengyelország.” A cikk szerzője Diane Francis, az Atlantic Council vezető munkatársa, aki írásában kifejtette: „a lengyel vezetésnek jelentős szerepe volt különösen Berlin meggyőzésében arról, hogy szükséges Ukrajnát ellátni modern tankokkal”. Francis arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csupán a legutóbbi példa arra a vezető szerepre, amit az elmúlt év során Lengyelország játszott a Putyin inváziójára adott európai válaszban.

Duda gratulált az új cseh elnöknek

  1. január 28.

Andrzej Duda köztársasági elnök elsők között gratulált Petr Pavelnek, akit a Cseh Köztársaság elnökévé választottak. Egyúttal meghívta Lengyelországba. Marcin Przydacz, a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának újonnan kinevezett vezetője bejelentette, hogy az államfő Twitter bejegyzésén kívül telefonon is gratulált Pavelnek. Kettejük beszélgetésének „légköre nagyon jó és baráti volt és hangsúlyozták, hogy a lengyel-cseh kapcsolatok a legjobbak” – írta Przydaczra hivatkozva az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

Varsó újabb szankciókat akar Moszkvával szemben

  1. január 26.

Lengyelország átadta az Európai Bizottságnak (EB) és az unió tagállamainak az Oroszországgal szembeni 10. szankciócsomagra, valamint Fehéroroszországra vonatkozó szankciós javaslatait. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap nem hivatalos információkra hivatkozva közölte, hogy Lengyelország nagy eltökéltséggel akar cselekedni annak érdekében, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb elfogadja a következő szankciós csomagot. A lengyel diplomaták által Brüsszelben átadott egyik javaslat ki akarja zárni az orosz vállalatokat és intézményeket az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési rendszerből (UER), amely a szénhidrogén származék kibocsátási bizonylatokkal való kereskedéssel foglalkozik. Lengyelország az Oroszországgal az atomenergia területén való együttműködés megszüntetésére is felszólít. Varsó betiltaná a Fehéroroszországból származó gyémánt, bútor, aszfalt és bitumen, továbbá gumi, üvegtermékek és cigaretta filter importját.

Duda sürgette, hogy a NATO ismerje el Ukrajna csatlakozási szándékát

  1. január 19.

Andrzej Duda köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon síkra szállt Ukrajna NATO-hoz csatlakozási törekvése mellett. A PAP hírügynökség tudósítása szerint az elnök kijelentette: „Nincs kétségem afelől, hogy Oroszország támadása a szuverén Ukrajna ellen felgyorsította a NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét. (…) A NATO ki kell, hogy nyilvánítsa, hogy Európában minden nemzetnek szuverén joga, hogy megválassza saját biztonságának keretrendszerét.” Duda hangsúlyozta: „Ukrajna csatlakozási törekvéseire is választ kell adnunk. (…) Itt az ideje, hogy választ adjunk Kijevnek arra vonatkozóan, hogy a csatlakozási folyamat milyen legyen, és milyen lépések kellenek a kívánt végeredmény garantálásához”.

4500 kilométernyi nagysebességű vasútvonalat terveznek

  1. január 19.

Csaknem 4500 kilométer hosszúságú nagysebességű vasútvonalat (HSR) terveznek a Három Tenger (az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger – a szerk.) régiójában. Ez új összeköttetést tesz lehetővé Lengyelország, Magyarország, Csehország, Litvánia, Lettország és Észtország között, ami radikálisan fokozná az érintett nemzetek infrastrukturális potenciálját. A Varsóban megtartott Railway Direction Days 2023 elnevezésű szakmai rendezvényen a hat ország képviselői és befektetők írták alá az erről szóló együttműködési megállapodást – közölte a REMIX V4-es hírportál. A lengyel szakasz négy év alatt készül el. A közös beruházásnak köszönhetően a HSR összeköttetés Tallinn, Varsó, Katowice és Budapest között 1700 kilométer hosszú lesz.

Lezárulhat a vita a jogállamiságról

  1. január 13.

A Parlament Alsóháza (Szejm) elfogadta az igazságügyi rendszer átalakítását visszafordító törvényt, így lezárulhat az Európai Bizottság (EB) és a lengyel kormány közötti, a jogállamiságról szóló vita és Varsó hozzájuthat a járvány utáni helyreállítás uniós forrásaihoz. A Notes from Poland hírportál szerint Didier Reynders, az EB jogérvényesülési biztosa Twitter bejegyzésében az EB és Lengyelország által egyeztetett „mérföldkövekhez” „ígéretes első lépésnek” minősítette a törvény elfogadását. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy 10 napon belül elküldik a 23,9 milliárd euró segély és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitel lehívására vonatkozó kérelmet Brüsszelbe.

Lengyelország és a lengyel nép biztonsága abszolút kulcsfontosságú

  1. január 13.

Marcin Przydacz, a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának vezetője a PAP hírügynökségnek nyilatkozott Andrzej Duda államfő politikai prioritásairól. Elmondta, hogy az elnök számára Lengyelország, a lengyel nép és a NATO egész keleti szárnya biztonsága „abszolút kulcsfontosságú”. A veszélyek jól ismertek: Oroszország politikája, a bizonytalanság a régióban és Oroszország Ukrajna elleni agressziójának további negatív hatásai. Hozzátette: Törekedni fogunk a NATO keleti szárnyának további erősítésére és Ukrajna támogatására szuverenitásáért és függetlenségéért vívott harcában, mert ez a küzdelem az egész régió stabilitásáért is folyik. Arra szintén törekszünk, hogy az orosz agresszió ügyét lehetőleg a nemzetközi napirend élén tartsuk. Az államfő politikai prioritásai közé tartozik a kétoldalú kapcsolatok erősítése az Egyesült Államokkal és a nemzetközi színtéren Lengyelország, mint főbb szereplő imázsának a fokozása és a kapcsolatok megerősítése olyan kulcs partnerekkel, mint Nagy-Britannia, Nyugat-Európa országai és közép-kelet-európai partnereink – mondta Przydacz.

Lengyel-ukrán-litván együttműködési nyilatkozat

  1. január 11.

Lvovban együttműködési nyilatkozatot írt alá Andrzej Duda lengyel, Volodimir Zelenszkij ukrán és Gitanas Nauséda litván államfő. A nyilatkozat Ukrajna védelmi kapacitásának erősítését, azonnali pénzügyi stabilitásának biztosítását helyezi a célok középpontjába. A háború utáni helyreállítás, valamint Ukrajna euro-atlanti integrációjának ügye is a nyilatkozat része – jelentette a Reuters hírügynökség.

Morawiecki-Macron egyeztetés

  1. január 11.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel. Piotr Müller kormányszóvivő tájékoztatása szerint a megbeszélés fő témája a lengyel-francia kapcsolatok és az EU együttműködés volt, beleértve Lengyelországnak a nemzeti újjáépítési tervvel (KPO) kapcsolatos lépéseit. A TVP közszolgálati tévécsatorna tudósítása szerint érintették a lengyel-francia együttműködést az atomenergia területén, valamint a közös előkészületeket az Európai Tanács februári rendkívüli ülésére. A biztonsági és védelmi kihívások is a megbeszélés napirendjén szerepeltek.

Milliárdok az ukránok támogatására

  1. január 4.

Paweł Szefernaker belügyminiszter-helyettes, az ukrán háborús menekültek ügyéért felelős kormánybiztos arról tájékoztatta a sajtót, hogy a háború kitörése óta Lengyelország mintegy 12 milliárd złotyt (2,6 milliárd eurót) fordított az Ukrajnából menekültek támogatására. Ennek egy része azonban adó formájában visszafolyt a költségvetésbe. Szefernaker elmondta az RMF FM rádiónak, hogy félmillió menekült kapott állást és mintegy 10 ezer ukrajnai céget alapítottak Lengyelországban. A pénz részben tőlük, illetve ezeknek a cégeknek az adójából folyt be a költségvetésbe, ugyanakkor ez hozzájárulás a GDP-hez is.

Morawiecki Kijevben – az első Leopard 2 tankok már Ukrajnában

  1. február 24.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Kijevben találkozott Gyenyisz Smihal ukrán kormányfővel és fogadta Volodimir Zelenszkij elnök is, akivel közös sajtótájékoztatót tartott. Ezen – a PAP hírügynökség tudósítása szerint – Morawiecki bejelentette, hogy megérkezett Ukrajnába a Lengyelország által adományozott első két Leopard 2 páncélos, amelyet továbbiak követnek majd. „Nem csak azért jöttem, hogy szavakkal nyújtsak támogatást. Lengyelország, első európai országként, jelképesen átadja Önnek, Zelenszkij elnök úr az első négy lengyel Leopard tankot. (…) Többet is adunk majd és sürgetjük uniós és NATO partnereinket, hogy ugyanezt tegyék” – idézte a PAP a lengyel kormányfőt. Zelenszkij válaszában rámutatott: Lengyelország létrehozta azon országok koalícióját, amelyek elkötelezték magukat arra, hogy modern tankokat küldenek Ukrajnának. Úgy jellemezte Lengyelországot, mint „az egyik legfontosabb szövetségesünk, amely segítséget nyújt Ukrajnának”. Hozzátette: „Köszönöm miniszterelnök úr, köszönöm a lengyel társadalomnak a támogatást. (…) A vezetők akkor tudnak ilyen támogatást nyújtani, ha maguk mögött érezhetik a nemzetet és én hálás vagyok a lengyel nemzetnek, mert esetében fegyverekről, gazdasági, politikai és humanitárius támogatásról, népünk támogatásáról beszélhetek.”

Morawiecki: Oroszország birodalmi hódításba kezdett

  1. február 24.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Newsweek című amerikai hetilapban megjelent írásában rámutatott: „Oroszország birodalmi hódításba kezdett, azzal az egyedüli céllal, hogy helyreállítsa a korábbi szovjet érdekszférát, függetlenük attól, hogy annak mi lesz az ára és mennyi lesz az áldozata”. Hozzáfűzte: Oroszország tavalyi agressziója Ukrajna ellen veszélyezteti mindazt, amit generációk kemény küzdelemmel értek el és „szétzúzza a hidegháború után kialakított rendet”. „A háború mindannyiunkat érint, nem lehetünk közömbösek. (…) Oroszország birodalmi tervei túllépnek Ukrajnán!” További fontos tanulsága a konfliktusnak, hogy Oroszország a globális gazdasági visszaesés okozója – mutatott rá Morawiecki.

Lengyel-német-francia közös nyilatkozat az orosz invázió évfordulóján

  1. február 24.

A lengyel, a német és a francia államfő közös nyilatkozatot tett közzé Oroszország Ukrajna elleni inváziójának első évfordulója alkalmából. A PAP hírügynökség által ismertetett nyilatkozatban Andrzej Duda, Olaf Scholz és Emmanuel Macron, az úgynevezett Weimari Háromszög vezetői, ismételten kifejezésre juttatták: „a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország indokolatlan és brutális agressziós háborúját Ukrajnával szemben”. A háború „az ENSZ Alapokmányán nyugvó nemzetközi jog leplezetlen megsértése” – áll a nyilatkozatban, amelyben a három ország államfője kifejezi megingathatatlan szolidaritását Ukrajnával és feltétel nélküli támogatását Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának a nemzetközileg elismert határain belül, továbbá Oroszország agressziójával szembeni önvédelmének elidegeníthetetlen jogát. Egyúttal felszólítják Oroszországot, hogy feltételek nélkül szüntessék be a háborús cselekményeket és vonuljanak ki Ukrajna teljes területéről.

Minden szem Lengyelországra tekint

  1. február 24.

Ezen a héten minden szem Lengyelországra tekint Joe Biden amerikai elnök kijevi és utána következő varsói látogatása nyomán – írta a Balkaninsight.com regionális hírportál, amely szerint Biden az Ukrajna elleni orosz invázió egyéves évfordulóján azt célozta, hogy kifejezésre juttassa: az Egyesült Államok és a NATO egyértelműen támogatja Ukrajnát. A látogatásra időzítve Varsóban megtartották a NATO keleti szárnyát képező államokból létrehozott Bukaresti Kilencek (B9) államfőinek tanácskozását, amelyen Biden is részt vett és kijelentette: „Önök képezik a mi kollektív védelmünk határvonalait. Önök bárkinél jobban tudják, hogy mi a tétje az Oroszország által előidézett konfliktusnak, nemcsak Ukrajna számára, hanem Európa- és világszerte, a demokráciák szabadsága tekintetében”. Hangsúlyozta, hogy a NATO kölcsönös védelmi szerződése „szent” és sérthetetlen – „megvédjük a NATO minden egyes négyzetcentiméterét” – mondta. A B9-ek nyilatkozatban üdvözölték, hogy az Egyesült Államok elnöke és a NATO főtitkára is részt vett az ülésen és nyomatékkal kijelentették, hogy Oroszország a legsúlyosabb és közvetlen veszélyt jelenti a szövetség biztonságára nézve. Elismerésüket fejezték ki az ukrán nép hősiességével és katonai teljesítményével kapcsolatban. Rámutattak: az ukrán katonák a szabadságot és a közös értékeiket védelmezik. Hangsúlyozták, hogy folytatni fogják Ukrajna törekvéseinek támogatását mindaddig, amíg az szükséges. A nyilatkozat leszögezi: „Ukrajna jövője Európában van. Minden erőnkből támogatjuk Ukrajna euroatlanti törekvéseit”. A nyilatkozat nevesítve arra is kitért, hogy készek szorosan együttműködni és támogatni partnereiket. Moldova, Georgia (Grúzia), Bosznia-Hercegovina a Kreml destabilizáló és pusztító befolyásával szemben a leginkább veszélyeztetett – áll a dokumentumban, amelyet a PAP hírügynökség jelentése alapján a The Warsaw Voice multimédia platform is ismertetett.

Idén GDP-arányosan Lengyelország költ védelemre a legtöbbet a NATO-ban

  1. február 23.

Idén Lengyelország védelmi kiadásai a GDP százalékában kifejezve a legnagyobbak a NATO-ban. Erre Mateusz Morawiecki miniszterelnök hívta fel a figyelmet, a New York Timesnak nyilatkozva. A GDP 4,0 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, beszerzésekre Lengyelország. Egyúttal kulcsszerepet játszott abban, hogy meggyőzze Németországot a Leopard tankok átadására Ukrajnának – tette hozzá a kormányfő. A lap rámutat, hogy Lengyelország ma kulcsszerepet játszó központja az Ukrajnának nyújtott segítségnek és az egyik kulcsszereplője az Oroszországgal szembeni szankcióknak.

Biden: az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont

  1. február 21.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a varsói elnöki palotában folytatott négyszemközti megbeszélést Andrzej Duda köztársasági elnökkel. Az ezt követő nyilatkozatában Biden megerősítette, amit tavaly márciusi varsói látogatása során mondott, nevezetesen, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont. „Szükség van az európai biztonságra, ez az alapvető és a legnagyobb következményekkel bíró téma” – fogalmazott. Hangsúlyozta azt is, hogy „érvényben maradtak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna támogatásáról tettek”. Kijelentette, hogy új stratégiai partnerséget építenek ki Lengyelországgal, ahol jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik. Andrzej Duda felszólalásában kitért Biden előző napi meglepetésszerű kijevi látogatására, amelyet rendkívüli gesztusnak nevezett, nemcsak Ukrajna iránt, de „azok felé is, akik egy szuverén országot támadnak” – fogalmazott. Bejelentette, hogy a 2025 első felében esedékes lengyel európai uniós elnökséget a transzatlanti kapcsolatok szorosabbá tétele jegyében akarja szervezni – közölte a Portfolio.hu, idézve az MTI tudósításából. Duda kulcsfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok szerepét Európa biztonsága szempontjából. „Több Amerika Európában, az EU és az Egyesült Államok erősebb együttműködése gazdasági és biztonsági témákban – mindez nagyon fontos számunkra”, jelentette ki.

A Szejm elutasította a Szenátus törvény módosítási javaslatait

  1. február 10.

A lengyel Parlament Alsóháza (Szejm) véglegesen is megszavazta a nemzeti helyreállítási terv (KPO) megvalósítása finanszírozásához uniós feltételül szabott jogszabály-változtatásokat, elutasítva az ellenzéki többségű Felsőház (Szenátus) által az ezekhez benyújtott módosításokat. A 460 fős Szejmben a 14 szenátusi módosítás elutasítása mellett 233-an szavaztak, köztük a kormányfrakció 226 jelenlévő tagja. Ellenszavazatot 207 képviselő adott le. A jogszabálytervezet most az államfő elé kerül – jelentette az MTI.

Az elnöki döntés miatt tovább késnek a KPO pénzek

  1. február 20.

Meglepetést váltott ki Brüsszelben, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a pandémia utáni helyreállítási terv (KPO) megvalósításához szükséges uniós források folyósításának Brüsszel által feltételéül szabott jogszabály-módosításokkal kapcsolatban – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A jogszabálytervezet szerint a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Bővítik emellett azon eljárások körét, amelyek esetében egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága. A normakontroll kérését maga az államfő jelentette be a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban. Az elnök arra szólította fel az Alkotmánybíróságot, hogy a jogszabály felülvizsgálatát haladéktalanul tűzze napirendre. Szymon Szynkowski vel Sek, európai ügyi lengyel miniszter az RMF FM kereskedelmi rádiónak azt nyilatkozta, hogy az államfő nem érvénytelenítette a törvénymódosítást, ami Brüsszel egyik mérföldjének számít, de az Alkotmánybíróság felülvizsgálata késedelmet okozhat. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy „nem kétséges, hogy a pénzeket Lengyelország meg fogja kapni”.

Duda a Downing Street 10-ben

  1. február 16.

Andrzej Duda köztársasági elnököt Londonban, a miniszterelnökségen, a Downing Street 10-ben látta vendégül Rishi Sunak brit kormányfő. A találkozóról tudósító PAP hírügynökség szerint Duda a megbeszélés után arról tájékoztatta a sajtót, hogy egyik témájuk a NATO keleti szárnyát képező ún. Bukaresti Kilencek (B9-ek) közelgő varsói találkozója volt. Elmondta, hogy szeretnének minél több NATO berendezést elhelyezni a keleti szárnyon. A biztonságot nem azért akarják erősíteni, hogy megvédjék magukat, hanem hogy komoly elrettentő erővel rendelkezzenek. Duda megköszönte, hogy Nagy-Britannia egyértelmű és erőteljes támogatást nyújt Ukrajnának, és Lengyelország biztonsága fokozásához hozzájárul. A Lengyelországba telepített haditechnikáért és az ott állomásoztatott brit katonákért is köszönetet mondott. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy az Ukrajnába telepítendő tankok ügyében London Varsó kezdeményezése mellé állt. Duda és Sunak Ukrajna újjáépítésének terveiről is tárgyalt. „Reméljük, Nagy-Britannia támogat majd bennünket, mint az Ukrajna újjáépítésében részt vevő országok koalíciójának tagját” – tette hozzá.

 Stoltenberg dicsérte Lengyelország elkötelezettségét

  1. február 16.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a szervezet központjában fogadta Andrzej Duda köztársasági elnököt. A NATO honlapján megjelent közlemény szerint Stoltenberg dicsérte Lengyelország elkötelezettségét és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Varsó vezető szerepet játszik az Ukrajnának nyújtott támogatásban, katonák kiképzésében, humanitárius és gazdasági segítségnyújtásban, fegyverszállításban. Duda a The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint hangsúlyozta: Lengyelország azt szeretné, ha a NATO keleti szárnyán a lehető legtöbb fegyver-lerakatot hoznák létre. „Azt várjuk, hogy új biztonsági tervek készüljenek nemcsak Lengyelország, hanem a NATO keleti szárnyának többi országa számára is” – mondta.

Svéd-lengyel kormányfői egyeztetés

  1. február 13.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök stockholmi látogatása előtt Piotr Müller kormányszóvivő arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tervek szerint Ulf Kristersson kormányfővel Európa biztonságának megerősítéséről és az Ukrajnának nyújtott további támogatásról lesz szó. „Európa (beleértve Lengyelországot) biztonságának fokozása a Kreml birodalmi terveivel összefüggésben ma prioritás. Oroszország Ukrajna elleni háborújában az egész kontinens jövője dől el. Oroszország agressziójának kezdete óta Svédország, csakúgy, mint Lengyelország rendületlenül támogatja Ukrajnát. Svédország katonai felszerelést, humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, valamint berendezéseket, amelyek az ország energiahálózatának újjáépítéséhez szükségesek. A NATO bővítés Svédországgal és Finnországgal fontos lépés a balti régió, beleértve Lengyelország biztonsága szempontjából – idézte a PAP hírügynökség a kormányszóvivőt.

Duda diplomáciai körútja Biden érkezése előtt

  1. február 13.

Andrzej Duda köztársasági elnök „diplomáciai offenzívába” kezdett, Joe Biden látogatása és a Bukaresti Kilencek (B9) varsói találkozója előtt. A PAP hírügynökség összeállításából kiderül, hogy az államfő a következő héten találkozik a NATO főtitkárával, majd a brit miniszterelnökkel és III. Károly királlyal, illetve a német kancellárral, a francia köztársasági elnökkel, az újonnan megválasztott cseh államfővel és a norvég miniszterelnökkel, továbbá videó konferenciát tart litván és szlovák kollégájával. Az Egyesült Államok elnökének közelgő látogatásával kapcsolatban Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet a Polsat News TV-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Biden egy éven belül másodszor keresi fel Lengyelországot, amire egyetlen korábbi amerikai elnök esetében sem volt példa. Biden látogatásáról Duda elnök kijelentette: „abszolút alapvető esemény Lengyelország számára”.

Duda felvetette F-16-osok átadását Ukrajnának

  1. február 12.

Más szövetségesekkel együtt dönteni kellene arról, hogy F-16-os vadászgépeket adjanak át Ukrajnának – vetette fel Andrzej Duda köztársasági elnök, a BBC-nek nyilatkozva. Az interjúban kifejtette: a független Ukrajna fenntartása Lengyelország és Európa legfőbb érdeke és a tartós béke csak Ukrajna teljes területi szuverenitásának helyreállításával biztosítható.

A lengyelek nem akarják, hogy orosz sportolók részt vegyenek a párizsi olimpián

  1. február 10.

Az IBRiS közvélemény-kutató felmérése szerint – melyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett – a megkérdezett lengyeleknek csak 15,2 százaléka válaszolta azt, hogy egyetért Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak részvételével a 2024. évi párizsi Nyári Olimpiai Játékokon. 72,6 százalék viszont nem akarja, hogy a két ország részt vegyen a játékokon. 12,2 százaléknak nem volt véleménye az ügyről.

A V4-ek parlamenti elnökei elítélték az orosz agressziót

  1. február 4.

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4-ek) parlamenti elnökei bratislavai tanácskozásukon elítélték az orosz agressziót, illetve megerősítették, hogy támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. A szlovákiai Új Szó tudósítása szerint Elzbieta Witek, a lengyel Parlament Alsóházának (Szejm) elnöke elmondta, hogy a V4-ek tudják, mire képes Oroszország. „Átélték és megtapasztalták a szovjet megszállást” – mondta, hozzátéve, hogy a V4-ek hangja számít és négyszer erősebb pozíciója van, mint az egyes országoknak külön-külön. Tomasz Grodzki, a lengyel Felsőház (Szenátus) elnöke szerint a szomszédos országban „civilizációk harca” folyik, és meggyőződése, hogy „ez a háború dönt a világ sorsáról”.

Lett-lengyel javaslat különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozására

  1. február 1.

Andrzej Duda köztársasági elnök rigai látogatása során Egils Levits elnökkel tárgyalt és az azt követő közös sajtótájékoztatón közölte: támogatja Lettország elnökének javaslatát, hogy hozzanak létre egy különleges nemzetközi büntetőbíróságot, amely az Ukrajnában elkövetett orosz háborús rémtetteket vizsgálná ki. A felelősöket és a bűnösöket bíróság elé kell állítani – mondta, a PAP hírügynökség tudósítása szerint.

A Külügyminisztérium üdvözli az ICC Putyin elleni elfogatási parancsát

  1. március 18.

A lengyel Külügyminisztérium közleményben üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon döntését, hogy Vladimir Putyin orosz államfő és az orosz elnöki hivatal gyerekjogi biztosa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova ellen is elfogatási parancsot adott ki, mivel háborús bűnökkel vádolják őket, személyes érintettségük folytán, az ukrajnai gyermekrablásokban és jogtalan Oroszországba deportálásokban való állítólagos részvételük miatt. „Ez az első lépés, amely bíróság elé állítja a legfelsőbb orosz hatóságokat” – áll a közleményben, melyet a PAP hírügynökség ismertetett.

Az EU kompenzálja a lengyel fegyverek átadását Ukrajnának

  1. március 27.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje lesz az Európai Békekeretnek, az unió költségvetésen kívüli alapjának. „Sikerült elérnünk, hogy sokat kapunk. Az EU kompenzálni fog bennünket az Ukrajnának átadott fegyverekért, és ez a kompenzáció nagyon hasznos lesz Lengyelország számára. Húsvétig mintegy 300 millió eurót kapunk. További 500-600 millió eurót a következő hónapokban” – idézte a kormányfőt a The Warsaw Voice multimédia platform. Hozzátette: az Európai Békekeretből kapott pénz oroszlánrészét Lengyelország muníció beszerzésére, illetve lőszer és fegyver gyártó berendezésekre, gyártósorokra fordítja majd.

Varsó és Prága kiáll Ukrajna jövőbeli EU és NATO tagsága mellett

  1. március 17.

Petr Pavelt, Csehország újonnan megválasztott államfőjét fogadta Andrzej Duda köztársasági elnök. A PAP hírügynökség beszámolója szerint a két politikus Ukrajna további támogatásáról, a gazdasági együttműködésről, az út, vasút és energia infrastruktúra fejlesztéséről tárgyalt. A gazdasági kapcsolatokról Marcin Przydacz, a a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának vezetője, az államfő külpolitikai főtanácsosa elmondta, hogy Csehország Lengyelország második legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Csehország számára Lengyelország a harmadik ilyen partner. A látogatás előtt Pavel a TVP Info közszolgálati tévécsatornának adott interjút, melyben kijelentette: „Kormányunkkal együtt én Lengyelországot stratégiai partnernek tekintem. (…) Lengyelország és a Cseh Köztársaság azonos álláspontot képvisel nemcsak a NATO-t illetően, hanem mindenekelőtt, ha Ukrajna támogatásáról, illetve az Oroszországra vonatkozó politikáról van szó. Nem kételkedem abban, hogy ez a legfontosabb ügy.” Az Euronews tudósítása szerint Duda újságírókkal közölte: Varsó és Prága is határozottan kiáll amellett, hogy nemcsak humanitárius segélyt, hanem katonai támogatást is nyújtanak Ukrajnának. „Segítenünk kell Ukrajnának a háború pusztításaiból való újjáépítésében, de segítenünk kell abban is, hogy Ukrajnát modern országként építsük fel, ami az infrastruktúrát illeti, és segítenünk kell abban, hogy olyan országként építsük újjá, amely – mély meggyőződésünk szerint – a jövőben az EU és a NATO tagja lesz” – idézte az Euronews Andrzej Dudát. Varsói tárgyalásainak második napján a cseh köztársasági elnököt Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta. „Örülök, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban mindig egymás mellett emlegetik Csehországot és Lengyelországot. Együtt erősebbek vagyunk” – jelentette ki a lengyel kormányfő, aki szerint a lengyel-cseh kapcsolatok ezeréves történetében talán sosem volt jobb időszak, mint jelenleg. A tárgyalásokat követően Morawiecki a közösségi médiában közölte, hogy „nagyszerű volt a találkozás Pavel elnökkel”. „Jó és fontos volt, mind a lengyel-cseh kapcsolatok erősítését, mind pedig a régióban a biztonság fejlesztését illetően.” Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint „mindkét ország szembeszáll az orosz imperializmussal”. Az Euronews arról is beszámolt, hogy Morawiecki reményét fejezte ki a Visegrádi Csoport (V4-ek) megújítására. A Lengyelország és Csehország mellett Szlovákia és Magyarország alkotta csoporton belül „nehéz témákról is lehet beszélni” – mondta. Petr Pavel válaszában nem a V4-eket, hanem a regionális együttműködést említette. Ebben, mint fogalmazott, „fordulóponthoz értünk”, szerinte nagy esély van a kelet-európai térség jelentőségének növelésére, nemcsak az ukrajnai háború kapcsán, hanem Ukrajna háború utáni újjáépítését, a regionális infrastrukturális fejlesztéseket illetően is. Az új cseh államfő azonban Magyarország miatt erősen V4-szkeptikus, pár napja arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az együttműködést Szlovákiával és Lengyelországgal, de nem említette Magyarországot, és sajtóértesülések szerint nem is tervez budapesti utat – emlékeztetett az Euronews. Pavel egyébként a V4-eket csak egy konzultációs fórumnak tartja, szerinte nem is arra hozták létre, hogy a kül- és biztonságpolitika részletes koordinálója legyen.

Forrás: www.gov.pl

MEGOSZTÁS