//Kravcsuk már lőne az oroszokra
„A hadsereg főparancsnokaként a kelet-ukrajnai frontvonalra utazott, és a harci kedvet erősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Közben a Kijevbe sietett a lengyel külügyminiszter, Vlagyimir Putyin pedig Angela Merkellel egyeztetett. Egymást érik a kölcsönös vádaskodások” #moszkvater

Kravcsuk már lőne az oroszokra

MEGOSZTÁS

Heti tükör. Nemcsak a szláv világot, de egész Európát felkavarta a Donbassz körül a Nyugat és Oroszország között dúló információs háború. Ennek keretében a határmenti orosz csapatmozgások kapcsán a nyugati fősodor már azt vizionálja, hogy az „agresszív” Moszkva támadásra készül. De nézzük meg, mit csinált eközben a héten a „békés” Kijev, és rögtön elgondolkodhatunk azon a kérdésen, ki is itt a provokátor. A volt elnök, és a kelet-ukrajnai rendezésről tárgyaló háromoldalú kontakt csoport ukrán delegációját vezető Leonyid Kravcsuk például már lőne az oroszokra. Persze csak akkor, ha…

„A hadsereg főparancsnokaként a kelet-ukrajnai frontvonalra utazott, és a harci kedvet erősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Közben a <békét veszélyben látva> Kijevbe sietett a lengyel külügyminiszter, Vlagyimir Putyin pedig Angela Merkellel egyeztetett. Egymást érik a kölcsönös vádaskodások” #moszkvater
„A hadsereg főparancsnokaként a kelet-ukrajnai frontvonalra utazott, és a harci kedvet erősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Közben a <békét veszélyben látva> Kijevbe sietett a lengyel külügyminiszter, Vlagyimir Putyin pedig Angela Merkellel egyeztetett. Egymást érik a kölcsönös vádaskodások”
Fotó:EUROPRESS/Presidency of Ukraine/Handout/ANADOLU AGENCY/Anadolu Agency via AFP

A Donbasszban már egy hónapja nem felügyeli az EBESZ a tűzszünetet, miután megállapították, hogy a fegyverszünetet megsértő esetek száma megtízszereződött. A Donbasszt lövi az ukrán hadsereg, amelyet pedig ágyúznak a szeparatisták. Mindkét oldal elismeri a helyzet eszkalálódását. Az év eleje óta egyre harciasabb, a Donbassz megtámadását feltételező, a Krím határánál és a Fekete-tengeren zajló hadgyakorlatokkal nyomatékosított ukrán retorikára közben Moszkva egy a határ övezetében tartott csapat összevonással válaszolt. A Kreml adminisztrációjának helyettes vezetőjeként a az ukrán kérdéssel foglalkozó Dmitrij Kozak erre még ráerősített azzal, hogy Ukrajna számára a vég kezdete lenne, ha háborút provokál a Donbasszban. Erre háborút kiáltva megszólalt a nyugati kórus, és nagyobb fokozatra kapcsolt az egymás idegeit kölcsönösen tesztelő „háborúsdi” játék.  Egyelőre csak játék.

„A hadsereg főparancsnokaként a kelet-ukrajnai frontvonalra utazott, és a harci kedvet erősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Közben a <békét veszélyben látva> Kijevbe sietett a lengyel külügyminiszter, amerikai hadihajók Ukrajna megnyugtatására a Fekete-tengerre készülnek, Vlagyimir Putyin pedig Angela Merkellel egyeztetett. Egymást érik a kölcsönös vádaskodások”

Az ukrán államfő a héten a NATO főtitkárával is tárgyalt, és a kelet-ukrajnai helyzet eszkalálódásával érvelve országa felvételének meggyorsítását sürgette. Kijelentette, hogy a hadsereg és a védelmi szektor modernizálásával Ukrajna már felkészült erre, a tagság pedig az egyetlen út a Donbasszban folyó háború befejezésére. Mint meglehetősen agresszívan fellépve fogalmazott, Oroszországot azonban a reformokkal nem lehet megállítani, a NATO-tagságig vezető cselekvési terv megadása  azonban igazi figyelmeztetés lenne Moszkva számára.

„E szavakból úgy tűnik, Zelenszkij a NATO-val szereztetné vissza a Donbasszt. Nem véletlen, hogy Jens Stoltenberg megkerülte a kijevi sürgetésre a választ, és így tett a Fehér Ház szóvivője is”

A Nyugat óvatosságát jól mutatja a Süddeutsche Zeitung ezzel kapcsolatos írása, amely szerint köszönő viszonyban nincs a realitásokkal az a kijevi elképzelés, miszerint a NATO tagság megoldaná a Donbassz helyzetét. A csatlakozás felgyorsításának ukrán vágya a cikk szerint épp annyira érthető, mint mint amilyen kilátástalan és esélytelen. A lap szerint Ukrajna elszalasztotta a történelmi lehetőséget, és most senki nem gondolkodik komolyan arról, hogy felvegyék a NATO-ba. Árulkodó a cikk címe is: Keserű igazság!

Kijev önbizalmát megnövelte, hogy az amerikai védelmi miniszter minapi bejelentése szerint Washington az utóbbi öt évben 2 milliárd dollár értékű fegyverzettel, hadfelszereléssel segítette Ukrajnát. Két szállító gép tele felszereléssel a héten is landolt az országban, és folynak a „Defender Europe 2021” nevű nyár elejére tervezett NATO-hadgyakorlat előkészületei is. Ez a legnagyobb szabású lesz a hidegháború vége óta, s

„a célja egy Oroszország elleni, Európát megvédő háború megvívására való felkészülés a Baltitól a Fekete-tengerig”

Kijev nem csak a NATO csatlakozás kérdésében nyomul agresszíven. Dmitrij Kuleba külügyminiszter a kelet-ukrajnai rendezést garantáló úgynevezett normandiai formátum két nyugati tagjának, Németországnak és Franciaországnak is a nagyobb aktivitását sürgette. Az ukrán külügyminiszter a Liberationnalk nyilatkozva nem titkolta, hogy Kijev célja a jelenlegi status quo megváltoztatása. Kuleba egyben cáfolta, hogy Ukrajna háborút akarna.

„A diplomáciai úton történő rendezést azonban Kijev úgy képzeli el, hogy a rendezési folyamatba mind jobban bevonná az Egyesült Államokat és Lengyelországot is, így az erőviszonyokat a maga javára billentené el”

Leonyid Kravcsuk, a háromoldalú (Ukrajna, Oroszország, EBESZ) kontakt csoport ukrán delegációjának vezetője ezt ki is mondta.  A volt államfő egyben a tárgyalások helyszínét Minszkből Varsóba helyezné át. Kijev láthatóan eldöntötte, hogy nem tér vissza Minszkbe a tárgyalásokra, amelyek jelenleg online folynak. Az ukrán vezetés azzal érvel, hogy Belarusz most lényegében Oroszországtól függ, a diktatórikus rezsim az elmúlt évben elvesztette a legitimációját. Jellemző a Belarusszal szemben egyre agresszívebb ukrán magatartásra, hogy Lviv városa visszamondta 100 belarusz autóbusznak az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott vásárlását. Mint indokoltak, nem akarják ezzel is finanszírozni Alekszandr Lukasenko rendszerét.

„A Belarusz irányába az utóbbi időben látványossá vált keménykedés is mutatja, hogy Ukrajna minden tekintetben fel akar zárkózni az amerikai-lengyelé politika mögé. És mint az ilyenkor lenni szokott, igyekszik náluk is hangosabb lenni. Már csak azért is bizonyítani akar, mert az IMF-fel közben az 5 milliárdos hitel második felének folyósításáról folyik már egy ideje az egyezkedés”

De jól jellemezte az ukrán elitet és a politikát Leonyid Kravcsuk e heti szereplése az Ukraina 24 csatornán az ismert újságíró Dmitrij Gordon műsorában. A volt elnök arról kezdette el mesélni, hogy van mellé kirendelt őrség, ám ennek ellenére van otthon harci fegyvere, és adott esetben használná is. „Addig tüzelek, amíg ellenséget látok. Az ilyen kurafik nem léphetik át a küszöböt. Nem én hívtam ide őket. Az ellenséget, ha megjelenik, megölöm. Hogy aztán mi lesz, nem érdekel. Lelövöm, mint egy kutyát” – dőlt Kravcsukból, és Gordon nagyon jól értve, hogy az exállamfő kikre gondol, rákérdezett még arra, hogy használná-e a fegyverét, ha a háza körül orosz zászlóval orosz ejtőernyősök ereszkednének alá. Kravcsuk pedig nem habozott, és rávágta, hogy természetesen. Majd azt üzente az ellenségnek, hogy jobb lesz, ha elkerüli a házát.

„Mit mondjak, épületes beszélgetés az egyik legnépszerűbb ukrajnai politikai talk showban. Ezek után az orosz sztárújságíró Vlagyimir Szolovjovnak is fel kell kötnie az a bizonyos fehérneműt, hogy ne maradjon le Gordontól. A műsorait látva biztosak lehetünk benne, hogy nem fog. Az információs háború célja ugyanis nemcsak a másik oldal lejáratása, hanem a saját társadalmak hergelése is”

Ebben a közegbe semmilyen más, a sajáttól eltérő vélemény nem fér bele. Így aztán nem lepődhetünk meg azon, hogy Ukrajna ausztriai nagykövete Twitter bejegyzésében tette helyre a Der Standardot, amely a Donbassz kapcsán polgárháborúról írt. Tudjuk, az ukrán vezetés számára ez kényes téma, hiszen álláspontja szerint Oroszország is aktív részese a konfliktusnak, és Ukrajna vele áll háborúban, míg a lap éppen Zelenszkij NATO-val kapcsolatos, fent idézett kijelentése kapcsán használta ezt a kifejezést. Az ukrán gondolatmenetet folytatva azonban azt is gondolhatjuk, hogy a Donbassz lakóit Kijev már nem tekinti a sajátjainak. Ha nem így lenne, hajlandó lenne tárgyalni a szakadárokkal. Ne csodálkozzunk, ha ezek után Donyeckben és Luganszkban sem érzik már a sajátjuknak Ukrajnát.

„De ha már az információs háborúról írunk, akkor idézzünk fel egy érdekes hírt a Financial Timesből, amely jól mutatja a Nyugat hozzáállását Oroszországhoz. Mi másról szólhatna, mint Donbasszban <készülő> háború melletti másik fő témáról, a Szputnyik V-ről”

A brit lap szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a napokban az orosz vakcina engedélyezési eljárása keretében megvizsgálja, hogy a Szputnyik V klinikai tesztelése megfelelt-e a világban elfogadott etikai normáknak. Igaza volt az erre reagáló elnöki szóvivőnek Dmitrij Peszkovnak, aki nem tud arról, hogy ezt más gyógyszer esetén is vizsgálták-e. Lehet, hogy igen, de az valahogy nem volt hír, míg az orosz vakcina esetében az lett. Hát, ilyen ma a világ!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.