„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kiosztotta Trumpot a szejm elnöke

2026. febr. 13.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Váratlanul feszültté vált az Egyesült Államok és hagyományosan az egyik legközelebbi európai szövetségese, Lengyelország közötti viszony. Sokakkal egyetemben Varsót is zavarba hozták Donald Trump legutóbbi lépései. Ezeket a lengyel elit – jobb híján – nem nagyon kommentálja, az amerikai elnök Lengyelországot is érintő sértő kijelentéseit azonban nem nyelik le. Ezek után aligha meglepő, hogy a lengyelek többsége kritikusan viszonyul Donald Trump külpolitikájához, és úgy érzékeli, hogy az káros Lengyelország biztonságára nézve.

„Egy hónapon belül ez már a második botrány, amely megrázta a lengyel-amerikai kapcsolatokat, hiszen Varsóban a Trump davosi beszédében a szövetségesek afganisztáni szerepvállalására tett megjegyzéseit is zokon vették” #moszkvater

„Egy hónapon belül ez már a második botrány, amely megrázta a lengyel-amerikai kapcsolatokat, hiszen Varsóban a Trump davosi beszédében a szövetségesek afganisztáni szerepvállalására tett megjegyzéseit is zokon vették”
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP

Tom Rose, az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a lengyel szejm elnökével. Az ok az volt, hogy Włodzimierz Czarzasty nem támogatta Donald Trump jelölését a Nobel-békedíjra, és keményen bírálta az amerikai elnök kezdeményezéseit. Az Új Baloldal politikusa 2025. november 18-án vette át a tisztséget a posztot 2023 novembere és 2025 novembere között betöltő ától, Tuskék másik koalíciós partnere,  a kereszténydemokrata Lengyelország 2050 párt  elnökétől.

„A dolog előzménye, hogy a szejm marsallja egy Mike Johnson, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke és Amir Ohana, az Izraeli Kneszet elnöke által jegyzett levelet kapott, amelyben Donald Trump Nobel-békedíjának a támogatására kérik fel”

Az amerikai kormányzat semmit nem bízott a véletlenre, hiszen a levél állítólag tartalmaz egy mintaválaszt, amelyet Włodzimierz Czażastynak a Norvég Nobel-bizottságnak kell elküldenie. A levél többek között arra emlékeztet, hogy Donald Trump elnök „nyolc háborúnak vetett véget”. A szejm elnöke szerint más európai parlamenti vezetők is kaptak hasonló levelet. Włodzimierz Czarzasty a tolakodó felszólításra válaszul kifejtette, hogy nem fogja támogatni a Nobel-békedíjra vonatkozó javaslatot. Egy sajtótájékoztatón a lengyel parlament alsóházának elnöke kifejtette, hogy

„Donald Trump nem járul hozzá Európa és a világ stabilitásához, ezért nem érdemli meg a Nobel-békedíjat”

Példaként említette az úgynevezett Béketanács létrehozását, amely gyengíti a meglévő nemzetközi struktúrákat. Czażasty utalt az amerikai elnöknek a lengyel katonák külföldi katonai missziókban való részvételével kapcsolatos sértő kijelentéseire, megjegyezve, hogy Trump tiszteletlenül viszonyult Lengyelországhoz mint szövetségeshez, valamint a területi kérdések eszközként való felhasználására is.

„A varsói botrány viharos reakciókat váltott ki Washingtonban is”

A Fehér Ház ugyan eddig még nem kommenntálta a történteket, Gregory Meeks demokrata képviselő azonban kijelentette, hogy Trump kicsinyes és meg nem érdemelt Nobel-békedíjért folytatott „keresztes hadjárata” csak megerősíti aláhúzza a kormány erőszakosságát.  A kritikához csatlakozott Adam Kinzinger volt republikánus kongresszusi képviselő is . „Elfogadhatjuk-e, hogy lengyelországi nagykövetünk egy seggfej, aki feldühíti az egyik legjobb szövetségesünket?”-fogalmazott, egyúttal felszólította szenátust, hogy hívja vissza Tom Rose-t, aki ragaszkodik ahhoz, hogy Donald Trumpot és az amerikai érdekeket védi. „Nem fogjuk megengedni, hogy bárki is rontsa a lengyel-amerikai kapcsolatokat, vagy sértegesse Donald Trumpot, aki oly sokat tett Lengyelországért és a lengyelekért” – fogalmazott a nagykövet.

„A szövetségeseknek tisztelniük kell egymást, nem pedig kioktatniuk. Legalábbis mi itt Lengyelországban így értelmezzük a partnerséget”

– szállt bele az amerikai nagykövetbe Donald Tusk miniszterelnök is. Radosław Sikorski egy huszárvágással igyekezett menteni a menthetőt. A lengyel miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kijelentette, kész támogatni Donald Trump Nobel-békedíjra való jelölését, ha igazságos békét tud elérni Ukrajna számára. „Ha Trump elnök igazságos békét teremt Ukrajna számára, én is aláírom a jelölést, mert jogom van hozzá” – mondta Sikorski.

A nagykövet erre előbb a szejm elnökére utalva kijelentette, „nem fogjuk megengedni, hogy bárki is ártson az amerikai-lengyel kapcsolatoknak, és ne tisztelje Donald Trumpot, aki oly sokat tett Lengyelországért és a lengyel népért”. Majd ezzel egy időben a magánoldalán arra célzott, hogy Washingtonnak ki kéne vonnia csapatait Lengyelországból. „Nem kéne elvinnünk magunkkal az összes katonánkat és felszerelésünket?” – tette fel a kérdést Rose, majd nem sokkal később törölte a posztot.

„Egy hónapon belül ez már a második botrány, amely megrázta a lengyel-amerikai kapcsolatokat, hiszen Varsóban a Trump davosi beszédében a szövetségesek afganisztáni szerepvállalására tett megjegyzéseit is zokon vették”

Donald Trump davosi Világgazdasági Fórumon, majd később a Fox Newsnak adott interjújában bírálta a NATO-t, azt állítva, hogy az Egyesült Államok nem profitál a szövetségből, és szövetségesei nem mindig hajlandóak valódi segítséget nyújtani Washingtonnak. Megkérdőjelezte a szövetségesek afganisztáni misszióhoz való hozzájárulását is, ahol először alkalmazták az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkét.

„Mint Trump fogalmazott, a szövetségesek csak meghúzódtak valahol az amerikaiak háta mögött valahol a háttérben. Ezt a dehonesztáló kijelentést azonban cáfolják a számok”

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az amerikai szövetségesek, köztük Lengyelország, csapatokat telepítettek a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába. Több mint 33 ezer lengyel katona és a védelmi minisztérium személyzete vett részt az afganisztáni misszióban közel 20 éven át; 43 katona és egy civil orvos vesztette életét. Emellett 2003 és 2008 között több mint 15 ezer lengyel katona szolgált Irakban, akik közül 22-en vesztették életüket.

„Semmi sem változtat azon a tényen, hogy Lengyelország egy bevált és megbízható szövetséges” –

hangsúlyozta ennek kapcsán a védelmi miniszter, világossá téve, hogy Varsó az „egyoldalú szövetség” fogalmát igazságtalannak tartja azokkal az országokkal szemben, amelyek valódi árat fizettek szövetségi kötelezettségeikért. Władysław Kosiniak-Kamysz hangsúlyozta, hogy a lengyel katonák vállvetve vettek részt szövetségeseikkel az afganisztáni és iraki missziókban, és továbbra is szolgálnak a NATO-műveletekben. „Lengyelország mindig is kiállt és ki fog állni a biztonság – a saját és a nemzetközi – védelmében. A tragikus pillanatok, amikor katonáink életüket vesztették, megmutatták, hogy hajlandóak vagyunk a legmagasabb árat megfizetni ezért a biztonságért. Ezt az áldozatot soha nem fogjuk elfelejteni, és nem lehet lekicsinyelni” – jelentette ki a miniszter.

„Az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete akkor még igyekezett csillapítani a lengyel felháborodást. Mint kijelentette, Lengyelország több mint egy hűséges szövetséges, hozzájárulása az afganisztáni és iraki katonai műveletekhez nem szimbolikus, valós, működőképes és döntő jelentőségű volt”

A fenti botrányok és Donald Trump elfogadhatatlan lépései megtették a hatásukat. A lengyelek többsége kritikusan viszonyul az amerikai külpolitikához, és úgy érzékeli, hogy az káros Lengyelország biztonságára nézve. A Dziennik Gazeta Prawna számára végzett CBOS közvélemény-kutatása alapján a válaszadók közel 58 százaléka egyértelműen negatívnak vagy inkább negatívnak értékeli Trump lépéseit, míg körülbelül 32 százalékuk egyértelműen pozitív vagy inkább pozitív véleményt nyilvánít, de fenntartásokkal. „Lengyelország szemszögéből a republikánusok erőfeszítései az ukrajnai háború befejezésére az elmúlt 12 hónapban voltak a legjelentősebbek” – jegyzi meg a lap.

„Más európai országokban még hűvösebb a hozzáállás az Egyesült Államokhoz”

Az európaiaknak csak 16 százaléka tekinti szövetségesnek az Egyesült Államokat, míg 20 százalékuk riválisnak vagy akár ellenfélnek.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A mélyülő energiaválság győztese Oroszország

    2026. márc. 9.
    Az Irán megtámadása, majd ezt követően a Közel-Keleten megnövekedett feszültség miatt jelentősen emelkedett az orosz olaj és gáz iránti glob...

    Irán(y) a pokol

    2026. márc. 7.
    Hová tartunk? Irán(y) a pokol! Hogyan árt a Nyugatnak ez háború? Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament képviselője és korábbi EN...

    Tudósítás az AI háború frontvonaláról

    2026. márc. 8.
    Ha ma valaki azt mondja, hogy „mesterséges intelligencia”, a legtöbben egy beszélgetős programra gondolnak. Olyanra, ami válaszol, szöveget ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK