„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kijev és az európaiak átfordítanák Trumpot

2025. jún. 06.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Az orosz hadászati légi erőre mért csapás, majd a krími híd ismételt támadása és az újabb isztambuli tárgyalási forduló után a számára pillanatnyilag kedvezőnek látszó trendet megerősítendő Ukrajna diplomáciai offenzívába kezdett Washingtonban. Donald Trump egyre nagyobb nyomás alá kerül. Kijev és a nyugati „tettrekészek” célja az Oroszországra gyakorolt nyomás erősítése, és a fronton egyre reménytelenebbnek tűnő helyzet megfordítása a tárgyalóasztalnál.

„Azzal ez a taktika láthatóan nem számol, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai mindenről árulkodnak, csak a békevágyról nem. Trump azonban továbbra is habozik és hallgat az isztambuli találkozók eredményeivel és az ukrán támadásokkal kapcsolatban” #moszkvater

„Azzal ez a taktika láthatóan nem számol, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai mindenről árulkodnak, csak a békevágyról nem. Trump azonban továbbra is habozik és hallgat az isztambuli találkozók eredményeivel és az ukrán támadásokkal kapcsolatban”
Fotó:EUROPRESS/UKRAINIAN SECURITY SERVICE/AFP

Még el sem csitultak az orosz stratégiai bombázókat állomásoztató bázisok elleni diverzáns akciók hullámai, Kijev a krími híd pillérei ellen indított sikertelen támadás. Erre a megnövekedett aktivitásra ráerősítve az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak az Egyesült Államokba utazott, és ott igyekszik visszavenni az Oroszországgal folytatott közvetlen tárgyalások során Ukrajna kezéből kicsúszott kezdeményezést. Arról próbálja a Fehér Házat meggyőzni, hogy Oroszország az Isztambulban átadott memorandumban foglalt rendelkezéseivel megzavarja a béketárgyalásokat, ezért nyomást kell gyakorolni rá a szankciók szigorításával, valamint Ukrajna további katonai segélyezésével. Oroszország közben a saját vonalát erőlteti, megpróbálja elérni, hogy Trump legalább ne támogassa tovább Ukrajnát, és ne vezessen be új szankciókat. A végső cél pedig az, hogy az amerikai elnök gyakoroljon nyomást Kijevre, hogy az fogadja el Oroszország békefeltételeit.

„Jermak útja a június 13-án esedékes G7-es csúcstalálkozó, valamint a rá tíz napra sorra kerülő hágai NATO-csúcs előtt eltökélt kísérlet arra, hogy a Fehér Ház Kijev javára változtassa meg a politikáját”

Az európaiak úgy döntöttek, hogy a Trumpot irritáló Zelenszkij helyett Jermak próbálja meggyőzni Trumpot. Az ukrán elnöki iroda vezetője a jól kivehetően Kijev pártján álló Keith Kellogg-gal tárgyal, és az elnöki megbízottnak kellene rávennie Trumpot arra, hogy döntéseket hozzon Oroszország ellen, és az ukrán hadsereg katonai támogatása mellett. Jermak az európai „tettrekészek” narratívájának megfelelően azt a tézist próbálja elfogadtatni, hogy a két tárgyalási forduló megmutatta, Oroszország eltökélt szándéka az idő húzása, és nem akar beleegyezni a tűzszünetbe, mint azt Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok szeretné. Ezért kell Trumpnak nyomást gyakorolnia Oroszországra.

„Azzal ez a taktika láthatóan nem számol, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai mindenről árulkodnak, csak a békevágyról nem. Trump azonban továbbra is habozik és hallgat az isztambuli találkozók eredményeivel és az ukrán támadásokkal kapcsolatban”

A repülőterek elleni, majd a krími híd elleni támadásoknak Kijev elképzelései szerint segíteniük kellene meggyőzni Trumpot arról, hogy Ukrajna nem olyan gyenge, mint az elnök gondolja, jelentős károkat okozhat az oroszoknak, és ezért logikus, hogy az Egyesült Állsmok továbbra is támogassa a csatatéren, és segítse ezzel a tárgyalási pozíciói javításában.

Figyelemre méltó, hogy Jermak látogatásának egyik célja az úgynevezett nyersanyag megállapodás keretében létrehozott Befektetési Alap munkájáról folytatott tárgyalások. Nem véletlen, hogy Szviridenko gazdasági miniszter, aki felügyelte a megállapodás aláírását, szintén Washingtonba repült. Ez a kérdés a fegyverellátással kapcsolatos. Annak érdekében, hogy Kijev megszerezze Trump beleegyezését az Ukrajnának nyújtandó új katonai segélycsomagok jóváhagyásához – a Biden alatt jóváhagyott csomagok most járnak le, az újakat pedig még nem fogadták el -, Kijev olyan rendszert javasol, amely formalizálná ezeket a szállítmányokat a Beruházási Alapba való hozzájárulásként.

„Azaz lényegében ingyenesen kapna fegyvert, tekintve, hogy nem világos, mikor kezd el teljes mértékben működni maga az Alap a folyamatban lévő háború körülményei között”ű

Ráadásul a közelmúltban világossá vált, hogy a kormány már aláírt két, az Alap működéséhez szükséges kulcsfontosságú dokumentumot, így a korlátolt felelősségű társasági szerződést és az Alap alapító okiratát. A képviselők kérésére azonban a Minisztertanács megtagadta a nyilvánosságra hozatalukat, kijelentve, hogy a dokumentumok annak ellenére bizalmasak, hogy az Alap munkájának alapvető rendszere ott van leírva. Vagyis Kijev felgyorsítja a megállapodás kidolgozását, hogy meggyőzze Washingtont a fegyverek szállításának folytatásáról a megállapodás keretében.

„De Moszkva is megpróbálhatja a saját előnyére fordítani az orosz repülőterek elleni csapást, mint Kijev kísérletét arra, hogy Amerika belerángassa a harmadik világháborúba”

A Kreml minden bizonnyal Oroszországnak a repülőterek elleni támadásra, adandó lehetséges válaszán dolgozik. Figyelembe véve azt a feladatot is, hogy meggyőzze Trumpot arról, ne nyújtson újabb támogatást Kijevnek, és ne vezessen be 500 százalékos szankciókat Oroszország és partnerei ellen. De a Kreml felhasználhatja a repülőterek elleni támadást a memorandumban foglalt szigorú feltételek igazolására is, ha Trumpnak fenntartásai lennének ezzel kapcsolatban. Azt a tézist, hogy Ukrajna belerángatja Amerikát a harmadik világháborúba, már egyes trumpisták – például Bannon – is terjesztikű

„Trump azonban továbbra is hallgat. Valószínűleg még nem hozott végleges döntést. Ezzel is azt sugallja, hogy Amerika az elsődleges figyelmét és erőforrásait az ukrajnai háborúról a lehető leggyorsabban az ázsiai-csendes-óceáni térségre akarja átirányítani, ami többek között a segélyek leállítását is magában foglalja”

De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy erős nyomás nehezedik rá többek között a Republikánus Párton belülről is, hogy továbbra is támogassa Kijevet, és keményebb álláspontot képviseljen Oroszországgal szemben. így a következő hetek kritikusak lehetnek Trump végső álláspontjának meghatározásában. Most ez az egyik kulcskérdés, amely meghatározza a háború további menetét.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Ha jól hallom akkor az ukrán győzelmi mámort kissé lehűti az USA burkolt de azért kifejezésre juttatott rosszallása. Meglepően józanok az amerikaiak mostanság. Az atomegyensúlyt illetően a kis Ukrajnának sohasem osztottak lapot és most mégis abba ütötték bele a kis fitost. Annyira gondos volt az előkészítés, hogy pont erre nem gondoltak. Mr. Selenskyj , that was the last straw.

    A kicsi zöld emberke (újabban fekete) már levert egy kínai vázát az Ovális Irodában. Lesz még egy harmadikra esélye?

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Ukrajna valóban Magyarország ellenségévé vált

2026. febr. 14.
Orbán Viktornak igaza van, Ukrajna valóban Magyarország ellenségévé vált, állítja Andrew Korybko. Mint hozzáteszi, Kijev így Európa patriótá...

Tetőfokára hágott a jog uralma Szlovéniában

2026. febr. 14.
Március 22-én törvényhozási választások lesznek Szlovéniában. Az immár négy éve, kevesek megelégedésére kormányzó Golob-kabinet szénája nem ...

Ötven évre tiltotta ki Moszkva a kazah komikust

2026. febr. 14.
Ötven évre tiltották ki Oroszországból a kazah komikust, Nurlan Szaburovot. A humorista beutazási tilalmát az FSZB Alkotmányos Rendszer Véde...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK