Kezdőlap » Utazás » Kamcsatka, a vulkánok és medvék paradicsoma
A helikopteres túrán a gépről láthatjuk a gyönyörű, szabályos vulkánokat, és ezt a szép, türkiz színű krátertavat. #moszkvater

Kamcsatka, a vulkánok és medvék paradicsoma

Vidó Ildikó írása a #moszkvatéren. Az 1000 Út utazási iroda ajánlja

A Gejzírek-völgye Oroszországban a távoli Kamcsatka-félsziget látványos természeti csodája, az UNESCO Világörökség része. Eurázsiában az egyetlen, a világon pedig a második legnagyobb gejzír mező. 200 km-re fekszik a fővárostól, Petropavlovszk Kamcsatszkijtól és utak híján helikopterrel látogatható.
A Gejzírek-völgyét 1941-ben fedezte fel egy helyi tudós, Tatyjana Usztyinova. Kutatásainak eredményei 1955-ben láttak napvilágot. A 6 km hosszú medencében körülbelül 90 gejzír található. Feltörésük változó, némelyik 10-12 percenként némelyik 4-5 óránként akár 5 méter magasságig is feltörhet. Amelyet mi láttunk óránként tört fel, 5-10 m magasságra. A gejzíreket egy kisebb földrengés is elzárhatja, vagy újakat nyithat. A turistáknak 1980-ban nyitották meg a területet, évente kb. 3000 ember látogat ide.
2007-ben pár perc alatt több millió tonna iszap és kő borította be a Gejzírek-völgyének kétharmadát egy földcsuszamlás következtében. A bekövetkezett földcsuszamlás szerencsére emberi áldozatokat nem követelt, de a gejzírek többségét sár temette be. A közel száz gejzír és forrás tarkította völgyet iszapfolyam lepte el. Azóta azonban kitisztult a völgy (öntisztulás), és újra régi pompájában láthatják a turisták.

Kamcsatkán a Gejzírek-völgyébe menet a helikopter első leszállásakor láthattunk szép iszapfortyogókat. Az elhaló vulkánoknál nagy mennyiségű iszapos törmelék halmozódik fel. A vulkáni utóműködések gázkiáramlásainak helyén a feltörő gázok, gőzök és vizek átáztató hatására finomszemcsés agyagos üledékek felszínén iszapfortyogók alakulnak ki, amelyek külsőre a kráterekben felbugyogó lávára emlékeztetnek, bár méretük jóval kisebb.

Kamcsatkán a legnagyobb vulkán a Kjucsevszkaja Szopka, 4750 m magas, de összesen kb. 200-300 vulkán van a félszigeten. (Ahány forrás, annyi különböző számot lehet olvasni, hallani. A helyi vezető természetesen a 300 mellett állt ki.) Ebből 29 működő vulkán, és 19 a Világörökség része. A legismertebbek: Korialszki, Avacsinszki, Kozel. Kamcsatka legtöbb vulkánja rétegvulkán. Ezek időről-időre kitörő vulkánok. A hegy szerkezetében jól elkülöníthetők a kitörések, egy kitörés általában egy törmelékes és egy láva rétegből áll. UNESCO Világörökség részévé csak 1996-ban nyilvánítottak egy 33 ezer négyzetkilométernyi területet. A 19 említett vulkán öt védett területhez tartozik: a központi hegygerincen futó Bisztrinszkij Nemzeti Parkhoz, a Bering-tenger partján fekvő Kronockij Bioszféra Rezervátumhoz, a keleti Nalicsevo és a Dél-Kamcsatkai Nemzeti Parkhoz, valamint a Kamcsatkai Állami Rezervátumhoz.

A helikopteres túrán a gépről láthatjuk a gyönyörű, szabályos vulkánokat, és ezt a szép, türkiz színű krátertavat. #moszkvater
A helikopteres túrán a gépről láthatjuk a gyönyörű, szabályos vulkánokat, és ezt a szép, türkiz színű krátertavat

A félszigeten igen nagy egyedszámban élnek különleges, ritka állatok, úgymint a kamcsatkai barna medve, a havasi kecske, a coboly, a pézsmapocok, a rozsomák és a szirti sas, illetve a vadászsólyomfajok is nagy egyedszámban megtalálhatók. Továbbá a legnagyobb sasféle, az óriás rétisas is itt költ. Medvét, havasi kecskét és óriás rétisast mi is láttunk. A félsziget partjainál nagyszámú kékbálna populáció található, és ha szerencsénk van, látható is. A Kamcsatkán található Kuril-tavat a legnagyobb eurázsiai lazacívó helyként említik.
A félsziget formája emlékeztet a lazacra, szinte jelezvén, hogy ez az egyetlen hely, ahol mind a hat csendes-óceáni lazacfaj ikrát rak. A legnagyobb probléma az illegális kaviárkereskedelem, ami hatalmas üzlet. Ma már nemzetközi szervezetek alakultak az illegális kereskedelem megfékezésére, és a lazacok védelmére. A lazac hasüregéből gyűjtik be az értékes kaviárt, majd sózzák, és konténerekben repülőgépekkel juttatják el Oroszország európai területeire. Petropavlovszkban még megfizethető áron van a lazackaviár kilója, de ugyanez Moszkvában már a többszöröse. Ez azonban nagyon veszélyes a lazac populációra, a kipusztulás fenyegeti őket, és vele együtt a medvéket is.

A Kuril-tó (a félsziget déli részén található, kb. 300 m mély) a lazacok legnagyobb ívóhelye a kontinensen. Évente mintegy 6 millió hal úszik fel a tóba. 6 milliónál többet nem engednek be, így tartják fenn az egyensúlyt. Az ívás után a lazacok elpusztulnak ezzel tápanyagot biztosítva az újonnan születő halaknak. A kékhátú lazacok késő nyáron érkeznek a Kuril-tóhoz. Mi augusztusban voltunk itt, így a tó gyakorlatilag tele volt. A medvék könnyen jutnak élelemhez ilyenkor. A lazacok a Csendes-óceánról úsznak az Ohotszki-tengerbe, majd innen még 40 kilométert kell megtenniük felfelé az Ozernaja folyón. Kamcsatkán a lazac minden élet forrása. A lakosság nagy része halászattal és halfeldolgozással foglalkozik. A Föld lazacainak egynegyede innen indul útjára.
Az út során a Kuril-tónál láthattunk medvéket lazacfogás közben. Ugyanolyan helikopter visz oda, mint a Gejzírek-völgyébe. A tónál egy rövid, gyalogos séta után találkozhatunk sok medvével. Kisebb villanykerítéssel vagyunk elzárva tőlük, és itt is fegyveresek kísérik a csoportokat, ha véletlenül közelebb jönne a medve, de nem jön, már megszokták a látogatókat. Aztán csónakkal is bejártuk a tavat, a parton és a vízben is ott voltak a medvék, remekül lehetett fotózni őket.

CÍMKÉK: