„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
„A kiadások mértéke impozáns, gyors fegyverkezés rövid távon katonailag racionális válasz a megváltozott biztonsági környezetre, azonban ez a modell politikai, gazdaság feszültségeket is generál, költségvetési szempontból nehezen fenntartható”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
Lengyelország Európa legnagyobb katonai költekezőjévé vált. A védelmi kiadások 2025-ben már a GDP 4,5 százaléka fölé nőttek, ami nominálisan közel 187 milliárd zloty, azaz mintegy 44 milliárd euró. A cél egyértelmű, a hadsereg gyors és látványos megerősítése az Oroszország felől érkező fenyegetéssel szemben, az évtizedeken át elmaradt modernizáció pótlása, valamint a NATO keleti szárnyának megerősítése.
„A kiadások mértéke impozáns, gyors fegyverkezés rövid távon katonailag racionális válasz a megváltozott biztonsági környezetre, azonban ez a modell politikai, gazdaság feszültségeket is generál, költségvetési szempontból nehezen fenntartható”
Lengyelország hosszú idő után 2024-ben újra megjelent az eurokötvény-piacon. Az ország adóssága átlépte az Európai Unió által megszabott 60 százalékos GDP-arányos határt, így a kormány növekvő hitelfelvételi igényekkel számol a jövőben. Ez pedig újabb kihívásokat jelent az államadósság korábbi alacsony szintje után.
Az új helyzetre reagált tavaly a Fitch Ratings is, amikor a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Lengyelország hosszú távú devizaadósság besorolásának kilátását. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette az A mínusz szintű lengyel szuverén devizaadós-osztályzatot. A kilátás rontásának indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy 2024-ben jelentős államháztartási elcsúszás volt a kijelölt célokhoz képest. A költségvetési hiány elérte a hazai össztermék (GDP) 6,6 százalékát az előző évben mért 5,3 százalék után. Az előzetes adatok alapján ez a hiány 2025-ben még tovább, 6,9 százalékra emelkedett. A Fitch kiemeli, hogy 2021-ben még csak 1,7 százalékos hiánnyal zárt a lengyel államháztartás. A cég ennek kapcsán megjegyetre, hogy a besorolási listáján szereplő A kategóriás szuverén adósok GDP-arányos államháztartási hiányának mediánszintje 2,9 százalék. A Fitch Ratings előrejelzése szerint ebben a környezetben a lengyel államadósság-ráta 2027-re eléri a 68,3 százalékot.
„A hitelminősítő szerint a hiteles költségvetési konszolidációs stratégia hiánya valószínűleg megnehezíti az államháztartási hiányok érdemi csökkentését a 2027-ben esedékes következő parlamenti választásokig hátralévő időszakban, különös tekintettel a korlátozott adóemelési mozgástérre és arra, hogy Lengyelország 4,5 százalékra emeli GDP-arányos védelmi kiadásait”
Nem meglepő tehát, ha felmerül egy ideiglenes adó bevezetése a lengyel hadsereg modernizációjának finanszírozására. A megkérdezetteknek 58 százaléka azonban az említett felmérés alapján erre az ötletre nemmel válaszolt. Ezen belül inkább nemmel a válaszadók 30,4 százaléka reagált, egyáltalán nemmel pedig a 27,4 százalékuk felelt. Elfogadó választ 32 százalékuk adott (24,2 százalék inkább igen, 8,2 százalék határozottan igen), a megmaradt 9,1 százaléknak nem volt véleménye a kérdésről.
„A bevezetést pártolók között a legtöbben a kormánykoalíciót támogatók voltak, nagyjából e tábor fele (50,1 százalék) válaszolt pozitívan a kérdésre. Hasonlóan vélekedtek a baloldali nézetet vallók (56,5 százalék), valamint Adrian Zandberg, Rafał Trząskowski és Magdaleny Biejat szavazói (44-től 55 százalékig)”
Leginkább szkeptikusak a jobboldal hívei voltak (64,4 százalékuk nemmel válaszolt), az ellenzéki pártok választói (68 százalék), amely magába foglalta a Karoł Nawrockira, Sławomir Mentzenre, Grzegorz Braunra, valamint Szymon Hołowniára szavazókat, ebben a csoportban az adózás ellen szavazók száma 63-67 százalékot tett ki.
„A válaszadók között nem volt lényeges a képzettség, lakhely vagy nem szerinti különbség, bár a nők inkább szkeptikusak voltak, mint a férfiak. A különbség sokkal inkább megmutatkozott a 30-39 év közöttieknél – 77 százalékuk válaszolt nemmel -, és a 40-49 éveseknél, ahol ez az arány 87 százalék”
Marcin Mrowiec, a Grant Thornton elemzője a következőképpen látta a helyzetet. – „Végső soron senki nem szeret adót fizetni. Másrészt Lengyelországban elég kevés vita van a közpénzek helyzetéről. (…) A politikusok érthetően kerülik a témát.” Pozitív információnak tartotta, hogy „minden harmadik válaszadó tudja, ha közpénzt adunk ki, azt valahonnan el kell venni.”
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
