Habár Szerbiában folyamatosan romlik a helyzet a koronavírus elleni fronton, a kormánynak most eszében sincs bevezetni olyan szigorú szabályokat, mint tavasszal. Mitől tart a szerb vezetés?

Ma újabb negatív rekord fog születni, de nem lesznek szigorítások – mondta el szerdán Alekszandar Vucsics szerb államfő, aki nem is titkolta az elkeserítő számokat. Ezúttal 1200 újabb fertőzöttre számítanak a hatóságok. Erre rímel a szerb válságstáb tagjának, Predrag Konnak a nyilatkozata, aki kijelentette, Belgrádban exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, és egyre többen kerülnek kórházba koronavírus-fertőzéssel. Mégis, amikor a szerb járványügyi szakértőt arról kérdezték, hogy várhatók-e szigorítások a koronavírus terjedésének megfékezésére, Kon elmondta, pillanatnyilag ez nem opció, de azért el kell gondolkodni, és világossá kell tenni, hogy mikor kellene majd bevezetni kijárási korlátozásokat, vagy kijárási tilalmat.

„De miért olyan megengedők most a szerb hatóságok?”

A szerb elnök március 15-én hirdetett rendkívüli állapotot az országban, melynek értelmében bezártak az óvodák, az iskolák és az egyetemek. De a határok is csak a külföldről visszatérő szerb állampolgárok, valamint a diplomaták és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok számára állnak nyitva. Ám ők sem jártak különösebben jól. A külföldről hazaérkező szerb állampolgároknak előírták, hogy 14 napot, a koronavírus gócpontjaiból érkezőknek pedig hogy 28 napot kell karanténban tölteniük. És bár e szabályokat más országokban is meghozták már, a szerbiai helyzet annyiban feltétlenül szigorúbb lett, hogy a szabályok bármilyen megsértésére három évnyi börtönbüntetést helyeztek kilátásba.

„Az utcán megjelenő szerb katonaság persze itt már aligha okozott meglepetést a lakosságnak”

A leginkább drákói intézkedés azonban kétségtelenül a bizonyos napszakokra előírt kijárási tilalom volt. Ezt a szerb rendőrök olykor annyira komolyan vették, hogy egy alkalommal például egy szerb fiatalt megpofozott a rendőr, akit az utcán látott a tilalom idején (az erről készült videóból aztán óriási botrány lett). Mindez idő alatt a szerbiai migránsokat begyűjtötték az utcákról és a már korábban felállított befogadó központokban helyezték el őket. Jellemző a szerb szigorra, hogy a táborokat a járvány idején nem csak a rendőrség, hanem a katonaság is védte, amelyeket így hermetikusan elzártak a külvilágtól.

„Azonban a rendkívüli szigorból gyorsan elegük lett az embereknek, így a kijárási tilalom végeztével az emberek ellepték az utcákat”

Ezeket a pillanatokat használta ki a szerb kormány, hogy még idejében megtartsák az előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi, és önkormányzati választásokat, amelyen a Szerb Haladó Párt (SNS) óriási többséggel nyert meg június 21-én. A választások után pár héttel viszont újabb szigorításokat akartak életbe léptetni, amire hatalmas tüntetések kezdődtek a szerb parlamentnél, mert sokaknak elegük lett a korlátozásokból. A tiltakozások hevességét jelzi, hogy a tüntetők több alkalommal is összecsaptak a rendőrökkel, ami után a szerb kormány mégis úgy döntött, hogy nem vezetik be a korlátozó intézkedéseket.

„Ezért Szerbiában egyre többen vannak azok, akik úgy vélik, hogy a kormány most azért bánik meglehetősen megengedően az emberekkel, mert attól tartanak, hogy ha szigorítanának, újra az utcára vonulnának az emberek”

Pedig a jelen helyzetben minden érv amellett szól, hogy újabb korlátozó intézkedéseket hozzanak. Szerbia ugyanis már a koronavírus-járvány harmadik szakaszába lépett, ami az eddigi adatok szerint jóval meredekebb járványgörbéket eredményezett, mint az első kettő. És bár a napi halálesetek száma Szerbiában sosem lépett 18 fölé, a mostani adatokból az látszik, hogy ez még csak a harmadik szakasz kezdete.