//Hedvig, a lengyelek szentje
Szent Hedvig – Jadwiga szobra a budapesti Belvárosi Ferences templom kertjében #moszkvater

Hedvig, a lengyelek szentje

MEGOSZTÁS

Egyetlen gyermeke világrahozatala során, 1399. július 17-én hunyt el Nagy Lajos király legkisebb lánya, Hedvig. Vagy ahogyan a lengyelek nevezik, Jadwiga. Szentté az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, míg 2006 óta a Dunakanyar védőszentje, amelynek ünnepnapja éppen július 18-ra esik.

Szent Hedvig – Jadwiga szobra a budapesti Belvárosi Ferences templom kertjében #moszkvater
Szent Hedvig – Jadwiga szobra a budapesti Belvárosi Ferences templom kertjében
Fotó:Tóth Tibor

Ha a történelemben valaki – és ezzel vélhetően szinte valamennyi lengyel egyetért – kiérdemelte azt, hogy szentté avassák, az Anjou Hedvig a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. Ő az, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője lett 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Bár ez sem volt mindennapi történet. Ugyanis I. Nagy Lajos a kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trónt is Máriára, illetve annak leendő férjére Zsigmondra akarta hagyni. A lengyelek azonban követelték, hogy a királynő Krakkóban székeljen, amit Mária magyar királynőként nem tudott biztosítani. Így végül anyja, Kotromanić Erzsébet közbenjárása nyomán Hedvig örökölte a lengyel trónt, akit tízévesen 1384-ben koronázták meg, és akit az oklevelek királyként említenek.

„Kivételesen okos, művelt asszony volt, aki a rengeteg jótékonykodás mellett szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát, templomokat, kórházakat hozott létre”

A keresztény hit terjesztésére Prágában kollégiumot alapított litván teológusok, illetve Krakkóban kolostort litván nővérek számára, de jelentős szerepet játszott egyebek között a krakkói egyetem 1397-es újraindításában.

Ám nemcsak a fentiek miatt tisztelik őt ennyire a lengyelek. Hedvig volt az, aki pénzzel támogatta azt a törekvést, miszerint a krakkói bencés kolostorban ne latinul, hanem a nép nyelvén, lengyelül mondjanak, tartsanak misét. Emellett nagyon sokat „lobbizott” Rómánál, hogy elismerje a krakkói egyetemet, segítse annak újraindítását. Sőt, Hedvig beolvasztatta az ékszereit, pénzt veretett belőlük, amit aztán az egyetem fenntartására fordítottak.

„Ám a legnagyobb dolog, amit a hitéért tett, az a litvánok keresztény hitre térítése”

Ám ez majdnem komoly háborút robbantott ki, miután a szülei az ötéves Hedviget Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el. Miután a lengyelek számára elfogadhatatlan volt egy Habsburg a trónjukon, ezért elűzték Hedvig vőlegényét. A keleti határaik mellett élő pogány litvánok fejedelme, a 23 évvel idősebb Jagelló Ulászló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarába. Az ajánlat azonban nemcsak a házasságot jelentette, hanem azt is, hogy a litvánok áttérnek a keresztény hitre, ráadásul létrejön a lengyel-litván perszonálunió, ami a térség egyik, ha nem a legerősebb államalakulata lehet. A lengyel királynő – aki ebben Isten akaratát látta – elfogadta a litván fejedelem ajánlatát, de a Vilmossal való jegyesség felbontását kérte előbb a Szentszéktől. IX. Bonifác pápa a litvánok megtérítéséért cserébe nemcsak ebbe ment bele, de elvállalta Jagelló Ulászló keresztszülőségét is. 1386. február 18-án megtartották az esküvőt.

„Ekkoriban nem ment erőszak nélkül egy nép megtérítése, ám Hedvig – aki az uralkodói jogokat átengedte Ulászlónak – ebben is példát mutatott”

A lengyelek az ő elképzelését támogatták férje meglehetősen erőszakos módszereivel szemben. Elérte, hogy az áttérni nem akarókkal szemben ne lépjenek fel, és ne vegyék el a jószágaikat. A meggyőzés elvét hangsúlyozta a kereszteléseknél, és minden erejével támogatta a litván papság kiművelését. 1397-ben kollégiumot alapított Prágában litván teológusok számára is, míg Biecz városában kórházat építtetett. A meglévő dokumentumok alapján Hedvigről kiderült, a katonai tábortól sem idegenkedett. Részt vett az 1387. évi halicsi hadjáratban, mely a lengyelek sikerével zárult, és ennek következtében a délkeleti tartomány visszakerült a lengyel királysághoz, míg I. Péter moldvai fejedelem az adófizetőjévé vált.

„A királynő életéről számos legenda kelt szárnyra. Például Hedvignek szokása volt, hogy élelmet csempészett ki a palotából a szegény nép számára, ami akkoriban halálos bűnnek számított Lengyelországban”

Egyik szokásos éjszakai útján a férje ott várta a várból kivezető titkos folyosó végén. A királynő kötényébe rejtett étel egy csokor rózsává változott, így a fiatalasszony végül elkerülte a szigorú büntetést. Egy másik történet szerint Hedvig palástja egy alkalommal visszaadta egy vízbe fulladt ember életét. A legismertebb legenda szerint a krakkói Boldogságos Szűz Mária Látogatása templom építésekor Hedvig megpillantott egy munkást, aki családja nyomorúsága miatt szomorkodott. A királynő odaajándékozta a drágakővel kirakott cipőjét, a férfi pedig csodálkozva vette észre, hogy távozása után az egyik kőszikla megőrizte az asszony lábnyomát.

„A mély vallásosság mellett ugyanakkor a valódi, hiteles szerénysége és alázata kedveltette meg korával és az utókorral egyaránt a híres szent asszonyt”

Egyetlen gyermeke, Erzsébet Bonifácia világrahozatalakor halt meg 1399. július 17-én, míg lánya a születést követő gyermekágyi lázba halt bele. Hedvig kultusza halála után azonnal megkezdődött. A közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wawel székesegyház oltára alá temették. Szentté avatási eljárása 1426-ban indult meg – ekkor alakította meg Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek az első bizottságot –, ám a folytatásra, illetve magára a tényleges szentté avatásra majd hat évszázadot kellett várni.

„Az eljárás egyébként a Habsburg-család bosszúja miatt akadt meg”

Ugyanis Jagelló Kázmér 1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyapja Vilmos herceg testvére volt. Így az új királynéval együtt beköltözött a Wawelbe a Hedvig iránti ellenszenv is.  A boldoggá avatási eljárás több évszázados megszakadása ellenére  a nép szívében elevenen élt Hedvig tisztelete és emlékezete. A lengyel püspöki kar 1933. szeptember 29-én Czestochowában tartott ülésén egyhangúan úgy döntött, hogy ismét kéri Hedvig boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben fölújították. Talán nem véletlen, hogy végül a lengyel származású II. János Pál pápa 1979-ben boldoggá, majd 1997. június 8-án szentté avatta. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje, amelynek ünnepnapja éppen július 18-ra esik.

Források:

Wikipedia

MTVA archívum

Tarján M. Tamás: Szent Hedvig lengyel királynő halála (Rubicon)

Boldog Hedvig – Magyar Katolikus Egyház (katolikus.hu)

www.magyarkurir.hu/kultura/szent-hedvig-kiralyno

www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1895-81AF/1895-3-860E/hedvig-lengyel-kiralyno-nagy-lajos-magyar-kiraly-leanya-es-jagyello-ulaszlo-lengyel-kiraly-felesege-szuletesi-eve-meghatarozasa-86B2/

nemzetikonyvtar.blog.hu/2018/07/18/_lengyelorszag_hos_kiralya_ferjem_szent_hedvig_kiralyno

szenthedvig.hu/Nevadonkrol

montazsmagazin.hu/hires-magyar-nok-szent-hedvig-kiralyno/

ng.hu/kultura/2003/10/15/a_magyar_hedvig_lengyel_kiralynove_koronazasa/

MEGOSZTÁS