„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
A moszkvai állatkert látképe egy 2019-ben készült felvételen
Fotó:EUROPRESS/Alexey Maishev/Sputnik/AFP
Amikor 2021-ben megnyitották a moszkvai állatkert új kétszintes, jegyirodákkal és forgókapukkal kiegészített bejárati pavilonját, a világ egyik legnagyobb állatkertjének a legújabb, még 1990-ben kezdődött átépítése ért véget. Magát az állatkertet szinte teljesen felújították. A főbejárat hatalmas sziklakastély lett, amely a régi (1864) és az új (1926) állatkert közti kapcsolatot jelképezi. Ugyanis ezt megelőzően a Bolsaja Gruzinszkaja utca két külön állatkertre osztotta a létesítményt.
„Maga az állatkert még nagyobb lett, új kiállítások nyíltak, kifejezetten a gyermekeknek szóló bemutatókat rendeznek a tengeri akváriumban, a fókamedencében, miközben még természetközelibbé teszik a vízesések és a vízfolyások”
A 2017-től 2019-ig tartó időszakban átfogó rekonstrukcióra került sor a Gyermekállatkert területén, melynek eredményeként az intézmény munkája összhangba került a nemzetközi állatvédelmi normákkal. Speciális menedékhelyeket alakítottak ki, ahol az állatok addig tartózkodhatnak, ameddig csak akarnak, és ha nem akarnak a látogatókkal találkozni, akkor itt kipihenhetik magukat. Sőt, talán a legnagyobb elismerést is ekkor kapta a moszkvai állatkert, hiszen két óriáspandát, Dingdinget és Ruyit 15 évre sikerült bérbe venniük Kínától, és mindketten élvezik az életüket a Kínai Fauna házban.
„Szintén 2019-ben kerültek sörényes farkasok is Moszkvába, így az itteni park is részt vesz a kihalás szélére jutott faj megmentésében”
Persze, mindez nem lehetne, ha 1857 márciusában a zoológia mestere, az egy évvel korábban alapított Állatok és Növények Akklimatizációs Bizottságának tagja, Anatolij Petrovics Bogdanov nem készíti el jelentését egy létrehozandó állatkertről. 1862-ben a bizottság már több mint 700 főből állt, akik évi 5 rubel tagsági díjat vezettek be abból a szándékból, hogy pénzt gyűjtsenek az állatkert számára.
A cár testvére, Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg is a bizottság tiszteletbeli tagja és anyagi támogatója lett. Az ő segítségével megszületett a terv, miszerint az állatkertet a Nyeszkucsnyij Szad területén hozzák létre, ám 1863-ban kiderült, hogy a szükséges földterületet csak a presznyai tavak területén lehetett vásárolni, ahol már állt egy fából épült étterem, valamint megvolt egy korcsolyapálya terve is.
„Végül az állatkert a Moszkvai Állami Egyetem három biológus-professzorának Karl Francevics Ruljének, Szergej Alekszejevics Uszovnak és Anatolij Petrovics Bogdanovnak köszönhetően 1864. január 31-én, mindössze 10 hektáron összesen 286 állattal nyitotta meg a kapuit”
Az állatkertben 57 emlősfaj és 53 madárfaj volt látható, köztük tigrisek, leopárdok, orrszarvúk és zebrák, az első elefántot pedig maga II. Sándor cár adományozta.
A vadaspark története kis híján véget ért 1905-ben, amikor a presznyai fegyveres összecsapások során az állatkert a forradalmi harcok egyik központjává vált, és súlyosan megrongálódott. Az újonnan épült Akvárium megsemmisült, sok faépület, a levéltár és a könyvtár leégett, valamint rengeteg állat elpusztult. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az állatkert maradékát kis híján elvitte egy árvíz, szinte életmentőnek bizonyult, hogy az évek során leginkább magánadományokból fenntartott intézményt 1919. március 27-én államosították.
„Aztán 1922-től Moszkva tulajdonába került, míg 1926-ban a környező területek bevonásával kibővítették 18 hektárosra, így lehetőség nyílt arra, hogy az állatok egy részét szinte természetes körülmények között tarthatták”
Az 1926. október 3-i ünnepélyes újranyitásról az az orosz főváros esti lapja ezt írta: „A tegnapi nap teljesen kivételes volt a moszkvai állatkert történetében. A hat jegyiroda nem tudott megbirkózni a többezres tömeggel, a park igazgatósága pedig – minden alkalmazottját mozgósítva a jegyértékesítésre – sorra nyitotta ki az új jegypénztárak ablakait, amelyeket a kerítést kivágva sietve alakítottak ki. Összességében 30 ezren látogattak tegnap az Állatkertbe, ami a park fennállása óta példátlan adat.”
A húszas évek végén már több mint 500 állatfaj élt az állatkertben, és olyan új kiállítások jelentek meg, mint a terrárium, inszektárium, illetve kutató laborokat is felépítettek az állatok viselkedésének vizsgálatára és megfigyelésére. Az 1930-as években megjelent az állatóvoda, illetve az úgynevezett állatsimogató. 1936 és 1938 között átépítették az elefántházat, medencéket építettek vízilovaknak, oroszlánfókáknak, fókáknak, új helyiségeket hoztak létre a papagájoknak, és az állatkert korábbi bejáratát új váltotta fel. A moszkvai állatkert látogatottsága 1938-ra elérte a 3 millió főt.
„A II. világháborúban már az első moszkvai bombatámadások jelentős károkat okoztak az állatkertben”
1941. július 22-ről 23-ra virradó éjszaka leégett az állatkert adminisztrációja, archívuma, tűz ütött ki a majom-, oroszlán- és elefántházban. Ezt követően az állatok egy részét a szverdlovszki állatkertbe menekítették, ahonnan 1944 őszén szállították vissza őket Moszkvába.
Az újjáépítést követő években az állatkert állományának feltöltése volt a legfontosabb feladat. Amikor 1964-ben megünnepelték az állatkert 100. születésnapját, már elkezdődtek az újabb jelentős átalakítások. Ám még több évtizeden keresztül csak toldozás-foltozás zajlott, holott az állatkert leromlott műszaki létesítményei sürgősen teljes rekonstrukciót igényeltek, ami 1990-ben kezdődött meg. Sőt, 2017-re már a modern kor elvárásainak megfelelően megvoltak az állatkert közösségi oldalai, valamint elkészült az a mobilalkalmazás, amelynek a segítségével még jobban megismerhetővé vált a park.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
