„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Az Egyesült Államok vezetésének a támogatottsága 2024-hez képest Németországban és Portugáliában csökkent a leginkább, 16 másik államban pedig legalább 10 százalékpontos volt az esése. Törökország volt az egyetlen NATO-ország, ahol Amerika támogatottsága két számjegyű növekedést mutatott”
Fotó:EUROPRESS/Christian Hartmann/POOL/AFP
A Gallup friss mérése szerint Washington imázsa a NATO-tagállamok között 2025-ben gyengült, a 31 országban mért átlagos támogatottság 14 százalékponttal, 21 százalékra esett. Az amerikai vezetés alacsony értéke hasonló ahhoz, amit Donald Trump első ciklusa, illetve 2007–2008 között George W. Bush elnöksége alatt mértek.
Washington imázsa az amerikai kormányokhoz igazodva folyamatosan változott a NATO-tagállamok között. Barack Obama elnöksége alatt például a NATO-országok átlagosan 45 százaléka támogatta az Egyesült Államok vezető szerepét, ez Donald Trump első ciklusakor 22 százalékra esett, majd Joe Biden alatt valamelyest helyreállt, 39 százalékra.
„Az Egyesült Államok vezetésének a támogatottsága 2024-hez képest Németországban és Portugáliában csökkent a leginkább, 16 másik államban pedig legalább 10 százalékpontos volt az esése. Törökország volt az egyetlen NATO-ország, ahol Amerika támogatottsága két számjegyű növekedést mutatott”
A NATO-országok közül csupán Lengyelország és Albánia lakosságának a többsége támogatta Washingtont 2025-ben, míg az Amerika megítélésének az aránya körülbelül egytizedre esett vissza a skandináv országokban, Svédországban, Izlandon és Norvégiában. Ráadásul ez a mérést az Egyesült Államok venezuelai katonai akciója előtt végezték, amely után Trump megismételte azon szándékát, hogy el akarja venni Grönlandot Dániától, a NATO-szövetségesétől, ami feszültséget keltett a szervezetben. Mette Frederiksen dán miniszterelnök figyelmeztetett, hogy Grönland amerikai katonai átvétele a NATO végét jelentené. Mindezek miatt vélhetően tovább romlottak a korábbi számok.
„Az Európai Unió és Németország vezetői jóval magasabb támogatottságot élveznek a NATO-országok körében, mint az Egyesült Államok. Az EU vezetésének a támogatottsága 2025-ben 60 százalék volt, ami enyhe csökkenés a 2023-as 65 százalékos rekordhoz képest. Németország vezetése 54 százalékkal büszkélkedhet, ami megegyezik az elmúlt évek adataival”
Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok támogatottsága többnyire megegyezett az Európai Unióéval, és kissé alacsonyabb volt, mint Németországé, Joe Biden elnöksége idején azonban ez a különbség jelentősen megnőtt.
Washington és Peking hasonló támogatottságot élvez a NATO-országokban, mint Trump első elnöki ciklusa alatt, a kínai adatok 2025-ben nyolc ponttal, 22 százalékra emelkedtek.
Bár Peking a szövetség tagjai között egy éve alatt a támogatottság legnagyobb növekedését érte el, a NATO-országok nagy része körében továbbra is népszerűtlen. Ahogyan az elmúlt két évtizedben is az volt, még akkor is, ha az Egyesült Államokról alkotott vélemények megváltoztak.
„A NATO-tagállamok körében az Egyesült Államok jelenleg inkább Oroszországhoz, mint az EU-hoz vagy Németországhoz áll közelebb a népszerűsége tekintetében”
Az Egyesült Államokat 10 százalékponttal magasabbra értékelték, mint Oroszországot, amelynek a népszerűségi mediánja a háború után továbbra is alacsony, 10 százalékos, és csak kissé magasabb, mint 2022-ben.
Washington veszteségei azonban nem jelentik Peking nyereségét. Bár az Egyesült Államok vezetésének a támogatottsága 2025-ben legalább 10 százalékponttal csökkent 18 NATO-tagállamban, ezek közül ezzel párhuzamosan csak háromban – Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban – nőtt Kína támogatottsága két számjegyű mértékben. A többiben szerényen nőtt vagy változatlan maradt.
Ehhez hasonlóképpen több országban, ahol Kína jelentős növekedést ért el, köztük Szlovéniában, Görögországban, Magyarországon és Törökországban, az Egyesült Államok vezetésének a támogatottsága szintén javult vagy legalábbis stabil maradt.
„Bár az Egyesült Államok és Kína hasonló átlagos értékkel büszkélkedhet a NATO-országokban, az utóbbinak nyolc tagállamban magasabb a támogatottsága, míg az Egyesült Államok háromban vezet Kína előtt”
Peking legalább 10 százalékponttal vezet Washington előtt Szlovéniában, Luxemburgban, Törökországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Montenegróban, Izlandon és Görögországban. Amerika Lengyelországban, Albániában és Romániában élvezi a magasabb támogatottságot. A fennmaradó 20 tagállamban hasonló a két nagyhatalom támogatottsága. Ez eltérés 2020-hoz, Trump első hivatali időszakának utolsó évéhez képest, amikor mindkét hatalom átlagos támogatottsága 18 százalékon állt, és az Egyesült Államok öt országban állt jobban Kínánál, amely csupán háromban vezetett.
„Az Egyesült Államok és Kína vezetése iránti támogatás tehát ismét egyenlő, ami visszatérés a korábbi republikánus kormányzatok idején tapasztalt normához. Oroszország népszerűsége továbbra is alacsonyabb, míg az EU és Németország többségi támogatást élvez a katonai szövetségen belül”
Azonban az elmúlt három év próbára tette a NATO egységét. Kína felkerült a szövetség biztonsági napirendjére az amerikai-kínai kapcsolatok romlását követően, hiszen Peking támogatást nyújtott Oroszországnak az ukrajnai háborúban. Az ázsiai nagyhatalom infrastrukturális beruházásai Dél- és Közép-Európában, valamint a Balkánon szintén növelték a befolyását a NATO-n belül.
Ugyanakkor az Egyesült Államok nyilatkozatai, amelyek a katonai kiadások terén megkérdőjelezik a szövetségesek védelmi kötelezettségvállalásait, aggodalmat keltettek a NATO-n belül. Bár a szervezet amerikai nyomására azóta megállapodott abban, hogy a kiadási célját a GDP 5 százalékára (3,5+1,5) emeli, a Grönlandot érintő legutóbbi nyilatkozatok új feszültségeket keltettek.
„A felmérés legfontosabb mondanivalója, hogy Amerika politikai legitimációja és vezetői hitelessége a NATO-n belül meggyengült, helyette az európai szereplők – különösen az EU és Németország – váltak a stabilitás elsődleges referenciapontjaivá”
Ez nem a NATO azonnali szétesését vetíti előre, de csökkenti Washington mozgásterét, emellett növeli az európai stratégiai autonómia igényét és megkönnyíti Kína szelektív befolyásépítését. E tendencia hosszabb távon a szövetség politikai kohézióját és válságkezelési képességét gyengítheti, különösen akkor, ha az amerikai külpolitika továbbra is kiszámíthatatlan lesz a szövetségesek szemében.
Az írást jegyezte: Mihálovics Zoltán
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
