„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Makronóm Intézet
„Sziluanov tulajdonképpen arra is figyelmeztet, hogy az ilyen növekedés serkentésnek megvannak a határai, és a további gazdasági fejlődés érdekében újjá kell alakítani az orosz tőzsdét”
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP
Az orosz duma újbóli megerősítése előtt meghallgatta Anton Germanovics Sziluanovot, aki elmondta, hogy a gazdaság fejlesztéséhez, a beruházások finanszírozásához saját források kellenek. Ezzel azt is jelezte, hogy talpra állítaná a részvény- és pénzügyi piacokat mint a „szuverenitás legfontosabb eszközét”.
Számtalan példát találhattunk arra, hogy az orosz tőke miképp jelent meg a globális piacokon. Bizonnyal volt okuk arra, hogy a befektetési források jelentős részét külföldi tőzsdéken fektették be. Ez bevált rendszer volt arra is, amivel a kisebb befektetők szintén el tudták helyezni a pénzeszközeiket a külföldi platformokon, míg a legnagyobb orosz cégek is a globális tőzsdéken tudtak magasabb áron nagyobb mennyiségű részvényt kihelyezni, azaz több tőkét vonzani.
„Oroszországból a tőke kiáramlása a központi bank adatai szerint egyes években meghaladta a 100 milliárd dollárt. Az orosz tőkének csak a töredéke maradt az otthoni piacon”
Egy gazdaság fejlődéséhez befektetések, azaz tőke kell. Maguk az oroszok is elismerik, hogy a gazdasági növekedésük nagyrészt két tényezőtől függött. Egyrészt attól, hogy a nyereségükből mennyit fordítanak a saját fejlesztéseikre a sikeres orosz vállalatok (mint a Gazprom vagy a Nornikkel), másrészt attól, hogy a külföldre áramló tőke mellett mennyi pénz maradt az anyaországban.
„Tulajdonképpen az a nyugati elképzelés, hogy a szankciókat követően Oroszország összeomlik, szintén ezen alapult. A tőke úgyis elhagyja az országot, mint eddig, és el kellett zárni a külföldi befektetések csapját. Márpedig a gazdaság pénz nélkül meghal”
Ám mint ismert, e büntető intézkedések nem igazán váltak be, ami arra utal, hogy nem az egész orosz gazdaság függ kizárólagosan a külföldi pénzügyi piacoktól. Oroszországot segítette a főként a dráguló nyersanyagok, így a kőolaj és földgáz exportja miatt pozitív kereskedelmi mérleg, illetve az is, hogy a GDP-többletük a reálszektorban képződött, és kevésbé a szolgáltatási szegmensben (beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat is).
Közben pedig áttértek a hadi gazdaságra, és a védelmi szektor, valamint a hozzá kapcsolódó fém- és alkatrész beszállítók növekedése következtében a gazdaság bővülni kezdett. Viszont mindezt a költségvetési kiadások emelkedése biztosította.
„Sziluanov tulajdonképpen arra is figyelmeztet, hogy az ilyen növekedés serkentésnek megvannak a határai, és a további gazdasági fejlődés érdekében újjá kell alakítani az orosz tőzsdét”
Az oroszok persze elkényelmesedtek. A nyersanyagok eladásából dőlt a pénz, és amire szükségük volt – árura, technológiára -, azt beszerezték a nyugati piacokon. Most viszont rákényszerülnek arra, hogy igyekezzenek otthon előteremteni a gazdaságukhoz szükséges technológiát, azaz kénytelenek a technológiai szuverenitás felé lépni.
„Ehhez természetesen el kell indulniuk a pénzügyi szuverenitás irányába is, nem bízhatnak az olyan globális gazdasági intézményekben, mint az IMF és a Világbank”
E lépés egyik fontos elemének tartják az olyan rendszer kialakítását otthon, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megtakarításokat halmozzanak fel, és azokat gazdaságfejlesztési projektekre irányítsák.
Az elmúlt évek bizonyítják, hogy folyamatosan képződik olyan orosz tőke, amit be lehet fektetni. Ahogy mondogatják, az orosz befektetőket kegyetlenül becsapta a Nyugat. Az oroszellenes szankciók után befagyott az Európában és az Egyesült Államokban elhelyezett tőkéjük. Jelenleg az orosz rezidensek tulajdonában lévő zárolt külföldi értékpapírok visszavásárlására készülnek. Válaszul számos külföldi cég pénzeszközeit feloldják orosz C típusú (tulajdonképp zárolt) számlákról. Ez az eljárás emlékeztet az Ukrajnával időről időre végrehajtott hadifogoly cserékre.
„Tehát az orosz pénzügyminisztériumban is arra számítanak, hogy az ott élők ezt a pénzt ezentúl inkább az orosz, mint a külföldi részvények vásárlására fordítják. Ez biztosíthatná a részvénypiac növekedését, és a hazai cégek finanszírozását”
Saját értékelésük szerint jelenleg az orosz bankok főként magánszemélyeknek nyújtott kölcsönökből (fogyasztási, autó-, jelzáloghitelek), export-import tranzakciókból és valutaspekulációból keresik a pénzt. Ritka kivételt képeznek az ipari hitelek, és azok is általában olyanok, amelyek kapcsolódnak valamilyen kormányzati programhoz, ahol az állam kompenzálja a kamatláb egy részét. E nélkül a jelenlegi kamatlábaknál a beruházási projektekhez nyújtott kölcsönök nagyon drágák lennének.
Sziluanov arra is számít, hogy a fejlett tőzsde hatékony mechanizmusként szolgál a pénztöbblet sterilizálására, ezáltal csökkenti az inflációt. Ha az orosz tőzsde is ellátná ezeket a funkciókat, akkor a jegybank képes lenne enyhíteni a monetáris politikáján, és csökkenhetne az emelkedő bérekből, valamint a növekvő fogyasztói keresletből fakadó inflációs nyomás.
„A monetáris politika lazítása – kamatok csökkentése – pedig mindig jótékony hatással van a gazdasági növekedésre, a bankok pedig aktívabban hitelezhetnének az iparnak”
Első lépésben mérsékelnék a részvényeket először tőzsdére bocsátó társaságokkal szemben támasztott követelményeket, hogy a nagy intézményi befektetők (például a nyugdíjalapok) is beszálljanak a részvények megvásárlásába. A kibocsátott papírok mennyiségi küszöbének csökkentését javasolják 50-ről 3 milliárd rubelre. Ez az első évben további 2-3 ezer milliárd rubel beáramlást jelenthetné a tőzsdére.
A magánbefektetők számára egyéni befektetési számlákat vezetnének be. Ezekre olyan juttatási rendszert biztosítanának, amely arra ösztönzi őket, hogy több évig ne vonják le a pénzt a bróker számláról.
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
Krötinger says:
Ugy tünik, hogy az oroszok sikeresen megszivleltek az egyik amerikai vezerelvet: “when life gives you lemons, make lemonade”. El kell ismernünk, hogy sikerült nekik sok jo es fogyaszthato limonadereceptet kifejleszteniük. Es hat az evolucioban, az allamok evoluciojaben is, mindig az volt a nyertes, aki jobban tudott alkalmazkodni a környezet követelmenyeihez. Vajon a jelenlegi EUropai valasz a környezet követelmenyeire hasonloan sikeresnek fog-e bizonyulni? Nyugat-Europa latszolag eppen olyan receptet hasznal, amivel a bekeböl, a biztonsagbol es az altalanos joletböl valahogy csak massziv gazdasagi hanyatlast, növekvö szegenyseget, haborut es hasonlo disztopikus dolgokat tud kikotyvasztani.