„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Erkölcsi válságban a bolgár politika

2023. nov. 25.
Tütünkov Jordán

MEGOSZTÁS

Az önkormányzati választások próbára tették a külföldről összetákolt kényszerkoalíció egyben tartását, hiszen a jelenleg kormányzó neoliberálisok és a helyhatóságok döntő többségét uraló jobbközép GERB egymással rivalizáltak. Kibékíthetetlennek tűnő ellentétek bontakoztak ki a rotációs kormányzásban résztvevő pártok között az energiapolitikai és a jövő évi költségvetés kérdésében is. A koalíció felrúgásáról azonban szó sem lehet, mert ilyen esetekben a szófiai amerikai nagykövetség mindig közbeszól, és egy időre elcsitítja a konfliktusokat.

„Néhány napja maga Boriszov elismerte, hogy Kiril Petkov neoliberális pártelnök személyesen megzsarolta őt, amennyiben a PP nem szerzi meg a főpolgármesteri címet, bukik a rotációs koalíció. Boriszov azonban hiába hárít, az önkormányzati választásokon a teljes politikai elit megbukott a választói bizalmi szavazáson” #moszkvater

„Néhány napja maga Boriszov elismerte, hogy Kiril Petkov neoliberális pártelnök személyesen megzsarolta őt, amennyiben a PP nem szerzi meg a főpolgármesteri címet, bukik a rotációs koalíció. Boriszov azonban hiába hárít, az önkormányzati választásokon a teljes politikai elit megbukott a választói bizalmi szavazáson”
Fotó:EUROPRESS/Nikolay DOYCHINOV/AFP

A külső kényszer persze nem oldja meg az ország problémáit, a káosz kihat az ország politikai, gazdasági, és társadalmi életének minden szegletére, megbénítva a kormányzás, az államigazgatás, az intézmények normális működését.

„Geopolitikai szakértők szerint Washington legalább addig tartja rövid pórázon Szófiát, amíg tart az orosz-ukrán háború, mivel egy a NATO és Oroszország közötti esetleges közvetlen összecsapás Bulgáriát földrajzi helyzeténél fogva azonnal frontországgá válna, illetve. De a rövid pórázra legalább az amerikai elnökválasztási kampány kezdetéig is szükség van. A kormányzó koalíció egyben tartása érdekében a nyugati nagykövetségek példátlan nyomás alatt tartják Bojko Boriszovot és pártját, a GERB-et”

A héten letették hivatali esküjüket az október 29-én és november 5-én kétfordulós választásokon megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők, a nagypolitikában pedig a koalíciós partnereknek fontos döntéseket kellett hozniuk energiapolitikai kérdésekben, és a jövő évi költségvetés ügyében, miközben az ellenzéki pártok immár a második bizalmi szavazást készítik elő a parlamentben a jelenlegi neoliberális kormány ellen. A Boriszov-Peevszki tandem az ország nyugati orientációja és az euroatlanti értékek védelmében támogatásáról biztosította a Denkov-kormányt a jövő heti bizalmi szavazáson.

Pirruszi győzelmet aratott a november 5-i helyhatósági választások második fordulójában a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt. Bár a legtöbb polgármesteri és helyi önkormányzati képviselői hely továbbra is Boriszov pártjának jutott, a „gerberek” azonban 18 évnyi városvezetés után elveszítették Szófiát, illetve az ország „tengeri fővárosát”, Várnát is.

„Szófia elestével az Európai Unióban már csak két jobboldali főváros maradt, Madrid és Berlin”

A választók megbüntették Boriszovékat, amiért a pártelnök szándékosan gyenge polgármester jelölteket állított fel mindkét városban és több településen, hogy kedvében járjon a rotációs koalíciós partnerének, a Folytatjuk a változást (PP) neoliberális pártnak. Szófiában a GERB jelöltje már az első fordulóban kibukott, így Bojko Boriszov a választás előtt két nappal – saját szavaival mondva undorodva, de a második fordulóban a koalíciós partner jelöltjének a támogatására szólította választóit. Mint utólag kiderült ennek a támogatásnak köszönhette Szófiában minimális szavazat különbséggel elért győzelmét a volt kommunista titkosszolgálati szülők leszármazottja, Vaszil Terziev, aki állítólag ötmillió levát (két és fél millió eurót) fektetett be a polgármesteri szék megszerzésébe.

„Néhány napja maga Boriszov elismerte, hogy Kiril Petkov neoliberális pártelnök személyesen megzsarolta őt, amennyiben a PP nem szerzi meg a főpolgármesteri címet, bukik a rotációs koalíció. Boriszov azonban hiába hárít, az önkormányzati választásokon a teljes politikai elit megbukott a választói bizalmi szavazáson”

A rendkívül alacsony, jóval 40 százalék alatti választói aktivitás mellett a GERB-nek így is sikerült közel kétszer annyi szavazatot szereznie – 530-270 ezer arányban -, mint a riválisnak számító koalíciós partnerének, a Folytatjuk a változást pártnak. Utólag kiderült, hogy miközben a neoliberálisok támogatást kertek Boriszovtól a szófiai jelöltjük számára, Boriszov háta mögött helyi szinten mindenki a GERB ellen elv alapján összefogtak a többi ellenzéki párttal, így rontva Boriszovék győzelmi esélyeit. Így tudták megszerezni például Várnát is.

„Öngólt rúgtak maguknak a bolgár honatyák az orosz tranzit gáz díjának emelésével”

Mint ismeretes a bolgár parlament október 13-án vetette ki az orosz gáz  tranzit új adóját 20 BGN (10 euró) összegben. Azóta azonban világossá vált, hogy az intézkedés súlyát a Bulgartransgaz vállalat viseli. Az új díj miatt a társaság napi 6 millió leva fizetésére kényszerült, jelenleg pedig 250 millió leva összeggel tartozik az államnak. Ezért a PP-kormány most azt a normatív pontosítást javasolta, hogy az illetéket ne a Bulgartransgaz, hanem a bolgár adó és vámhivatal szedje be.

„A bolgár Nemzetgyűlés döntése értelmében a Bulgárián áthaladó, Oroszországból érkező földgáz tranzit adóját nem a gázszállító hálózat üzemeltetőinek, hanem a Gazpromnak kell majd megfizetnie”

A fizetés módja, és a részletei sem egyértelműek.  Továbbra sem világos, hogyan fogják követelni a kérdéses energia hozzájárulást a Gazpromtól. Kétséges, hogy az oroszok fognak-e fizetni, miután a két vállalat közötti szerződésnek nincs ilyen passzusa. A másik fő kérdés, hogy amennyiben leáll az orosz földgáz tranzitja, hogyan fogja visszafizetni a Bulgartransgaz a Török Áramlat építésére felvett hitelt a törököknek.

Észak-Macedónia miniszterelnöke Dimitar Kovacsevszki a napokban Belgrádban elmondta, hogy Bulgária és az EU illegális adót vezetett be az orosz gáz országon keresztüli tranzitjára, és minden lehetséges törvényt bevetnek a probléma megoldására. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ana Brnabics szerb miniszterelnök – Észak-Macedóniával közösen megoldjuk a gáz tranzit bolgár adójával kapcsolatos problémát -, hozzátéve, hogy teljesen egyetért azzal, amit Kovacevszki korábban mondott, miszerint ez illegálisan bevezetett adó. Azóta Szíjjártó Péter külügyminiszter is megerősítette, hogy Magyarország és a két balkáni ország közösen fog fellépni a bolgár tranzitdíj emelése ellen.

„Az Európai Bizottságnak továbbra sincs álláspontja arról, hogy a megemelt díj ellentétes-e a szabad verseny szabályaival”

A Gazpromtól remélt 2,4 milliárd leva (1,2 milliárd euró) tranzitdíjat Aszen Vaszilev pénzügyminiszter közben már be is építette a jövő évi költségvetésbe. Egyelőre a koalíciós viták a GERB és a PP, illetve a török liberális pártok között elcsitulni látszanak, miután a három párt képviselői kompromisszumot kötöttek. Előtte a GERB és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) két egymást követő napon nem vett részt a parlamentben a kabinet elleni bizalmatlansági szavazáson, amelyet végül a jövő hétre halasztottak. Mindkét párt bírálta a neoliberális kormánykoalíció munka módszereit és a jövő évi költségvetés tervezetét. A találkozón a neoliberálisok fogadkoztak, hogy a jövőben nem lesz olyan eset, amikor parlamenti képviselőcsoportjuk az ellenzékkel együtt fog szavazni a GERB és a DPSZ ellen. A kompromisszum értelmében a fő változás a költségvetésben – mint azt Aszen Vaszilev pénzügyminiszter bejelentette -, hogy a Gazprom hozzájárulása tétel megszűnik, mivel az nem 100 százalékban biztos, de a költségvetés nagy része változatlan marad.

„A rotációs kormányzás másik szakítópróbáját a Lukoil Neftohim Bulgária körüli energetikai problémák jelentették”

Bulgária kivételezettje annak az uniós szankciónak, amely tiltja az orosz olaj behozatalát az EU-ba. Szófia 2024 végéig felmentést kapott a tiltás alól. A GERB és a DPSZ mielőbb szeretné felmondani a derogációt azzal érvelve, hogy a derogáció eddig 1 milliárd euró többletbevételt hozott a Gazpromnak. Korrupcióval vádolták a neoliberális kormányt, hogy jutalékot kapnak az energetikai óriástól. Aszen Vaszilevék ragaszkodnak a derogációhoz, mivel szerintük annak felmondása áremelést idézne elő a bolgár energiapiacon. A pénteki hármas találkozón végül a neoliberálisok álláspontja győzedelmeskedett, amelynek értelmében a derogáció megszüntetésének március elsejéig kell megtörténnie, és a finomítóból jövő év elejéig be kell fejezni bizonyos termékek exportját. A Boriszov-Peevszki tandem minden előzetes fenyegetése, kakaskodása és a médián történő üzengetés ellenére Aszen Vaszilev pénzügyminiszter akarata érvényesült.

„A dolog pikantériája, hogy jövő márciusban, a GERB és PP közötti rotációs koalíciós kormányzásra vonatkozó megállapodása értelmében,  Boriszov pártja veszi át a kormányzást, Maria Gabriel volt uniós biztos lesz a miniszterelnök”

Közben minden jel szerint lemond a Bolgár Labdarúgó Szövetség elnöke. Ez epicenter.bg hírportál értesülése szerint a 2:2 végeredménnyel végződő bolgár-magyar EB selejtező mérkőzés után a szövetség lemondását követelő szurkolókkal szembeni rendőri túlkapások miatt lemondásra szólították a Bolgár Labdarúgó Szövetséget, és a belügyminisztert. Az epicenter.bg hírportál szerint szinte biztos, hogy Boriszlav Mihajlov elnök a napokban lemond posztjáról, mint ahogy vele együtt a végrehajtó bizottság néhány tagja is. Várhatóan jövő év februárjára vagy márciusára tervezik a kongresszus összehívását, amelyen megválasztják az új elnököt és az új végrehajtó bizottságot, de az időpontot még pontosítják. Állítólag Mihajlov nem indul új mandátumért.

„Meglepő módon a CNN televízió interjút készített Mihajlov ellenlábasával, Dimitar Berbatovval a bolgár labdarúgás utolsó világklasszisával, aki valószínűleg a liberálisok jelöltje lesz az elnöki posztra”

Továbbra sem tisztázott azonban, kik uszították a mintegy 3 ezer szurkolót, hogy a mérkőzés napján „futball Majdant” rendezzenek, amelyen rendőrök és szurkolók egyaránt megsérültek.

MEGOSZTÁS

Tütünkov Jordán
Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK