A gazdaság lassulására számítanak az idén a lengyelek, ám ez egyelőre nem veszélyezteti a kormányzó Jog és Igazságosság pozícióit
Fotó:EUROPRESS/Wojtek Radwanski/AFP
Komoly változásokat a búcsúzó 2019-es esztendő nem hozott Lengyelországban. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) magabiztosan győzött a parlamenti választásokon, a gazdaság továbbra is jól teljesített, és az Európai Unió bírálatai ellenére Lengyelország nemzetközi pozíció sem gyengültek. Sőt!
„E trend megtörésére a 2020-as évben sem számítanak a lengyelek. Annak ellenére, hogy a gazdaság a romló nemzetközi környezetben várhatóan lassulni fog”
A 2020-as év legfontosabb politikai eseménye tavasszal az elnökválasztás lesz, amelynek a jelenlegi államfő Andrzej Duda az esélyese. Emellett a brexit negatív követményeként visszaesik a gazdasági növekedés, és tömegesen fognak hazatérni a lengyelek Nagy-Britanniából. Közben a világban az amerikaiak a felfokozott fegyverkezési versenyben a kínaiakkal és az oroszokkal csatáznak. E három tényezőben fogta meg a Polska The Times az idei év kilátásait.
„Az elnökválasztás megnyerésére a legnagyobb esélye a jelenlegi államfő Andrzej Dudának van”
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján (IBRiS) a lengyelek 54,2 százaléka erre számít. A megkérdezettek 20,9 százaléka várja befutónak az ellenzék jelöltjét, 24,9 százalék pedig nem tudja, ki fog győzni. Ezek a számok Duda biztos győzelmét vetítik előre, egyes elemzők azonban figyelmeztetnek arra, hogy öt évvel ezelőtt ilyenkor még Bronislaw Komorowski tűnt a választások favoritjának. Minden esetre a hivatalban lévő elnök kezdte a legkorábban a kampányát, miután a PiS gyorsan egyértelműsítette, hogy ki a jelöltje.
„Duda esélyeit növeli az is, hogy az ellenzéki tábor egy része is elfogadja, és azok közül is sokan tartják őt befutónak, akik nem szavaznának rá”
A legnagyobb ellenzéki párt jelöltje az a Małgorzata Kidawa-Błońska lesz, aki már a Polgári Platform kormányfő jelöltjeként sem tudta megszorítani a PiS-t. A Lengyel Néppárt és a Kukiz’ 15 Władysław Kosiniak-Kamyszt, a parasztpárt elnökét indítja, az ismert publicista Szymon Hołownia pedig népi jelöltként száll ringbe. A baloldal még mindig nem közölte, kit indít a választásokon.
A lengyel belpolitikát egyébként az év végén Vlagyimir Putyinnak a II. világháború kitörésével kapcsolatos kijelentése foglalkoztatta. Az orosz elnök az Európai Parlament Hitler és Sztálin közé egyenlőségjelet tevő határozatára reagálva utalt arra, hogy a Szovjetunió volt az utolsó ország, amely megnemtámadási szerződést kötött a náci Németországgal. Példaként felhozta, hogy ezt Lengyelország már évekkel korábban megtette, a harmincas évekbeli berlini lengyel nagykövetet pedig antiszemitának nevezte. Putyin beszélt a müncheni megállapodásról, és Csehszlovákia felosztásáról is.
„A varsói orosz nagykövetet erre bekérették, a lengyel miniszterelnök pedig hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az orosz elnök tudatosan hazudik a második világháború kitöréséről”
A Lengyelországról tett kijelentésekkel Mateusz Morawiecki szerint Putyin a Molotov-Ribbentrop-paktum jelentőségének kétségbe vonásával csak Moszkva mostani problémáit akarja elfedni.
A jövő évi prognózisokban a legtöbb szó a gazdaság várható lassulásáról esik. A közgazdászok a GDP 3,4 százalékos növekedésével számolnak, ami azt jelenti, hogy folytatódik a 2019 utolsó negyedévében már megmutatkozó enyhén lassuló trend. Jó hír, hogy a legpesszimistább jóslatok szerint sem várható a gazdaság megülése.
„Mint a Citi Handlowy Bank elemzői fogalmaznak, a gazdaság lassul, de nem süllyed el”
A legpesszimistább elemzők jövőre 2,5, míg a legoptimistábbak 3,9 százalékos növekedést várnak. Mint utóbbiak megjegyzik, az ázsiai gazdaságok év végén már tapasztalt élénkülése jó jel a jövőre nézve. Ez jelentős mértékben ellensúlyozhatja az európai ipar recesszióját, és kihathat a kínai-amerikai kereskedelmi vitákra is. Ettől függetlenül a lengyel önkormányzatok bajban lehetnek, és a helyzetet csak bonyolítja a 4 százalékosra emelkedő infláció is, amely negatívan hat majd a gazdaság növekedését alapvetően hajtó vásárlóerőre. Az elemzők további áremelkedésre várnak az ingatlan piacon, míg a lassulás időszakának hosszúságát befolyásolják a munkaerőpiacon várható változások is.
