//Békemisszió vagy kés a hátba?
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén #moszkvater

Békemisszió vagy kés a hátba?

MEGOSZTÁS

Megint Orbánnal foglalkozott a nyugati média. Miközben az orosz sajtó kiemelten kezelte a látogatást, és kimondottan baráti hangnemben írt a magyar politikusról, addig a nyugati média szerint Orbán szembe ment az EU és a NATO politikájával. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kivágta a biztosítékot az Európai Unióban Orbán Viktor moszkvai útja. Az orosz média mellett az európai fősodor cikkeiből válogattunk, amely borítékolhatóan nem enged majd meg ilyen hangnemet Emmanuel Macron és Olaf Scholz napokban esedékes látogatásai kapcsán.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén #moszkvater
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén
Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Izvesztyija 

A magyar modell világosan bebizonyította, hogy az európai uniós és a NATO-tagság nem kell, hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal, emelte ki az ismert orosz lapnak adott interjújában Szijjártó Péter, aki  reményét fejezte ki, hogy több ország is alátámasztja majd ezt a példát. A külgazdasági- és külügyminiszter úgy vélte, nincs szükség magyar közvetítésre a helyzetben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel. Szijjártó a kibontakozott párbeszédet a lehető legjobb hírnek nevezte. A közép-európaiaknak egyáltalán nem mindegy, sőt kiemelt nemzetbiztonsági érdek, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen Kelet és Nyugat között – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Mint elmondta, megértették az orosz javaslatot arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen keleti irányba. Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik. Szijjártó szerint most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre, és ehhez nem csak a nyugati média kérdéseit kell megválaszolni.

eadaily.com

Különlegesen feszült nemzetközi helyzetben látogatott Moszkvába a magyar kormányfő. Ha ez a körülmény nem lenne, Orbán Viktor útja sem érdemelne sok szót, hiszen már szinte állandó vendég a Kremlben, állapítja meg az orosz portálon Vagyim Truhacsov. Az orosz politológus kiemeli, hogy Orbán az energetikától az értékek európai hangoztatásán át a biztonságpolitikáig alapvető kérdések sorában ment szembe ezzel a nyugati politikával. A Közép-Európával foglalkozó elemző szerint Orbán személyében Moszkva a két ország közötti történelmi viszony ellenére stabil és megbízható partnerre tett szert, kérdés csak az, hogy ez a barátság meddig tart.

balkanist.ru

Orbán nem lenne Orbán, ha nem éppen most látogatott volna el Moszkvába. A magyar kormányfő ezzel az úttal is megmutatta, hogy nem az EU pincsije, hanem szuverén módon gondolkodó politikus. S hogy Orbánt nem érdeklik a fenntartások, és a feszült helyzetben is elment Moszkvába, abban a szerző szerint – aki egyébként emlékeztet arra, hogy Orbán egykor markánsan oroszellenes politikusként indult – szerepet játszik az Európai Unió és a magyar ellenzék vele kimondottan ellenséges politikája is.

Nyezaviszimaja gazeta

A két vezető megmutatta, hogy különleges viszony fűzi össze országaikat. Ezt a látogatást azonban bírálta mind az Európai Unió, mind pedig a magyar ellenzék, összegez az orosz fősodorból némiképp kilógva a napilap. Orbán elérte, amit akart, hiszen a választási kampány előtt megmutatta, hogy akár Brüsszellel is vitára kel a magyar érdekek megvédése érdekében. Árulkodónak nevezte a Kremltől távolságot tartó lap, hogy a két politikus tegezte egymást. Mint fogalmaz, fontos volt ezzel is megmutatni, hogy a két ország viszonya nem egyszerűen pragmatikus, hanem kimondottan baráti. A lap rámutat arra is, hogy az Oroszországhoz viszonyulás kérdésében nem egységes maga a Fidesz sem, az Európai Unió pedig egyenesen bírálja ezért Orbánt.

Politico

Oroszország és a Nyugat viszonya a Szovjetunió összeomlása óta a legrosszabb, ennek ellenére csak mosolyok és rosszfiús bajtársiasság volt látható, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozott a Kremlben. A társadalmi távolságtartás kizárta a testvéri szeretet nyilvános megnyilvánulását, így a moszkvai találkozón nem volt ölelés vagy hátlapogatás. Ehelyett a két vezető kínosan, egy nagyon-nagyon hosszú tárgyalóasztal két végén ülve nyitotta meg a látogatást. Ám a személyes találkozó Putyin és Orbán számára kölcsönösen előnyös volt. Míg az egyik szerette volna megmutatni, hogy nincs teljesen elszigetelve a Nyugattal és Ukrajnával kapcsolatos konfrontációjában, addig a másik az áprilisi újraválasztásra várva akarta megmutatni, hogy milyen fontos. A portál ki is emelte, hogy Orbán a közelgő választásokra utalva azt mondta, minden szándéka a hivatalban maradás. Az orgánum egyáltalán nem helyeselve kiemeli azt is, hogy Orbán egy ponton nevetve azt mondta, nehéz időket élünk, de nagyon jó társaságban vagyunk. Kiemeli azt is, hogy Orbán a maga részéről „békemissziónak” minősítette látogatását, és egy pillanatra az EU szóvivőjének szerepébe helyezve magát azt mondta Putyinnak: „Egyetlen Európai Uniós vezető sem akar háborút és konfliktust”.

euronews.com

„Putyin naponta örülhet a sok <hasznos idiótának>. Az utóbbi években alkalmazott üzleti modellje jelenleg tökéletesen működik. Ez ijesztő” – kommentálta az újabb orosz-magyar gázüzletet Dennis Radtke, az Európai Néppárt német képviselője. A portál egy másik német képviselőt is idéz. „Az egyhangúság megszüntetése a tanácsban jó kezdet lehet ahhoz, hogy Európa kevésbé tűnjön szánalmasnak a külpolitikában” – többek között ezt mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója kapcsán. A politikus arra utalt, hogy az Európai Unióban egyre erősebb az a törekvés, hogy megszűnjön a külpolitikai ügyekben előírt egyhangúsági követelmény. Vagyis egyetlen tagállam is blokkolhat közös uniós fellépéseket – ez gyakorta téma Magyarország kapcsán, amikor a magyar kormány nem járul hozzá egy-egy döntés, nyilatkozat elfogadásához. Mindehhez azonban uniós szerződésmódosításra lenne szükség.

Euractiv

A Nyugat és Oroszország közötti feszültségek közepette közel ötórás megbeszélést követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unió Moszkvával szembeni büntetőszankcióinak eredménytelenségét emelte ki, és láthatóan örült annak, hogy jó viszonyt ápol az orosz elnökkel. A brüsszeli portál emellett még rámutat arra, hogy Orbán a magyar modellt – az EU- és a NATO tagjaként is lehet kiváló kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, igaz, ehhez kölcsönös tisztelet kell – ajánlotta a világ figyelmébe az Oroszországgal való kapcsolattartásban.

New York Times

Meglehetős szelektív hallással az amerikai liberális lap is azt emeli ki, hogy Orbán Viktor a NATO szövetségeseitől elszakadva kudarcra ítéltnek nevezte az Oroszországgal szembeni szankciókat, és ésszerűeknek az orosz biztonsági követeléseket. Nem igazán tetszett az amerikai lapnak az sem, hogy Orbán öt órán keresztül személyesen tárgyalt Putyinnal, majd egy meglehetősen barátságos sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem lát semmilyen szándékot arra, hogy Oroszország meg akarná támadni Ukrajnát. A magyar kormányfőt a lap Putyin talán legközelebbi szövetségesének nevezi az Európai Unión belül, aki szerint a Krím 2014-es annektálása után bevezetett szankciók több kárt okoztak Magyarországnak, mint magának Oroszországnak. Aztán a lap Krekó Pétert, az amerikai nagykövetséggel közös konferenciákat szervező a Political Capital igazgatóját idézi, aki szerint Orbán gyakorlatilag az orosz külpolitika eszközeként viselkedik.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A magyar külügyminiszter dicséri Budapest és Moszkva viszonyát, bírálja Kijevet, a védelmi miniszter megkérdőjelezi a NATO keleti szárnyának erősítését, Orbán pedig Putyin legjobb barátjaként jelenik meg Moszkvában. Ezért aztán kap gázt, mégpedig olcsóbban, mint Európa többi része, értékel a német konzervatív lap. Ezek után felteszi a kérdést, vajon ezzel nem vásárolta-e meg Putyin Orbán szankciókkal szembeni vétóját arra az esetre, ha megtámadná Ukrajnát.

Newsweek Polska

Orbán évekkel ezelőtti úgynevezett illiberális beszédére utalva a liberális lengyel hetilap már írása címében – Kés a hátba – is jelzi a véleményét a magyar kormányfő moszkvai látogatásáról. Ezután azt fejtegeti, hogy Orbán és Putyin kapcsolata ideológiailag megalapozott, hiszen a magyar kormányfő szerint a világot a jövőben az autoriter országok formálják. A lap jellemző módon eltorzítja Orbánnak azt a kijelentését is, miszerint Merkel távozása után ő maradt legrégebben hivatalban lévő vezető az EU-ban, és ebbéli minőségben a legrégebben tárgyal Putyinnal. A lap ezt úgy interpretálja, mintha Orbán ezzel azt mondta volna, hogy csak azok a vezetők élnek túl mindent, akik nem hisznek a demokráciában. Hazugságnak nevezi azt is, hogy Orbán útja békemisszió lett volna, és tévesnek nevezi a magyar kormányfő elképzelését, miszerint minden rendben lesz, és a béke uralkodik Kelet-Európában, ha teljesítik Moszkva követeléseit. A baj ezzel csak az, hogy Orbán ezt nem mondta, és még csak nem is sugallta.A lap még ellamentálgat azon, hogy az olcsó gáz mennyiben segíti Orbán áprilisi győzelmét, majd megállapítja, hogy viselkedésével a magyar kormányfő kést szúrt a Kreml áldozatainak a hátába.

Handelsblatt

Orbán országa javára használta ki az Ukrajnát fenyegető orosz felvonulást azzal, hogy egy szót sem szólt erről a veszélyről, és úgy adta el az útját, mint békemissziót. A német gazdasági lap felrója a miniszterelnöknek, hogy nem átallott olcsó orosz gázt kérni Putyintól, aki így joggal érezhette, hogy megosztja Európát. Ezzel a lap szerint Orbán komoly kárt okozott Európának. Nem csoda, ha a lengyelek, a baltiak és az ukránok ezt árulásnak érzik.

RND

Két hidegvérű taktikus találkozójáról ír a német hírszolgáltató. Mint fogalmaz, Orbán nem riad vissza semmitől, és személyes érdekei fontosabbak, mint az Európai Unióé vagy a NATO-é. Ezzel kárt okozott Kijevnek, az EU-nak, és látogatása ismét rávilágított arra, hogy nincs egységes európai külpolitika.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.