//Bekeményítenek az oroszországi muszlimok
Muszlimok imádkoznak Szentpéterváron a Jumah mecset előtti parkban 2020. augusztus 31-én #moszkvater

Bekeményítenek az oroszországi muszlimok

MEGOSZTÁS

Tavaly még a többnejűség bevezetését szorgalmazta a moszkvai főmufti, míg most a vegyes házasságoktól tiltotta el a muszlimokat az ország muzulmán vallástudósainak tanácsa. Moszkva Európa legnagyobb muszlim lakosságú városa, a muzulmán népesség aránya pedig 15 éven belül 30 százalék lehet. Mit kezdhet Oroszország az egész világon radikalizálódó iszlámmal?

Muszlimok imádkoznak Szentpéterváron a Jumah mecset előtti parkban 2020. augusztus 31-én #moszkvater
Muszlimok imádkoznak Szentpéterváron a Jumah mecset előtti parkban 2020. augusztus 31-én
Fotó:EUROPRESS/Alexei Danichev / Sputnik

Immár jó évtizede meredeken csökken a terrorcselekmények száma Oroszországban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot ne érintené a radikális iszlám világszerte tapasztalható térhódítása. Oroszországban elsősorban a Közép-Ázsiából érkező több millió vendégmunkás körében és a Kaukázusban ütötte fel a fejét ez a jelenség. Nem véletlen tehát, hogy a szíriai orosz szerepvállalás egyik célja az volt, hogy ne otthon, hanem ezer kilométerre az ország határaitól vívja meg Moszkva a harcát az iszlám terrorizmussal.

„Oroszországban ugyanis végzetes lenne a vallások, civilizációk háborúja, hiszen Moszkva sem a közel-keleti érdekei, sem saját nemzetbiztonsága miatt nem teheti meg, hogy szemben álljon az iszlám híveivel”

Mindezek fényében érdekesek az olyan törekvések, amelyek akarva-akaratlanul éket verhetnek a civilizációk közé.  Ilyen volt tavaly Ildar Aljautdinov moszkvai mufti kijelentése, miszerint a poligámia engedélyezése szükségszerű, és különösen a muszlim vallásúak esetében. De legalább ilyen veszélyes az a most nyilvánosságra került nyári döntés, miszerint

„az Ulémák Tanácsa megtiltotta a muzulmán férfiak számára a konfessziók közötti házasságot”

Mint az muzulmán vallástudósainak tanácsának határozata fogalmaz, a „könyv népeire”, vagyis a zsidókra és a keresztényekre is vonatkozó tilalom alóli kivételre csak egyedi esetekben adhat külön engedélyt a helyi mufti. Keresztény jövendőbeli esetében a jóváhagyás csak akkor lehetséges, ha a reménybeli házastárs Jézust Mohameddel egyenrangú isteni küldöttnek fogadja el, és ha követi a Korán előírásait.

„A fatva (vallásjogi döntvény) szerzői okfejtésükben rámutattak, az egymáshoz olyan közel álló személyek esetében, mint a házastársak, rendkívül fontos, hogy közös értékeik legyenek az életben. Ráadásul a feleség a családi tűzhely őreként a gyerekek nevelésére is komoly hatással van, és nem engedhető meg, hogy ez az iszlám nevelés a vegyes házasságok esetében sérüljön. Az ilyen házasságok pedig az iszlám gyökerek gyengülésével, kihalásával járhatnak”

S mint a vallás tudósainak tanácsát képviselő szóvivő elmondta, ezt a fatvát már 2019-ben elfogadták, mert míg a Közel-Keleten az ilyen házasság ritkaság, addig Oroszországban elég gyakori.

Az MTI idézi Roman Szilantyjev iszlámkutatót, a Moszkvai Állami Nyelvészeti Egyetem professzorát, aki az Interfaxnak erre reagálva elmondta, hogy a szunnita iszlámnak négy jogi iskolája van, amelyek közül három tiltja a felekezetközi házasságot. Oroszországban éppen a negyedik, a hanafita a legelterjedtebb, amely ebből a szempontból megengedő. Ez a szakértő szerint

„a fatva nem mondhat ellen az iskolák egyikének”

Az ulémák rendelkezését ahhoz hasonlította, mintha az orosz ortodox egyház próbálná magának kisajátítani a jogot, hogy az összes keresztény hívő nevében lépjen fel. De a szakértő szerint a döntés problémákat fog felvetni azért is, mert több ismert oroszországi közéleti muszlim személyiség, köztük ismert politikusok, más vallásbeli házastársat választottak maguknak.

A fatva komoly vitákat kavart, és még a muzulmánok között sem mindenki ért vele egyet. Ők a Koránt citálják, amely nem tiltja a házasságot a „könyv népeivel”. Tatárföldön olyannyira elutasítják az ilyen megközelítést, hogy a vallási vezetők és közéleti személyiségek némelyikének is pravoszláv felesége van. Mások arra emlékeztetnek, hogy

„a fatva megosztja az oroszországi társadalmat és ellenségeskedést szíthat a vallások között”

Tompítva a fatva élét, a muzulmán vallástudósok tanácsának alelnöke Damir Muletdinov arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország világi állam, így az Ulémák Tanácsának határozata csak a közösség tagjainak szól, a hívők felelősségére apellál, és nem bír jogi érvénnyel.

S hogy miért elgondolkodtató ez a fatva? Mert Oroszország 182 etnikumából 57 muszlim. Európa legnagyobb muszlim városa Moszkva, hiszen itt a lakosság több mint 20 százaléka az iszám híve, Tehát jóval több, mint Berlinben (9 százalék vagy Párizsban és Brüsszelben, ahol  15-15 százalék. De hozhatjuk azt az adatot is, hogy az orosz hadsereg közkatonáinak több mint 10 százaléka muszlim.

„De míg a nagyjából 16 milliós muszlim lakosság Oroszország népességének majd’ 12 százalékát teszi ki, addig ez az arány Nagy-Britanniában, Németországban vagy Franciaországban mindössze 4,6 és 7,6 százalék között mozog”

Ráadásul ez az arány 15 éven belül 30 százalék köré emelkedik. Oroszország tehát nem engedheti meg magának sem az ellenségeskedést, sem pedig azt, hogy maga alá gyűrje az iszlám. Már csak azért sem, mert a világban erősödő iszlám szélsőségesség célpontja egyelőre Nyugat-Európa, ám valójában a kereszténység. E tekintetben tehát Európa és Oroszország egy csónakban evez.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.