//Az ezoterika és a magyar história
Leonyid Volodarszkij #moszkvater

Az ezoterika és a magyar história

MEGOSZTÁS

Leonyid Volodarszkij ezoterikus orosz költő verseit mintegy tizenöt éve itthon is olvashatjuk. Karácsonyi folyosó címmel 2010-ben kötete is jelent meg magyar fordításban. Költészetét áthatja a magyar kultúra, történelem és irodalom iránti különös szeretete. Történelmi múltunk hőseit, mai, jelenkori világunkat és hétköznapjainkat is ábrázoló magyar lelkületű műveit orosz irodalmi esteken rendszeresen népszerűsíti. Tevékenysége elismeréseként a kétszeres Füst Milán díjas kortárs orosz lírikust a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság nemrég Szent-Györgyi éremmel tüntette ki.

Viczai Péter írása a #moszkvater.com számára

Leonyid Volodarszkij #moszkvater
Leonyid Volodarszkij

Az orosz fővárosban élő Leonyid Volodarszkij a magyar történelem és kultúra lelkes híve. A Magyar Írószövetség meghívására 2012-ben mintegy másfél hetet töltött Magyarországon, amikor a nálunk megjelent kötetét több helyen nagy sikerrel mutatta be. Számos szép verset írt hazánkról, városainkról, a magyar emberekről és hétköznapjaikról. A neves poéta egyedinek mondható alkotói munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia kétszeres Füst Milán-díjjal ismerte el (1996; 2001).

„Ezoterikus költőként Volodarszkij sajátos módon közelít a magyar történelemhez és kultúrához”

Olga Volodarszkaja, aki szinte tökéletesen beszéli a nyelvünket, mindig gondoskodott arról, hogy férje számára ne legyenek nyelvi akadályok. Különböző magyar nyelvű forrásmunkák oroszra fordítása révén közvetítette neki történelmi és kulturális értékeinket és a magyar életformát.

Olga, aki viszonylag gyakran utazott Magyarországra, komolyan foglalkozott a legendás Saint-Germain gróf életével és történetével, aki a Rákóczi család révén állítólag magyar származású volt. Volodarszkaja kutatásai könyv formájában is napvilágot láttak, valamint több magyar nyelvű előadást is tartott nálunk a témában. Mint kiderült, létezik egy olyan misztikus verzió is, amely szerint Saint-Germain Hunyadi Jánosnak egy későbbi megtestesülése volt. Ez valójában nehezen bizonyítható, mivel Hunyadi János származásáról a történészek is csak viszonylag keveset tudnak. Az viszont tényként kezelhető, hogy, Saint-Germaint az amerikai ezoterikusok és egyes nyugati teozófusok is, mint például Charles Leadbeater magyarnak tartják, és a megtestesülés terén Hunyadi János személye egyáltalán nem kizárt.

„Ilyen és ehhez hasonló filozofikus gondolatok vezérelték Volodarszkijt az 1456-os nándorfehérvári csata verses ábrázolásához”

Egyedi módon örökítette meg a történelmi jelentőségű eseményt, amelyről egy tizenegy részes kiseposzt írt, ötvözve a nándorfehérvári jeleneteket az ötszáz évvel későbbi ’56-os magyar történésekkel. Marosi Lajos, a mű fordítója szerint a poémában a nándorfehérvári hősök és az ötszáz évvel későbbi budapesti bátrak álmukban találkoznak az isteni gondviseléssel. Ahogy az orosz lírikus egy másik fordítója, a magyar vidék kiváló költője Cseh Károly fogalmaz,

„ritkán adatik meg, hogy egy tősgyökeres orosz poéta más nép történelméből, lelkületéből, életmódjából láttasson valamit lírájában, és sajátságosan előnyben részesítse a magyar históriát”

Tizenegy álom (Orosz hősköltemény a magyarok nándorfehérvári nagy győzelméről) címmel kiseposzt írt a diadal ötszázötvenedik évfordulójára, s ezt Marosi Lajos fordította magyarra bravúrosan. Túl ezen, versekben állít emléket hőseinknek, történelmi, legendás személyiségeinknek, mi több, Voronyezs alatt elesett katonáinknak, s ebbéli tevékenységéért (is) kapta meg az MTA Füst Milán fordítói nagydíját – nyilatkozta Cseh Károly Volodarszkij munkássága kapcsán. Az elesett magyar katonák emlékművének avatójára íródott Voronyezs alatt című verset Marosi Lajos fordításában olvashatjuk:

Voronyezs alatt 

A magyar katonák emlékművének avatójára 

Végre, ahol magyar ezredek álltak,

Nőtt kegyeletnek ez otthona itt.

Orgonaszóval az Úr maga hitt

Összeborulni, kik bosszúra vágytak.

Lám, ez az Úr. Sose dúlt, sose lágy.

Ám igaz Ő: aki volt, Neki drága.

Hadd ne kerüljön a földi vitákba

Az, kinek vetve a földben az ágy.

Hadd melegedjen a séta alatt,

Égi mezőn, üde rózsalugasban.

Tán orosz… vagy magyar ő – s mi van abban?

Távoli múlt. Csak a lelke maradt.

Rózsa s a lélek erős szövedék –

Font koszorú ez az Isteni Szemnek.

Békíthetetlenek, ugrani gyertek,

Még rajtatok is könyörülhet az Ég.

Testeteken, amin átfut a vér:

Vaksi a porhüvelyünk a világra.

Bárki, ha lép, fizet. Készül a számla.

S ő szab-e árat a lépteiér’?

Egyszerű hír, mit az Úr megüzent:

Megszelidülhet akárki magától.

… Jár ide csöndes imára egy vándor,

Éji zarándok, István nevű szent.

2003

(Marosi Lajos fordítása)

Leonyid magyar témák iránti szeretete főleg felesége, Olga által szerzett eredeti irodalmi vagy irodalomtörténeti források oroszra fordított változataiból táplálkozik. Volodarszkij például meglepetten így értesült arról, hogy milyen nagyhatalom volt Magyarország Mátyás király apjának korában. Mint a magyar versek fordítója, minden magyar kérdésben Olgára támaszkodom – nyilatkozta Volodarszkij, aki Olga nyersfordításai nélkül nem tudta volna oroszra átültetni a magyar költők verseit, ahogy Mátyás királlyá választását sem lett volna esélye hitelesen megverselni.

Mátyás királlyá választása 

Kimondatott a Duna-jégen,

Egy hősi sarj a haza őre.

A szív magyar ma Danaében,

S remélve vár aranyesőre.

Mi hullni kezd, neki az áldás,

A pőre test delejes élve.

Az új Zeusz: Hunyadi Mátyás.

Nézd, rózsaszín vegyül a télbe.

És győz a szent tavasz a múlton.

S a jég halomra tört időben.

Török, meg Bécs között az úton

Budának fénye születőben.

Ki győzne rajt’, nem él oly ember.

No táncra hát, magyar leányok,

Tudatva így a földi nemmel,

Kinek jutott arany ajándok!

1994

(Marosi Lajos fordítása)

A költő hatvanadik születésnapjára megjelentetett, Karácsonyi folyosó című fordításkötet etBudapesten, Egerben, Székesfehérváron és az Egerhez közeli Bogácson is bemutatták. A Kaptárkövek című folyóirat a poéta bogácsi látogatásáról így emlékezik meg:

Itt tartózkodása ciklusnyi magyar versre ihlette a népünket egyébként is nagyon szerető lírikust. Másfél hetes ittléte valóságos szellemi zarándoklat volt, s ennek közel felét Bogácson töltötte családjával Szabó László és Verhóczki Sándor vendégeként, s felkereste Hajdú Imre „Csáter Apó” pincéjét is, ahol baráti összejövetelen mutatkozott be. Kísérője itt Bükkalján az azóta égi Parnasszusra költözött Cseh Károly volt, aki az orosz poéta e tájból merített festői verseit is átültette magyarra.

„Volodarszkij és Cseh kapcsolatáról meg kell jegyezni, hogy a kölcsönös tiszteleten túl szoros baráti viszony is kialakult kettőjük között, amely néhány évvel az orosz lírikus magyarországi látogatása előtt már érezhető volt”

A személyes találkozás 2012-ben adatott meg, amely elmélyítette korábbi kapcsolatukat, és tovább fokozta az orosz költő magyar nép iránti szeretetét. Volodarszkij egy itthoni interjú kapcsán így fogalmazta meg a magyar emberekről kialakult benyomásait:

Meglepett az emberek nyíltsága, az a szívélyesség és öröm, amellyel budapesti, székesfehérvári vagy egri könyvbemutatóimon fogadtak. De említhetem a borospohár melletti, éjszakába nyúló beszélgetéseket is Bogácson, ahová az azóta elhunyt nagyszerű költő, Cseh Károly vitt magával. Még az 1956-os forradalom hősével, Kovács Istvánnal is könnyen megtaláltam a közös nyelvet, aki most Ausztráliában él, de rendszeresen hazalátogat. Az Oda meg vissza című alkotást, amely Kovács István tiszteletére íródott, Cseh Károly fordításában tesszük közzé.

Oda meg vissza 

Kovács István Ausztráliában (is) élő 56-osnak 

Ötvenhat részese vagy, Kovács István,

Ausztrál földön magyar lakos…

Tekinteted rólunk felszáll megint már

Oda, hol az éjfél csillagos.

Talán az űrt kérded: van-e ráció

Mindabban, mi megtörtént veled?;

Tüzelő tankok, majd emigráció

S idegenben sorra sikerek.

Talán az is Fennvaló kegyelme,

Hogy orosz költő vált szót véled,

Ki soraival sorsod megverselte.

Hogy ami volt, mindazt újraéljed?

Lesz-e válasz rá is valaha?

Hallgatnak hosszan, mint mi a bor mellett,

S hallgat a bogácsi éjszaka.

Ülünk szemközt, és szívünket az éjfél

Fényeivel körülcsobogja.

Míg angyalhad jár a csillagos rétjén

S két szív közt is, oda meg vissza.

2012

(Cseh Károly fordítása)

Volodarszkij magyar témájú költeményei nálunk több kiadványban is napvilágot láttak, többek között a Magyar Írószövetség hivatalos folyóiratában, a Magyar Naplóban. Verseinek magyar fordítói között nem kisebb neveket találunk, mint például Cseh Károly, Holka László, Konczek József vagy Marosi Lajos. A költő évtizedek óta rendszeresen tart irodalmi esteket Moszkvában, amelyek keretében a magyar kultúrát, irodalmat is népszerűsíti.

MEGOSZTÁS