//Az egyes számú zárka foglyai
A Matrosszkaja tyisina börtön Moszkvában #moszkvater

Az egyes számú zárka foglyai

MEGOSZTÁS

Az általános orosz gyakorlattól eltérően a különleges elkülönítőben udvarias bánásmódban részesülnek a kiemelt ügyek szereplői

A Matrosszkaja tyisina börtön Moszkvában #moszkvater
A Matrosszkaja tyisina börtön Moszkvában
Fotó:EUROPRESS/AFP

Új vezetője van már egy ideje a „Kreml központi börtöne” néven elhíresült egyes számú cellának a Matrosszkaja tyisinán. Ivan Prokopenko ezt megelőzően több mint 15 éven át ügyelt a kiemelt ügyek főszereplőire, s ezalatt olyan híres vádlottak fordultak meg a keze alatt, mint Mihail Hodorkovszkij a Jukosz olajvállalat első embere, az orehovói maffia vezetői, a Borisz Nyemcov meggyilkolásával gyanúsított Zaur Dadajev, az ügyvéd Szergej Magnyitszkij, s itt vár jelenleg az ítéletre a tambovi bűnbanda feje, Vlagyimir Kumarin, a Vojentelekom vezetősége és a közelmúltig a volt gazdasági miniszter Alekszej Uljukajev is.

„A Roszbalt orosz portál tudósítója a kiemelt részlegen egykor megfordult foglyok egyikétől megtudta, hogy itt a cellák háromtól nyolc fősre vannak kialakítva, s van bennük vécé, tévé és hűtőszekrény is.  Az őrök rendkívül udvariasak, mosolyognak, s keresztnevükön szólítják a gyanúsítottakat”

A panaszokkal, kérésekkel azonnal foglalkoznak, különösen, ha egészségügyi problémáról van szó. A portál forrásának azonban nem tetszett ez a hely, és szívesebben töltötte volna előzetes letartóztatását más börtönben, legyen az akár a rossz hírű Butirki. Jobb körülmények közé ugyanis némi pénz ellenében máshol is kerülhet a fogoly. Ráadásul ezekben a „különleges cellákban” nemcsak a civilizáció áldásaiból részesülhet a fogoly, de kapcsolatot tarthat fenn a külvilággal is. Nincs ugyanis probléma azzal, hogy mobilhoz, internethez jussanak a rabok, a plazmatévékről nem is beszélve. A „Kreml börtönében” erre nincs lehetőség. A külvilággal a foglyok ellenőrizetlenül nem tarthatnak fenn kapcsolatot.

Az úgynevezett VIP cellák körül nemrégiben éppen a Matrosszkaja tyisinán tört ki botrány, s az érintettek már az ítéletükre várnak. Itt az alvilág egyik ismert figurája a személyzettel összejátszva ismertette meg a lehetőségekkel és a játékszabályokkal a kiszemelt foglyokat. Akik nem álltak rá az üzletre, azokat magánzárkába zárták vagy kemény fiúk között „puhították”. Így járt a Szpecsztrojmontazs építőipari cég egykori vezetője, a közpénzek elsikkasztásával vádolt Dmitrij Komisszarov is, aki miután megértette a játékszabályokat, 10 millió rubelért (egy rubel 4,5 forint) került egy VIP cellába. Később együttműködött a személyzetet már akkor figyelő nyomozókkal, s segített az érintettek lebuktatásában.

„Egy ilyen VIP részleg létrehozásáról még 1985-ben az úgynevezett üzbég gyapotmaffia körüli botrány kirobbanása után döntöttek”

Ez volt a kései Szovjetunió legelső nagyobb válsága, ami először tette nyíltan és beismerten is világossá a Szovjetunió lakosai számára a kommunista párt korruptságát. A magas rangú letartóztatottakat ugyanis egyrészt nem akarták olyan körülmények között őrizni, mint a többi foglyot, másrészt olyan körülményeket kellett teremteni, hogy ne érintkezhessenek a külvilággal. Így jött létre a híres Matrosszkaja tyisina utcai börtönben egy különleges elkülönítő. Később egy időre ez átkerült a Lefortovo börtönbe, majd 1997-től immár véglegesen a Matrosszkaja tyisinára. Az utca egyébként onnan kapta különleges nevét – matrózok csendje -, hogy a 18. században I. Péter ezen az akkor csendes, elhagyott helyen építtetett ispotályt a matrózoknak. Az 1940-es évek elejéig itt működött a központi információs iroda, amely a közeli hozzátartozóknak adatokat szolgáltatott a moszkvai börtönökben fogva tartott személyekről.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.