Az elmúlt években a lengyel gazdaság növekedése csodaszámba ment, és ennek még mindig nincs vége. Hogyan állnak most a lengyelek, mi van mögöttük, és mit terveznek?
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
Fotó:Tóth Tibor
Évekkel ezelőtt mindenki a lengyel gazdasági csodát emlegette, és azt fürkészte, mi állhat mögötte. A siker sok kisebb tényezőből áll össze. Néhány közülük csak rájuk jellemző, ám van olyan is, amelyből akár mi, magyarok is tanulhatunk. Lengyelország lakossága csaknem 40 millió, és akkor még nem beszéltünk a külföldre – főként Angliába – távozott vendégmunkásokról, akik nem mellesleg éveken át küldték haza a fizetésük egy részét.
„Emellett Lengyelország igen erős belső piaccal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy válság esetén támaszkodhat a saját belső fogyasztóira, és így kevésbé függ annyira a külső körülményektől”
Az elmúlt években az is hozzátett az eredményhez, hogy igen sok vállalkozás működik az országban. A lengyel jobboldali kormány gazdaságélénkítő programokat indított, és jelentős összegeket fektetett be az út- és vasúthálózat fejlesztésébe. De emellett az Európai Uniótól kapott támogatások összege is impozáns volt, 2018-ban a lengyelek 16,3 milliárd eurót (mintegy 5400 milliárd forintot) kaptak, míg például a magyarok ugyanebben az évben 6,3 milliárd euró uniós forrást tudtak lehívni.
„A 2008-as válság Európában egyedül Lengyelországot nem döntötte recesszióba. Sőt, folytatódott a növekedés, ahogy ezt követően is. Míg Magyarországon 2010 és 2014 között évi másfél százalékkal bővült a gazdaság, ugyanez az arány a lengyeleknél három százalék volt”
Tovább segítette őket a viszonylag alacsony munkanélküliség (3,3 százalék), a magasabb fizetések (Lengyelországban a tavalyi átlagbér bruttó 5282,80 złoty volt), mivel a magasabb bérek jobban vonzzák a munkaerőt. A lengyel kormány nem titkolt célja a béremelésekkel pedig az, hogy minél több lengyel térjen haza külföldről.
A koronavírus-járvány eléggé visszavetette a gazdaságot. Ezt a vállalkozások is megsínylették, ezrével voltak kénytelenek lehúzni a rolót vagy felfüggeszteni működésüket. A lengyel kormány ezért új gazdasági programmal szeretné helyreállítani a járvány okozta károkat.
„Az új gazdasági program, a lengyel „New Deal” (Polski Ład) egészen 2030-ig tart, és a hazai erőforrások mellett szintén uniós forrásokra épít. Ebből a remények szerint akár 500 ezer új munkahely is születhet, fejlesztések indulnak az atomenergia, a zöldenergia és a digitalizáció területén, valamint 2500 kilométernyi közút és autópályát is építenek”
A program keretében előbb a két vagy több gyereket nevelő családok – majd már ez az első gyerek után is jár – a gyerekek után – annak egy és hároméves kora között – 12 ezer złoty extra támogatást kapnak, a jövedelem alsó határát az évi 8 ezer złotyról 30 ezer złotyra emelik. Különböző adókedvezmények lépnek életbe, melyeknek a célja, hogy a szegénységet felszámolják az országban. A 2500 złotynál (196 500 Ft) alacsonyabb nyugdíjak adómentesek lesznek, illetve a nyugdíj melletti fizetések is. A 26 éven aluli fiatalok Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban is ugyanúgy személyi jövedelemadó-mentességet élvezhetnek. Emellett kedvezményes jövedelemadót ajánlanak fel a külföldről hazatérő lengyeleknek, és azt remélik, hogy a rendezett munkaviszonyoknak köszönhetően mind többen választják a főfoglalkoztatottságot.
„Támogatják a lakásvásárlást és az otthonteremtést, valamint könnyebben lehet házépítésbe kezdeni. Lengyelországban 2016 óta van jelen a Rodzina 500 (Család) kezdeményezés, amely alapján minden második, harmadik és további gyerek után havi 500 złoty támogatás jár”
Mindehhez persze az uniós támogatások mellett elengedhetetlen a további növekedés. A lengyel Nemzeti Bank előrejelzése szerint idén 5, jövőre pedig 5,4 százalékos GDP-növekedés várható.
Forrás:
