„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Néhány nappal később jött egy új fejlemény, Moszkva jelezte, hogy május 1-jétől leállítja a kazah olaj tranzitját Németország felé a Barátság északi ágán”
Németország az ukrajnai háború kitörése után az orosz olajat részben kazah nyersolajjal váltotta ki a keletnémet finomítókban, elsősorban a schwedti PCK létesítményben. A szállítás volumene tavaly meghaladta a 2 millió tonnát, az idei első negyedévében pedig 730 ezer körül alakult. Ez országos szinten mérsékelt mennyiség, regionálisan azonban kulcsfontosságú,
„mivel a schwedti finomítóban a kazah olaj a feldolgozás mintegy 17 százalékát adta, az üzem így meghatározó szerepet játszik Berlin és Brandenburg üzemanyag-ellátásában”
Ez év elején a Barátság déli ága – amely Magyarországot és Szlovákiát látja el – hónapokra leállt az ukrán fél technikai és biztonsági okokra való hivatkozása miatt, habár Budapest és Pozsony inkább politikai nyomásgyakorlást érzékelt, amit tovább erősített, hogy sem a két érintett ország, sem az Európai Unió szakértői nem kaptak lehetőséget a vezeték állapotának helyszíni felmérésére. A szállítás végül április 23-án indult újra, közvetlenül a magyarországi választás után, illetve abban az időszakban, amikor az Európai Unió egy jelentős ukrán finanszírozási csomagról döntött.
„Néhány nappal később jött egy új fejlemény, Moszkva jelezte, hogy május 1-jétől leállítja a kazah olaj tranzitját Németország felé a Barátság északi ágán”
A hivatalosan technikai korlátokra hivatkoztak, a kazah fél pedig megerősítette, hogy a májusi szállítási menetrendben már nem szerepel a Németország felé tartó export. A döntés politikai jellegét erősítette Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes megjegyzése is, aki a következményeket firtató kérdésre úgy reagált, hogy „a németek lemondtak az orosz olajról, vagyis náluk minden rendben van”.
A kieső volumen – napi mintegy 40-45 ezer hordó – Németország teljes olajfelhasználásához képest nem meghatározó, a probléma a földrajzi koncentrációból adódik. A schwedti finomító ugyanis kulcsszerepet játszik Berlin és Brandenburg üzemanyag-ellátásában, és az alternatív logisztikai útvonalai korlátozottak. Bár Berlin szerint Gdańsk és Rostock irányából biztosítható a pótlás, előfordulhat a finomító kihasználtságának a csökkenése és a regionális árnövekedés.
„A német helyzetet nem önmagában a kieső mennyiség teszi érzékennyé, inkább a drágulás jelent komoly kockázatot”
Idén tavasszal az üzemanyag árak 2 euró/liter körül vagy felett alakulnak, mivel a globális olajpiacot a közel-keleti feszültségek, különösen a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság terheli. Ebben a helyzetben pedig egy mérsékelt kínálati zavar is aránytalanul erős politikai hatást válthat ki.
A német kompenzációs rendszernek ráadásul nem része a közvetlen árbeavatkozás. Németország ugyanis – több más uniós állammal szemben – nem az üzemanyagok adótartalmának csökkentésével igyekszik mérsékelni a terheket. A munkába járók számára elérhető adókedvezmény, az ez évtől egységesen alkalmazott 38 cent/km-es átalány ugyan enyhítheti a háztartások terheit, de a kiskereskedelmi árakat nem csökkenti.
Ráadásul a kedvezményt azok tudják kihasználni, akiknek van olyan adóköteles jövedelmük, amelyből az átalány levonható.
„Vagyis a kútnál minden autós a teljes árat fizeti meg, a teher enyhülése csak később, az adóbevalláson keresztül jelentkezik”
Így ez politikailag kevésbé látható eszköz, ezért az elégedetlenséget is kevésbé képes tompítani.
A magyar és a német eset hasonlósága, hogy mindkét helyzetben egy harmadik ország ellenőrzi a kulcsfontosságú tranzit szakaszt, a déli ágon Ukrajna, az északin Oroszország. Itt is, ott is a technikai indoklás a hivatalos kommunikáció, emellett mindkettőnél jelentkezik a politikai hatás.
A közös pont az, hogy az energetikai infrastruktúra a döntéshozatal befolyásolásának az eszközévé válik, különbség viszont, hogy Magyarország esetén Kijevé, Németországnál Moszkváé ez az eszköz. Mindez egy mélyebb problémára mutat rá, miszerint az európai energiaellátás forrásdiverzifikációja nem szünteti meg a tranzitfüggőséget.
A német belpolitikai kontextus különösen érzékennyé teszi a fejleményeket.
„Ősszel ugyanis három fontos választás következik: Sachsen-Anhaltban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben”
Kelet-Németország gazdasági szerkezete és politikai hangulata miatt az energiaárak és az ipari bizonytalanság kiemelt kampánytémává válhatnak. A magas árak, az ellátási zavarok és a külpolitikai feszültségek pedig könnyen befolyásolhatják a választói döntéseket.
Egy ilyen helyzetben a CDU könnyen védekező pozícióba kerülhet, miközben a protest szavazatok erősödése várható. Ráadásul ősszel jön a párt számára egy nehéz terep, Sachsen-Anhaltban szeptember 6-án, Mecklenburg–Elő-Pomerániában és Berlinben pedig 20-án tartanak választást. A jelenlegi mérések alapján az előbbiben az AfD 38-39, a CDU pedig 25-26 százalék körül mozog; Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig a PolitPro trendje szerint az AfD 34,6 százalékkal vezet, az SPD 25,4, a CDU pedig mindössze 12,2 százalékon áll.
„Az értékelések szerint ezek a választások Merz kormányának egyik legnehezebb belpolitikai tesztjei lehetnek”
A folyamat nem kell, hogy megmaradjon nemzeti szinten. A német kereszténydemokrácia helyzete ugyanis hatással van az európai politikai egyensúlyra is. Ursula von der Leyen és Manfred Weber politikai súlya részben arra épül, hogy a német centrumjobb stabil, kormányképes erőként jelenik meg.
Egy gyengébb keleti CDU-eredmény azonban ezt a képet ronthatja.
Mindez három kérdést vet fel:
– a centrumjobb politikai modell hitelességét,
– az Ukrajna-politika társadalmi elfogadottságát,
– a német politikai súlyát az Európai Unióban.
„A jelenlegi helyzet értelmezéséhez érdemes elválasztani a szándékot és a hatást, mivel egyik esetben sincs bizonyíték arra, hogy az energiaszállítások korlátozása a választások befolyásolására irányulna. Ugyanakkor a politikai következmények egyértelműen jelentkeznek majd a választások eredményében”
A Barátság vezeték ma már nem csupán egy energiaszállítási infrastruktúra, olyan eszközzé vált, amelynek a hatása – ahogy említettük – nem a csővezetékben, hanem a politikai döntésekben és a választási eredményekben mérhető.
Forrás Reuters, Vzgljad, Astana Times
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
