//Kié lesz a föld Kárpátalján?
„Tíz év alatt Ukrajna a világ szupermarketje, és a természetes alapú élelmiszerek egyfajta elosztó központja lesz” #moszkvater

Kié lesz a föld Kárpátalján?

MEGOSZTÁS

Az aláaknázott magyar-ukrán viszony. A termőföld kereskedelmi forgalmazását szabályozó törvénytől  Ukrajna azt reméli, hogy ezzel az ország a világ szupermarketjévé válhat. Ez az erőltetett ambíció azonban inkább újabb akna az e nélkül is feszült magyar-ukrán kapcsolatok alatt. Hogy miért? Vizsgáljuk meg, milyen következményekkel járhat Kárpátalján a 2020 tavaszán elfogadott földtörvény.

„Tíz év alatt Ukrajna a világ szupermarketje, és a természetes alapú élelmiszerek egyfajta elosztó központja lesz” #moszkvater
„Tíz év alatt Ukrajna a világ szupermarketje, és a természetes alapú élelmiszerek egyfajta elosztó központja lesz”
Fotó:EUROPRESS/SERGEI SUPINSKY/AFP
Mire figyeljünk?

Emlékszünk még a Petro Porosenko által aláírt szégyenteljes ukrán oktatási törvényre. A törvény módosítását Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter úgy minősítette, hogy azzal „Ukrajna hátba szúrta Magyarországot”. Mint a miniszter fogalmazott, „a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait, szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken”. Mint hozzátette, a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.

Mindez történt annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábban a Kárpátalján élő magyarok jogairól szólva a magyar parlamentben arról beszélt, hogy „a magyar kérdést európai kérdésnek tekinti. A Kárpátalján élő magyaroknak joguk van a kettős állampolgársághoz, a kisebbségi jogokhoz és az autonómiához”.

„Mindannyian azt reméltük, hogy Ukrajna új elnöke Volodimir Zelenszkij megváltoztatja a kárpátaljai magyar kisebbséget diszkrimináló törvényeket. Erre azonban nem került sor. Sőt!”

A két ország között a diplomáciai kapcsolatokat tovább rontotta az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár szavaira adott éles ukrán válasz. Azbej Tristan arról beszélt, hogy egy „ukrajnai program keretében a polgárháborús válság sújtotta Herszon városban segítik 12 millió forinttal egy családi krízisközpont létrehozását”. Erre Ukrajna Külügyminisztériumába kérették az ideiglenes ukrajnai magyar ügyvivőt, és közölték vele, hogy Ukrajna számára kategorikusan elfogadhatatlan az a helyzet, hogy egy szomszédos ország magas rangú tisztviselői az Ukrajna ellen 2014 óta folyó fegyveres oroszországi agressziót »polgárháborúnak« nevezik.

Az ukrán földek új gazdái

Zelenszkij elnök áprilisban aláírta a földtörvényt, amelynek értelmében 2021. július 1-től 100 hektárig a termőföld kizárólag ukrán állampolgárok tulajdonába kerülhet, míg arról, hogy a külföldiek vásárolhassanek-e termőföldet, majd referendum dönt. Ne felejtsük el, hogy Ukrajna több mint 60 millió hektárnyi földjéből 42 millió hektár mezőgazdasági rendeltetésű.

Az elnöki sajtószolgálat magyarázata szerint a törvény teljes mértékben biztosítja az ukrán polgárok számára a termőföldhöz jutás lehetőségét, és jelentős mértékben kiszélesíti az agrár szektorban a befektetési lehetőségeket.

A jövőkutatással foglalkozó intézet, valamint a Latifundist Media szakértői kiszámolták, hogy az agrár szektor erősödésével a gazdaságba 46 milliárd dollárnyi plusz befektetés áramlik.

„Tíz év alatt Ukrajna a világ szupermarketje, és a természetes alapú élelmiszerek egyfajta elosztó központja lesz”

– áll az „Ukrajna – a környezettudatos élelmiszerek globális szupermarketje” címet viselő, az agrár szektor 2030-ig tervező fejlesztési stratégiájában. Annak csak örülhetünk, ha keleti szomszédunk ambiciózus törekvései valóra válnak, azonban félő, hogy ez a törvény csak újabb „akna” lesz a magyar-ukrán kapcsolatok alatt. Nyugtalansággal tölthet ugyanis el bennünket, hogy az egykor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján tényleg az ukrán állampolgárok kezébe kerül-e a termőföld. Nem pedig külföldiekébe, akik aztán ezt a saját érdekeik érvényesítésére használják. Vegyük csak Moldova példáját, ahol a mezőgazdasági földek külföldi magánszemélyek és cégek tulajdonába kerülését megakadályozó törvény ellenére a moldovai termőföld bizony külföldi kézben van.

„Moldovában már külföldi kézben van a négy északi járás területével megegyező, több mint 300 ezer hektárnyi mezőgazdasági rendeltetésű föld”

Hogy miképp? Ha egy külföldi gazdasági szereplő alapít egy céget Moldovában, amely szintén alapít6 egy céget, akkor ez a harmadik már 100 százalékosan moldovai gazdasági szereplőnek számít, és így joga van a termőföld vásárlásához is. Ezt a sémát Alekszandr Kossz, a Külföldi Befektetők Társaságának elnöke vázolta fel a www.rise.md portálon megjelent, független újságírók által készített oknyomozó cikkben. Az eredmény, hogy a moldovai termőföld lényegében külföldi kézben van, és ezek a tulajdonosok nem a helyi lakosság, hanem a saját érdekeinek megfelelően használja e földeket.

A külföldi befektetők számára ígéretes „falatnak” tűnik a hagyományosan Ukrajna egyik „Európára nyíló ablakának” számító Kárpátalja. Kik lesznek az urak Kárpátalján? Kiknek a kezébe kerülnek itt a földek? Amerikaiakéba, németekébe vagy éppen oroszokéba? Akárhogy is lesz, az kiélezi az itt élő magyarok alapjogainak védelmét szolgáló autonómia szükségességéről szóló vitákat.

A termőföldek fekete piaca

Ha figyelmesen megvizsgáljuk az ukrán termőföld körüli helyzetet, akkor az komoly aggodalomra ad okot. Földünk olyan országáról van szó, amely parasztok millióinak „ajándékozott” földet, ám az lényegében már csak papír szerint az övék. A kisgazdák ugyanis képtelenek önállóan megművelni a parcelláikat, így aztán bérbe adják, vagy éppen eladják a nagybirtokosoknak. Ukrán szakértők rámutatnak, hogy

„százasával vásárolják így fel a hektárokat, és mára kialakult a termőföld fekete piaca”

Mint a kijevi demokráciakutató intézet igazgatója, Szerhij Taran egyik interjújában rámutatott, mindez a privatizációra kerülő földek alaposan előkészített leltárba vétele nélkül csak a szürke gazdaságot erősíti. Főképp az országot eluraló korrupció – a 2019-es korrupciós index 180 ország közül Ukrajnát a 126. helyre teszi – fényében ad okot aggodalomra, hogy kiknek a kezébe kerül Kárpátalján a termőföld.

Andrij Blinov ukrán szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy a tavasszal elfogadott törvényt már most kijátsszák, és gyakorlatilag bármely külföldi részvényese lehet egy ukrán gazdasági szervezetnek. S ezek a cégek aztán már törvényes úton részt vehetnek az ukrán termőföld privatizációjában.

Magyarországot gyakran éri az úgynevezett Trianon-szindróma vádja. Azt róják fel Budapestnek, hogy „Nagy-Magyarország” helyreállítására, az elveszített területek visszaszerzésére törekszik. A magyar kormány azonban nem egyszer leszögezte, hogy nincsen semmiféle területi követelése Ukrajnával szemben. Budapest azonban mindehhez megalapozottan teszi hozzá, hogy aggódik a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogainak sérülése miatt.

„Látva az ukrajnai korrupció méreteit, valamint a külső erők befolyását Ukrajnára, egyértelmű, hogy az ország jelen állapotában nem alkalmas olyan horderejű változás bevezetésére, mint a földpiac megnyitása, a termőföld magántulajdonba kerülésének szabályozása. Kijev ugyanis nemcsak a kárpátaljai magyar kisebbség, de az ukránok érdekeit sem képes megvédeni”

Ezért aztán Magyarország a jószomszédi kapcsolatok megőrzésében érdekelt országként érthető módon mindenek előtt a korrupciótól, a fekete gazdaságtól mentes, a nemzetközi életben határozottan önálló álláspontot képviselő államként szeretné látni Ukrajnát.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.